Police Girl. (Befejezett ÁtÍrás Alatt )

2.6.rész

Mek-mek... Itt van a kövi rész perverz manóim. Nem Kookie lesz benne, csak említve lesz.. Majd a következőben.

Emily:
Kérlek édes jó Istenem..
Meg kell állítanom Baekhyun-t valahogyan....csak tudnám, hogy hogyan.

-Hmmm te mit tudsz tenni? - kérdezte vigyorogva. - Semmit se.
Csak néztem a fiút a szóba közepén aki nevetett.
-Látod.. Semmit se tudsz tenni.. - tette szét kezét. - Semmit.

Baekhyun vigyorogva nézet rám ezzel elérve, hogy féljek tőle, de Jungkook nekem fontos.
Fel álltam és a fiú felé mentem idegesen, de amit tenni akarók azon én is meg lepődtem.

-Baekhyun. - mondtam ki nevét mire rám nézett.

Teljesen elé léptem és enyhén fel néztem. Kezemmel megfogtam ingjét, majd le húztam magamhoz megcsókoltam. Vissza csókolt amit furcsálltam és kezével közelebb húzott magához. Csak ajkait mozgatta az én ajkaimon. El vált tőlem és homlokomnak döntötte az ő homlokát.

-Nem soká jövök. - mondta halkan majd el ment.
-Okay.. - mondtam utólag és az ágyra ültem.
-Ez nem volt rossz. - állt az ajtóban Sehun.
-Mi? - kérdeztem fel nézve.
-Mivel nem volt ötleted.. - nevetett. - Ezért magad veteted be.. Más szóval azt hogy nő vagy ráadásul jó nő.
-Nem.. Vagyis igen. - néztem rá.
-Ráadásul tetszel Baekhyun-nak. - mutatta fel egyik ujját. - Szóval plusz pont.
-Sehun hagyj. - álltam fel.
-Ha elment volna, csak autózott volna.. - mutatta fel második ujját. - És te addig el tudtál volna menni....de így.
-Azt mondta, hogy megöli Jungkook -ot. - mentem közelebb a fiúhoz. - Ezért tettem.
-Elhitted?! - nevetett. - Jungkook nehéz esett ha egyedül van, de általában nem úgy van ami egy emberre veszélyes.
-Akkor hazudott? - kérdeztem könnyes szemmel.
-Igen. - hagyott a szobában egyedül.
-Miért? - kérdeztem már egyedül a szobában.

Fel álltam az ágyról és be ültem a sarokba hiába volt nyitva az ajtó nem érdekelt. Egy ideje ott ültem és fejem a falnak döntöttem gondolkodva.

"Miért hazudott? - gondolkoztam. - Mintha tesztelt volna.. De miért?"

Lábammal meg löktem az asztalt így leesett egy kis kép róla egy kis recsenéssel. Kezemmel fel emeltem és nézni kezdtem.
Egy fiú volt rajta egy idősebb hölgyel. A kép el tört, ahogy leesett, de így is szép volt meg ható. Vissza tettem a kis asztalra és nehezen fel álltam, de lábam össze rogyott.

-Ezek szerint órák óta ültem itt. - nevetem el magam. - Elzsibbadt a lábam.

A nap lement és csend volt a házban. Egyetlen egy villanyt sem kapcsoltam föl, csak kezemmel tapogattam ki a dolgokat. Minden olyan ismeretlen volt, de ismerős is. Végig húztam kezem egy falon így találtam egy kilincset amit le nyomtam és be léptem remélve, hogy a mosdó. Hírtelen fel kapcsolódott egy lámpa így össze szorítottam szemem.

-Emily? - kérdezte valaki állmosan.
-Nem? - mondtam bár inkább tűnt kérdésnek.
-Te magad se tudod? - nevetett valaki.
-De, csak... Mindegy. - álltam mint egy szobor.
-Miért vagy itt? - kérdezte és fel állt.
-El tévedtem a sötétben. - válaszoltam.
-Ohhh... Miért nem kapcsoltál villanyt? - kérdezte Chen.
-Nem akartam fel kelteni mindenkit. - válaszoltam.
-Kedves. - ássitot. - Csücs.
-Mi? - kérdeztem vissza.
-Ülj le. - mondta fáradtan. - Vagy menj el.
-Ohhh. Akkor. - gondolkoztam.
-Ülj már le! - lett ideges így leültem.
-Chen szeretnék el menni. - néztem körbe.
-Akkor menj. - tett le egy pohár teát.
-Köszönöm. - fogadtam el.

