Police Girl. (Befejezett ÁtÍrás Alatt )

8.rész

Itt az ulyrész. Remélem tetszeni fog. Én élveztem írni. 😊

Ahogy egyre közelebb értem a kijárathoz még halottam társam hangját, ahogy utánam kiabál. Az utolsó emeleten futottam. Az ajtón beszürödö fény miatt nem láttam, hogy kint mi vár rám. Talán emiatt nem is láttam, hogy valakinek neki mentem és a földön kötöttem ki.
-Annyira sajnálom. -mondtam.
Válasz nincs..
Felnéztem, hogy lássam kinek is mentem neki Min Yoon Gi más néven Suga nézet le rám.

Semlges arcot vágtam és ulyra megszólaltam.
-Ne haragudj. -mondtam. -Hírtelen történt.
Fel áltam igy most már előtte áltam.
-Hmmm.. -ennyit mondot.
Megfordultam és próbáltam elindulni, de elkapta a csuklóm.
-Mit akarsz? -kérdeztem.
-Ismerlek. -mondta és húzni kezdet be az eddig figyelt épületbe.
-Mit művelsz? -kérdeztem.
-Be viszlek. -mondta. -Ott jobban fogom látni az arcod.
"Na nem. -mondtam magamba."
-Nem akkarom! -üvöltötem már az épület előtt.
-Ezt nem te döntöd el. -mondta nyugot hangon.
"Ő is bent van. -tanagodtam."
De ez már késő gondolat volt mire észbe kaptam már az ajtón belül voltam.
"Miért történik ez velem? -tanakodtam."
-Ülj le! -parancsolta.
Nem halgadtam rá kezem kereszbe tettem és ugy áltam az ajtóba.
Fújt egyet és ulyra kézen ragadot és a kanapéra dobot.
-Miért vagy ilyen makacs? -kérdezte. A kezdetek óta nem néztem a szemébe.
-Makacs. -mondta. -Kérsz valamit inni?
-Nem. -mondtam. -El mehetek?
-Nem. -mondta. -És mig nem jövök vissza. Tud, hogy az ajtót bezártam és a kulcs nálam van.
Paskolta meg a zsebét.
"Ismerős helyzet. -mondtam magamba."
-Miért is hoztál ide? -kérdeztem.
-Az mindegy. -mondta és elment valahova.

Egy ideje itt ülök. A hátcsom már zsibbad. Igy ugy döntötem, hogy körbe nézek és abba hagyom a duzogást egy ideig.
Ez a ház miket mondok kastély belülről gyönyörű..
Át mentem egy folyosón ami ...szavakal le írhatatlan. De egy zongora is volt itt.
-Vajon játszik rajta valaki? -kérdeztem és tovább mentem.
Egyenesen a kőnyvtába jutottam.

-Azta.. -bambultam el.
El indultam egy polchoz.
Le vetem egyet és leültem az ablakba beépített kis ülő helyre.

