You didn't see that coming

58%

Két hét. Ennyi idő telt el az incidensünk után. Hosszú napok voltak ezek. Pietro miután visszajött csak annyit morgott nekem,hogy pakoljak össze. Két óra múlva Tony jött értünk,hogy visszavigyen minket a Toronyba. Elhárította a problémát,elkapta Rumlowt,aki egy sötét kihallgató zárkában élvezi a Bosszúállók vendégszeretetét. Nem akartam Tonyval New Yorkba menni,még nem. Viszont Pietro annál inkább,mikor ellenkezni kezdett,rám szólt,hogy elég legyen. Megkérdeztem,hogy mire fel ez a nagy sietség. A válasza volt a leghidegebb mondat,amit valaha felém intéztek.
Nem hanyagolom tovább a húgomat, miattad nem.
A közönye miatt velük tartottam. Nem hagyhattam,hogy így váljunk el. Rossz érzés volt,hogy haragszik rám. Sajnos ebben a két hétben nem sikerült rendeznem vele a kapcsolatunkat. Került engem,ha pedig nem sikerült neki akkor levegőnek nézett. A többiek mem értették,hogy miért ilyen a viszonyunk. Többnyire azt hitték,hogy mikor vissza térünk, én leszek távolságtartó vele. Minden áron helyre akartam hozni a kapcsolatunkat. Azt akartam,hogy minden olyan legyen,mint Új-Mexikóban. A barátomat akartam minden áron,ám ő folyton elutasítóan állt hozzám,ezért inkább abbahagytam a közeledést felé. A sok megalázó helyzettől dühös lettem,és kezdtem felé újra azt az ellenszenvet táplálni,mint amikor elköltöztem. Kedves és türelmes voltam vele,de már nem bírtam a közelében lenni. Újra és újra lejátszottam magamban azt az éjszakát. Minél tovább agyaltam rajta annál inkább összezavarodtam.Három napja nem láttam a szőke férfit,mióta visszajöttünk,folyton küldetésekre jár,ha pedig visszaérnek a bevetésről Clinttel veszekednek. Többnyire az oka  hogy az akciók során Pietro figyelmetlen és elborul az agya. Egyszer kihallgattam az egyik ilyen veszekedést,és Pietro észrevett,majd rám kiabált s indulatosan rám vágta az ajtót. Akkor szakadt el bennem az utolsó cérna,ami hozzá húzott.
Éjszaka volt már,s én egy pohár vízzel sétálgattam a szobám felé. A régit kaptam vissza,ami Pietro szobája mellett volt. Beértem a szobánkhoz vezető folyosóhoz. Alkohol szag terjengett a levegőben és egy női kacaj verte fel a lakrészt,majd egy puffanás. A szobámig meneteltem,bár ne tettem volna. Pietro és egy szőke fiatal lány épp közelről ismerkedtek. Pietro a lányt az ajtónak döntötte,s ott csókolta,ahol érte. A férfi épp a kilincshez nyúlt,s nyitotta az ajtót. Bennem pedig felment a pumpa.
-Az az én szobám.-szelte át rideg hangom a cuppogásuk kereszttüzét. A lány riadva kapta fel a fejét,s halkan kuncogott egyet,majd homlokát kacarászva Pietro mellkasának döntötte. Maximoff úgy tett,mintha véletlenül nyitott volna a szobámba,de a számító tekintete mindent elárult. Direkt csinálta.
-Upsz.-vonta fel a szemöldökét,s kaján vigyor ült arcán.
-Még,hogy fizikailag képtelen vagy berúgni.-tettem csípőre kezemet,aminek következtében a bő pólom alatti rövidnadrág kikandikált. A kék jeges szemek odavándoroltak,s bennem újra fel elevenedtek az emlékek. Próbáltam elfolytani,ugyanazt láttam a  férfin is. A szőke lányt a derekánál fogva húzta magához.
-Gyere drága bemutatom a barátomat,ő it Lewis.
A barátom szócska a szájából célzó szándékkal futott ki,s csöpögött a gúnytól. Provokált engem.Abban a pillanatban fajult el a kapcsolatunk. Gyűlöltem őt. Nem úgy,ahogy annak idején,ez más volt. Ez mélyebbről jött.
-Nem vagyok a barátja.-fordultam a lányhoz,majd kikerültem őket,s a szobámba menekültem. Hátamat az az ajtónak vetettem,s erőt gyűjtöttem. Egyetlen egy érzésre fókuszáltam. Elakartam szigetelni magam.A düh és a csalódottság késztetett egy elhatározásra.
-Le van szarva.-suttogtam magam elé,s az ágyra vetődtem.
Az elhatározásom mehetett a kukába,ahogy beértek a férfi szobájába,ugyanis hajnal körül járt az idő,de még mindig az ő együttlétüket hallgattam,ami felettébb hangos volt. A párna és füldugó sem segített. Az a pár óra volt életem pokla,valami belülről mardosott. Fájt és csak gyötrődtem az ágyban. Az álomvilágom sem jött el értem,s tudtam,hogy nem is fog. Méghogy én más vagyok,mint a többi. Ez sose volt igaz. Csak egy vagyok a sok közül,akit megfektetett.  Végülis mit vagyok meglepődve a HYDRA nevelte.
Hajnal háromkor lett elegem,s mentem le a nappaliba,ugyanis még mindig benne voltak a dologban. Kedvtelenül ültem le a tv elé,s kerestem egy műsort. Ki kapcsoltam teljesen. Aztán elkezdtem laposakat pislogni,majd elragadott a tudatlanság.