You didn't see that coming

20%

-Pietro nyugodj meg!-álltam a szélvész fiú elé,tenyeremet magam elé tartva próbáltam megfékezni az enyhén beszámíthatatlan srácot. Már több,mint egy órája szaladgál össze vissza. A Torony minden egyes centiméterét átkutatta Wanda után,ami nem lett volna baj,de már a tizenharmadik körét futotta,számoltam.Elém érve az utolsó pillanatban fékezett le,így elkerülve a frontális ütközést. Pietro dühösen fújtatva meredt rám.-Figyelj ide,talán egy kicsit túl reagálod a dolgot. Talán egy barátjánál alszik és..
-Nincsenek is barátai.-vágott a szavamba enyhe éllel a hangjában.
-Talán azért nincs neki egy se,mert teljesen elszigeteled. Jézusom te teljesen úgy viselkedsz,mintha az apja lennél.-emeltem fel a hangom,miközben tenyeremet a homlokomhoz nyomtam. Számomra érthetetlen a reakció,amit Wandával szemben tanúsít. Ők már nem azok a kis gyerekek,akik akkor voltak,mikor egyedül maradtak. Tisztában vagyok Pietro helyzetével,védenie kell a húgát,de ez már egy kicsit sok. Ő szinte azonnal az elrablását látta,pedig megannyi végkimenetele lehetett az estének,de ezt hogy tudathatnám a felpezsdült férfival.
-Darcy!-szólt rám figyelmeztetően,hogy hagyjam abba. Észrevétlenül közelebb lépett hozzám,bár nem úgy,ahogy nem rég tette. Ez inkább fenyegető volt. Pietro bizonyára hozzá szokott,ahhoz hogy az ő szava szent és sérthetetlen. Viszont velem szemben meg kell tanulnia,hogy ez nem így megy. Függetlenül attól mi történt a szobájában.
-Nem, annyira próbálod őt védeni,hogy nincs egy normális kapcsolata sem. Fiatal még,hadd hogy nyugodtan randizgasson,ne csak annyi emléke legyen az életéről,hogy kiiktatott több száz HYDRA katonát. Te felhozhatsz naponta más lányt az rendben van?
-Igen!-kiáltott rám.
Csend állt be az éterbe.Válaszától megtört bennem valami. Azt éreztem,mintha én is csak az egyik olyan kapcsolata lennék. Aztán felötlött bennem,hogy egyáltalán van-e bármi féle kapcsolat köztünk,mert belegondolva milyen közös emlékeink és élményeink voltak együtt..hát nem épp mesébe illő. Belenyugodva szaladt ki a számon az,ami először jutott eszembe.
-Látod ezért nem mondta el neked.-kiáltottam oda,s újra csend állt be.
Kitágult szemekkel kaptam szám elé a kezemet.
-De neked elmondta.-intett felém mutató ujjával.-Sőt mi több segítettél is neki.-jött rá hirtelen az egészre.-És ami az előbb történt..-fűzte tovább gondolat menetét-..azért marasztaltál,hogy ő szökhessen.-fordított nekem hátat.
-Pietro én nem..-nyúltam a kezéért,de elrántotta tőlem.
-Ne.Hagyj. Várok egy órát,imádkozz hogy előkerüljön.

£

1 óra múlva

Hirtelen szegezett a torkomnál fogva az asztal lapjához,miután egy videó felvételen közölték velünk,hogy Wandát elragadta a HYDRA.Szinte már feküdtem az asztalon. Szorítása erős volt,alig kaptam levegőt. Látásom homályos volt,s fekete pontok szegélyezték. Félszemmel láttam,ahogy Nat igyekszik felénk,hogy leszedje rólam őt.Szóval visszaértek a küldetésről.Pietro szemei őrült tüzet szított.
-Pi...et..ro..-nyögtem fuldokolva.
-Ha bármi baja lesz az a te lelkeden szárad majd.-üvöltötte-Jobbat mondok..-hajolt közelebb-..ha egy haja szála is meggörbül megöllek.-suttogta hideg érzelem mentes hangon.
Natasha próbálta leszedni rólam fojtogatómat,közben azt kiáltozta,hogy engedjen el engem,de végül nem sikerült neki a kiszabadításom. A férfi kezeit erőteljes markolászással akartam rávenni arra,hogy fejezze be,de nem használt. Tekintete feketévé vált,s mintha teljesen kikapcsolt volna. Az erőteljes ütlegelésem átváltozott gyenge erőtlen próbálkozássá. Kezdett fogyni a levegőm. Végül Clint lökte félre őt,Natasha pedig segített fel kelni az asztalról. A torkomat markolászva kaptam levegő után. Szememből egy könnycsepp csordult ki.
-Jól vagy?-kérdezte Romanoff. Ettől a kérdésétől pánikszerűen tört rám a sírás. Szám elé kapva a kezemet szaladtam ki a teremből,de még hallottam,ahogy Pietro rászól Clintre.
-Hagyjál!