Már egy ideje olvashattam mikkor hirtelen valaki megint megragadta a kezem.
-Mondtam, hogy maradj ott! -mondta.
-Ne haragudj. -mondtam. "Mivan?Miért mondtam ezt? -kérdeztem magamtól".
-Mindegy. -mondta. -Gyere.
Húzott maga után.
"Le álhatna már ezzel. -mondtam magamba."
-Hova megyünk? -kérdeztem.
-Meg ismerkec valakikkel. -mondta.
-Nem! -akadtam ki. -Eresz el!
Próbáltam le fejteni a kezét. De ez nem ment, igy úgy döntöttem át megyek hisztibe. Igy leültem a földre.
-Ugye csak vicelsz? -kérdezte.
-Nem. -mondtam.
-Nem vagy gyerek. -mondta.-Álj fel.
-Be cibálsz ide. -mondtam még mindig a földön ülve. -Akkaratom elenére.
-Az elöbiből ítélve. -nevetett-Ez nem nagyon zavart téged.
-Csak körbe néztem. -mondtam.
-Ez nem annyira nagy baj. -mondta majd felhúzott.
-Ezt abba kéne hagynod. -mondtam.
-Énmeg meg mondtam, hogy ezt nem te döntöd el. -válaszolt majd huzot tovább.
A folyosón húzott mikkor egy fiu tünt fel velünk szemben. Suga a fogva tartom intet neki.
-Jimin. -mondta nevét.
-Suga. -mosolygott de ahogy meglátott lehervadt a mosolya. Én felyem el fordítottam.
-Ki a barátnőd? -kérdezte.
"Barátnő? -kérdeztem magamba"
-Áhhhh.. -nézett rám. -Mi a neved?
-A nevét se tudod. -nevetett Jimin.
-Hogy hívnak? -kérdezte Suga.
"Baszus. Mit mondjak? -tanakodtam. "
-Chen. -mondtam. "WTF? Ennél jobb nem jutott az eszedbe? -szidtam le magam. "
-Chen? -nézet rám mind kettő.
-Ne haragudj. -mondta Jimin. -De nem tűnsz Koreainak.
-Tudom. -mondtam.
-Chen mi? -kérdezte Suga.
-Chen Kim Min. -mondtam. "Bameg!  Ez egyre rosszab! Inkább maragy csendbe. -Szidtam le magam. "
-Oké.-nevetett Jimin.
Suga meg csak nézet és ugy tünt nagyon agyal.
-Oké. -mondta ismét Jimin. -Chen Kim Min később találkozunk.
Intet majd tovább ment."Később? -tanakodtam"
-Na gyerünk tovább.-mondta és húzott tovább. -Még meg kell keresni a többieket.
-Többiek? -kérdeztem. -Miért? Mennyien vagytok?
"Mintha nem tudnám. -mondtam magamba."
-7en.-mondta.-És, hogy miért?
Nézet rám. -Titok. -mondta.
Elértünk egy ajtóhoz. A kilicshez nyúlt és beléptünk. Nagy szoba volt.
-Itt kel lennie. -mondta és elengedet. -Maradj itt!
Én szot fogadtam. Bár nem tudom miért.

Egy ideje itt álhatam mikkor valaki derekamnál fogva megfordított.

-Te!-mondtam és egy lépést hátra léptem. -Mit keresel itt?
-Itt lakom. -nevetett és körbe mutatót.
-Ohhh.. -ennyit mondtam.
-De te mit keresel itt? -kérdezte.
-Ide rángadtak. -mondtam és kereszbe kulcsoltam a kezem.
-Ki? -kérdezte.
-Ohh Kookie. -halodtam hátam mögül. -Látom meg ismerkedtetek.
-Igen. -mondta. -Te hoztad öt ide.
-Igen. -ált melém. -A neve Chen Kim Min.
Jungkook vágot egy WTF fejet, majd el mosolyodott.
-Szóval Chen. -mondta. -Örvendek. A nevem Jungkook.
-A többiek nincsenek itthon, de maradj itt mindján vissza jövök. -mondta. -Maradj itt!
Suga le lépet és itt hagyott Jungkookkal.
-Chen nem ülsz le? -nevetett.
Nem válaszoltam hátat fordítottam a kanapén ülő Jungkooknak.
-Ülj le. -mondta.
-Nem. -mondtam.
A kanapé nyikorgását halodtam meg és megint húzni kezdet.

De ő nem ugy fogta meg a kezem mint Suga. Ő a kezem fogta Suga a csuklóm szorította.
-Ülj le. -mondta és lehuzot maga mellé.
Én reflex szerűen távolabb húzódtam.
Ő kuncogni kezdet, de abba hagyta.
-Figyelj "Chen".- mondta a kamu nevem idéző jelet mutatva. -Nem volt jo döntés ide jönnöd.
-Nem magamtól jöttem. -elenkeztem.
-Az mindegy, de ha ecer be lépsz. -hagyta abba. -Nehéz innen ki jutni.
-Ezt hogy érted? -kérdeztem és reflexszerűen közelebb hajoltam.
-Lehet nem mehec el. -mondta majd fel ált és el ment.
"Mi jelent az hogy lehet nem mehetek el? -tanakodtam."
Le feküdtem a kanapéra és el aludtam.

~sutogások, sutogások~
Szemem ki nyitottam és 7fiu nézet le rám.
"Miért történik ez velem? -kérdeztem magamba."

Remélem tetszett 💖💖 ne felejcsetek el. Egy ☆☆⇦ilyet nyomni. 😘