Mindenki munkához látott,de semmit nem értek el vele. Pietro jól tudott rejtőzködni. Külsős szerveket nem értesítettek a helyzetről. Addig nem,míg számunkra nem lesz tiszta a helyzet. Az egész egy katyvasz volt,s én nem tudtam segíteni kibogozni. A fejem zsongott és csak láb alatt voltam,ezért el vonultam a többiektől. Hirtelen tört rám a fáradtság és a pánik. A Torony levegője sűrű volt és tömörödött benne a kétségbeesés. Az én kétségbeesésem. Utam,ahhoz az erkélyhez vezetett,ahol Pietroval ücsörögtünk. Sötét volt már,de kellemes idő járt New York utcáin. A korlátba kapaszkodva próbáltam legyűrni a késztetést,hogy sikítsak. Szemeimet összeszorítva zártam ki a külvilágot. Hátránya az egész cselekedetemnek,hogy bár a külső zűrzavart száműztem,a belső poklom életre kelt. Cikáztak az elmémben az emlékeim a szőke férfiról,egyszerűen képtelenségnek tartottam,hogy az egész csak egy vetítés volt,egy árulás. Nem ő egy tiszta szívű,becsületes férfi volt és soha nem hazudott. Nekem nem. Ő a biztos pontom,hogy hogy lehetne ezt kétségbe vonni. De mi van ha igaz? Mihez kezdek. Vissza akarom kapni,de hogy is tehetném. Ha tényleg elárult,önszántából,akkor elvesztettem . Láttam magam előtt őt. Elmém sorra vetítette a képeket róla. Az első találkozásunk,ahogy fellökött,az első veszekedésünk,az első csíny,az első csók..A beszélgetéseink java lejátszódott a fejemben.
~Hé te, gyorstüzelő! Jössz egy szemüveggel.
~Nem láttad, hogy jövök?.......~Úristeeen! Bocsánatot kérek...-
~Nehéz volt?
~...biztos nehéz volt arrébb állni a bejárattól. Igazad van 100%-ig az én hibám volt Daisy.
~A nevem Darcy te tuskó....~Mennyire vagy gyors?
~Amennyire csak lehet.
~Akkor kapj el....~Egy körre Lady?.....
~A szomszédok nem leskelődnek.
~Hát mit csinálnak?
~Passz.Kölcsön kérnek,például..cukrot.
~Kölcsön kérhetek egy csókot? Ígérem visszaadom....~Ugyan már Darcy ez a sapka vagy mi,irrtóra ronda. Szerezz be egy szebbet.
-Nekem tetszik. Nincs ezzel semmi baj. Ez olyan Darcys.~Azzal,hogy gyűlölsz engem nem taszítasz el magadtól,éppen hogy csak jobban vonzol...
~Gyűlöllek.
~Nem baj,majd dolgozunk rajta...~Legyünk barátok.
~Felszínes barátok vagy szexelős barátok?..Dühösen ordítva csaptam rá a korlátra,s kirobbant belőlem. Sírni kezdtem. Mélyről jövő őszintén fájó zokogás volt ez. Kezdtem elveszíteni a reményt. Mi van ha tényleg HYDRA ügynök lett,mi van ha örökre elhagyta Wandát? Hisz bántotta a saját tulajdon húgát. Hirtelen hagytam abba a sírást,mert a tenyerem alatt hideget éreztem. Levettem a kezem a korlátról,amit elfedett a jégréteg. Hátra léptem,aztán majdnem elcsúsztam a jéggel borított csempén. Körbe néztem az erkélyen,s mindent hó borított. A kezeim kékké váltak. Megijjedtem. Pont ekkor villám csapódott a Torony tetejébe,s tudtam,hogy a remény vissza tért.
-Thor.-suttogtam,majd futásnak eredtem. A tetőre érkeztek,mire én felértem akkor már mindenki jelen volt.
-Jane!-kiáltottam fel örömömben. Felém kapták a fejüket a Bosszúállók és meghökkenten néztek rám.
-Darcy,a szemeid vörösek.-szólt hozzám Clint. Először azt hittem,hogy a sírás nyoma maradt rajtam,de ahogy oda kaptam a kezem,hogy megtöröljem láttam,hogy a végtagjaim még mindig kékek.Megszédültem és a mellettem lévő függőleges gerendáért nyúltam. Szinte rögtön jég kezdte beborítani.
-Nem tudom kikapcsolni.-kezdtem el pánikolni,mire az időjárás még szeszélyesebb lett. Körülöttünk az idő szinte már fagyossá vált. Akkor ott tényleg megrémültem,s azt kívántam bár Pietro segítene nekem.
YOU ARE READING
You didn't see that coming
AdventureFőszerepben:Pietro Maximoff és Darcy Lewis Leírás: Pietro Maximoff csatlakozik húgával egyetemben a Bosszúállók csapatához. Minden nyugodt és békés, már amennyire csak lehet az ikerpár miatt, míg nem betoppan mindenki életébe a mindig humoros Darcy...