You didn't see that coming

97%

Kimérten és hidegen lépkedtem a Bosszúállók Tornyának egyik folyosóján. Fáradt voltam testileg és lelkileg is. A temetés kivette a maradék energiámat is,amit még sikerült jócskán beraktároznom. Minden csendes volt. Ez egy hete így megy már. Thor és Jane örökre vissza szállították Lokit Asgardba. És csak a jó ég tudja,hogy mikor olvad ki. Kiderült,hogy Wandával halálos párost alkotnánk,ha jégóriás lennék. Öröm az ürömben,hogy teljesen oda lett az erőm. Hosszas vizsgálatok során nyugodtam csak meg,s az eredmények nyugtatóak voltak. A többiek pihennek. Próbálják feldolgozni a történteket,bár nagy valószínűséggel ez egy kemény feladat még nekik is. Magassarkúm ütemes hanggal veri fel a folyosót,addig a pillanatig,míg egy ajtóhoz nem érek.Onnantól csak a visszhang marad. Izzadt tenyérrel fogom meg a kilincset,s benyitok. A fiatal boszorkány egy ágy mellett ül. Kezéből lágy vörös folyam kering az ágyon fekvő férfi halántékánál. A férfi mosolyog. A gépek pittyegnek körülötte. Tony szerkentyűinek a felét sem ismerem,de bízok benne annyira,hogy tudjam Pietro Maximoff jó kezekben van. 
-Hé!-köszönök lágyan az álmos tekintetű fiatal lánynak. Rám mosolyog,s köszön. Majd össze ráncolja a szemöldökét.
-Ugye tudod,hogy túléli? Miért viselsz feketét?
-Ez csak...-kezdtem bele,de megakadtam,mert eszembe jutott a ravatalozó és az a kép.-Van egy barátom,a neve Craig. A húga.. a húga temetésén voltam. Tizenhárom éves gyönyörű szőke kislány volt. Rendellenesség.. a szíve.-nyögtem ki nagy nehezen.
-Oh..Istenem. Úgy sajnálom.A barátod,hogy viseli?
-Rosszul. Nem is zavartam. Mentem és jöttem. Ennyivel tartoztam.De ne beszéljünk róla. Hogy van?
-Stabil az állapota. A bátyám igencsak makacs ugyanis nem akar felébredni.-húzta el a száját Wanda.
-Mit csinálsz most vele?-ültem le mellé.
-Ha már alszik szép álmokat biztosítok neki.-fürkészte testvére arcát enyhe mosollyal.
-Figyelj Wan.-fogtam meg félve kezét.-Nagyon sajnálom az elmúlt időszakot. Tudom,hogy elvettem a bátyád és...ez is miattam van. De tudnod kell,hogy sose állt szándékomban az első lenni számára. Sose akartam beleszeretni,de elérte.
-Nem haragszom. Azt hiszem már értem.
-Mit értesz?
-Hogy milyen,amikor úgy tekintesz valakire,ahogy a bátyám néz rád. Már tudom.
-Ezzel azt akarod mondani,hogy..-kezdtem vájkálni a magánéletében.-..hogy te és Vízió...
-Igen,bár még nem hivatalos.Először Pietro-nak akarom elmondani. Bár ez nehéz lesz.Talán,ha..
-Bocs Wan,de erre ne is gondolj. Állj elé ha fel kel és mond el neki, én melletted állok. De egyedül nem csinálom meg. A legutóbbi ilyennél te eltüntél én meg  hat láb mélyen voltam a föld alatt.
Ahogy ezt kimondtam mindketten kuncogni kezdtünk.
-Mekkora utat jártunk be.-szólalt fel nosztalgikusan a lány.
-És még nincs vége. Még valahogy ezt a barmot fel kell ébresztenünk. Miről álmodik?-kérdeztem kíváncsian,mert fúrta az oldalamat,hogy miért mosolyog.
-Egy családról.-mosolygott rám Wan,s én azon nyomban elvörösödtem. A képzeletemben lejátszódott,ahogy egy réten futkorászik Pietro a kicsi Pietrokkal,s én ott állok és csak nevetek. Nyeltem egyet kínos zavaromban.-Aha,hát az tök jó.-bólogattam serényen,közben meg a szívem ezerrel dobogott.
Wanda felnevetett. Majd a halántékomhoz érintette kezét.
-Gyere. Megmutatom.

%

Hirtelen egy lökést éreztem,majd meg mintha húznának. Becsuktam a szemem,s mikor kinyitottam már este volt. S valami fénylett felettem. Már nem a Toronyban voltam,hanem Pietro fejében. Egy dombon álltam. Körülnéztem. Ez Denver,esett le hirtelen,méghozzá az az éjszaka,amikor először együtt voltunk. Tüzijátékokat lőttek. Tátott szájjal kaptam a fejem jobbra,ahol Pietrot véltem állni. S csakugyan ott állt. Egy bibi volt csak,ami nem passzolt a képhez. A férfi karjai közt egy négy éves körüli kissrác aludt édesdeden. Szőke kócos haja volt,amit egy rojtos sapka alá rejtettek,és hörcsög pofija,keretes szemüveget hordott. Kék pólót viselt,amin egy ezüst színű villám jel volt.
-Elfáradt.-suttogta Pietro felém,én pedig meghökkenésem miatt nem tudtam tűrtőztetni magam.
-Mi a... Pietro Maximoff ne mond,hogy ez a kisfiú a képzeletbeli közös gyerekünk!