You didn't see that coming

38%

Szinte már szökdécselve szeltem át a lépcsőfokokat. Késésben voltam az edzésről. Nem szerettem késni,a pontossághoz kötöttem mindent.Már csak egy emelet választott el a friss levegőtől. Mégis mikor megláttam Tracy Lancastert Pietro lakásából kijönni nyomában a szőke sráccal már tudtam késni fogok. Tracy az a fajta lány volt,akinek mindig minden összejött. Nem volt rossz lány,ellenkezőleg. Mindig is jóban voltunk. Folyton irigy voltam rá,mert ő csak úgy habzsolta az életet,nem úgy mint én. És ha már habzsolásról van szó,úgy látszik,most Maximoff van terítéken. Na szép. Hirtelen váltottam át a Darcy féle frusztrált üzemmódba,ami annyit jelentett,hogy levegőnek nézem őket. Pietro mosolya Tracy felé feldühített és csak úgy szította az ellenszenvem parazsát. A szőke csinos lány tudta,hogy kell elérni egy férfi figyelmét. Megvolt minden,amit flörtölésnek lehet nevezni. Gyengéd kacaj,még gyengédebb érintések a karján. Úgy éreztem ki kívánkozik a reggeli kávém. Épp előttük suhantam el,rájuk sem nézve,úgy tettem,mint aki a sapkáját igazítja. Már majdnem a lépcsőfokhoz értem,amikor valaki megragadta a kabátom gallérját.
-Hova?Hova?-kérdezte a pimasz szemétláda.
-El.-válaszoltam tömören,bár tudtam,hogy ez veszett ügy,mert Pietro nem éri be ennyivel.S lám igazam is volt. Lekapta rólam a sapkámat.
-Na D.,áruld el!-kérlelt gyermeteg hangon,bár érezhető volt,hogy csak játszadozik. Na de várjunj csak D.-nek hívott? Hol marad a Daisy vagy a Lewis?Tracy felnevetett.
Remek akkor ő is tanúja lesz magasröptű beszélgetéseink egyikének.Mély levegőt véve fordultam műmosollyal feléjük.
-Kérem a sapkát!-nyújtottam felé kezemet. A férfi reakcióját figyelembe véve először úgy tünt odaadja,de a sapkámat a feje fölé tartotta.
-Nem.-húzta el a száját.-Hova?Mész?
-Semmi közöd hozzá.
-Ó akkor te már ismered az új lakót Darcy.-nézett rám kedvesen Tracy.
-Igen már volt néhány balszerencsém hozzá. Igazi pech sorozat volt.
-Na de Darcy!-kiáltott fel Tracy-Légy kedvesebb! Ő még új itt.
-Igen D. nem kéne így viselkedned,légy kedves.-dőlt az ajtó félfának az a szemét láda. Színészkedése feldühített,s legszívesebben egy pofonnal jutalmaztam volna idegesítő vigyorát. Ez a két alak lehetetlen helyzetbe sodort.
-Majd kedvesebb leszek,ha visszakapom a sapkám.
-Ugyan már Darcy ez a sapka vagy mi,irrtóra ronda. Szerezz be egy szebbet.-szólt közbe Tracy,ami hatására a fejem szerintem már vöröslött. Egy szál választott el attól,hogy valamelyiküket a lépcsőn keresztül rugdossam le az ajtóig.
Pietro a kezében tartott piros, kötött sapkámra nézett,s babrálni kezdte azt.
-Nekem tetszik. Nincs ezzel semmi baj. Ez olyan Darcys.-motyogta az orra alatt,de mindketten hallottuk. Köpni,nyelni nem tudtam,de valahogy sikerült levinni bennem az agresszivitást a legalacsonyabb fokozatra,és ezért bár átkoztam magam,de hálás voltam érte. Még jobban meglepett,hogy a szőke srác vissza adta nekem a ruhadarabot.
-Visszaadtam. Most te jössz. Legyél kenyérre kenni való,szóval hova hova?
A fejemre visszaigazítottam a sapkát és úgy válaszoltam,de nem bírtam megállni,hogy oda ne szúrjak valamit.Tudom,most kedves volt és valamilyen szinten meg is védett Tracyvel szemben,de a tegnapi beszólását nem hagyhattam megtorlatlanul.
-Craiggel van találkozóm.-néztem jelentőség teljesen szemeibe. Arcáról a vidámság eltünt,engem pedig szívenütött ez a változás.
-Craig?-kérdezte Tracy csacsogós hangnemben. Ajjaj. Átment barátnőbe.-Egy udvarló vagy egy kicsivel több?
A válasz váratott magára. Őszintén nem tudtam mit feleljek. Még mindig Pietroval szemeztünk,mikor kicsúszott véletlenül a számon.
-Több.
Pietro szemei kitágultak a döbbenettől én pedig sajátos szidalmakkal ócsároltam magam.Többek közt azért,mert tényleg csak kicsúszott és én nem akartam bántani.Most nem.Szóra nyitotta a száját,de megelőztem.
-Na de nekem mennem kell,már így is késésben vagyok,ti csak folytassátok,amibe belerondítottam,akármi is legyen az. Sziasztok.-rohantam le a lépcsőn égő fejjel.

%

-Késtél!-csókolt meg gyorsan Craig.
-Sajnálom feltartottak. Kezdhezjük.

Már jócskán benne voltunk az edzés közepében,mikor újra a szőnyegen küzdöttünk. Teljesen kikapcsoltam és ez jól esett a nyomasztó reggel után. Egy pillanatra gondoltam Pietrora és már nem is figyeltem a harcra. Így esett,hogy Craig padlóra küldött. Ekkor hallottam meg az ajtó csapódását. Fekvő helyzetből csak annyira futotta,hogy hátra nézzek a fejem felett. Még fordított nézőszemszögből is kivettem a szőke haját,s komoly arcát. Pietro.
-Hogy is mondják? Mond ki az Ördög nevét és azonnal megjelenik?-suttogtam magam elé,s mélyet sóhajtva keltem fel. Na ez jó buli lesz.