Hallottam egy ajtó csapodást és az ajtóra kaptam fejem. Chen sóhajtva állt fel és ment az ajtóhoz.

-Kai, Xiumin és Bekhyun az. - sorolta. - Kai kicsit részeg.
-Akkor maradok. - húztam fel lábam.
-Szerinted itt biztonságos? - kérdezte nevetve.
-Hát kint se szeretnék lenni. - ittam meg a teát.
-Ahogy akarod. - csukta be az ajtót. - De én fáradt vagyok.

Szemem kezdett le csukodni magától így még körbe néztem. Chen vigyorogva nézet.

-Opsz ez túl erős lett. - nézet Chen. - Hány ujjaimat mutatom?
-Menj innen. - álltam fel.
-Na ez így nehéz lesz. - nyitotta ki az ajtót. - Csak rajta.

Ki mentem a falnak dőlve.. Kicsit mintha magassarkú lenne rajtam úgy mehetem végig. A konyhába néztem ahol három fiú ült engem nézve.

Baekhyun:
Haza cipeltem a két idiótát és le ültettem őket a konyhába. Hírtelen Emily jött be a konyhába kicsit furán sétálva.

-Pudlik. - mondta nehezen. - Három pudli ül az asztalnál..

Döbbenten néztem a zavart lányt, majd ki ment én meg követtem nem foglalkozva Kai-jal és Xiumin-al akik nevetek.
Követtem a lányt és néztem mit csinál.. Valamiért el kezdte át ugrálni a szőnyeg közepét.

-Hoppá.. - állt meg. - Rózsaszín lépcső?
-Mivan? - kérdeztem és a fehér lépcsőt néztem.
-Ezt át léptem.. - lépte át az első fokot. - Én vagyok Alice.
-Csoda országban? - kérdeztem hírtelen mire rám nézett.
-Te vagy a bolond kalapos? - kérdezte.
-Miért nem a fehér nyúl? - kérdeztem kíváncsian.
-Mert ő nincs itt... - mosolygott. - A nyúl neve Jungkook..

Idegesen néztem a vidám lányt aki szökdelve ment fel a lépcsőn. Ahogy fel ért körbe nézet és be ment a szobámba majd le feküdt.

-Szédülök. - pislogott. - Aludni akarók.
-Akkor aludj. - ültem le az ágy szélére.
-Tudod kalapos... - gördült oldalára. - Kalapos létedre.. Helyes vagy.
-Köszi. - néztem a lányt.
-De nem annyira mint a nyúl. - feküdt a hátára.
-Miért? - kérdeztem idegesen.
-Jungkook el rabolta a szívem. - mosolygott piros arccal.
-Értem. - feküdtem mellé.
-Te se vagy rossz ember... Annyira. - fordította fejét felém.
-Annyira? - kérdeztem nevetve.
-Tudsz kedves is lenni. - simította meg arcomat. - De én nem szeretlek.. Annyira.
-Annyira? - kérdeztem döbbenten.
-Helyes és néha kedves vagy. - ült fel. - De ki akasztasz a hangulat ingadozással.

Nevetve hallgattam a drogos csajt aki el vette az eszem még a Kazuki birtokon.
Aranyos és szép lány, de nem csak ennyi... Ő egy erős lány aki harcol azért akit szeret.. És én ez akarok lenni az a férfi akiért ő harcol.

-Egy este, két este... - kezdett dalolni. - Szerettelek téged és senki mást.
-Mit szívtál? - kérdeztem neveteve.
-Chen tudja. - mutatót az ajtóra. - Teába tette... Szerintem nyúl voltam.
-Kísérleti nyuszi. - nevetem.
-De nyúl jelmezt nem kaptam. - nézet szomorúan. - Neked van?
-Van, de nem adom neked. - nevetem, de tényleg van. - Nem a te ízlésed.
-Légyszi... - feküdt mellkasomra. - Hadd vegyem fel.. Nyuszi akarók lenni.
-Nem... - néztem arcát.
-Kérlek... Baekhyun.. - nézet boci szemmel.
-Hidd el nem akarod. - néztem szemeit.
-Naaaa... Baekhyun.. - csúszott közelebb. - Hadd legyek a nyuszi a mesében.
-Mi? Nem! - toltam el.
-Csak egyszer. - dőlt előre így ki látszott melle mert bő rá a póló.
-Rendben. - egyeztem bele magamban hozzá tettem. "-Csak fel vesszi majd le is veszi."

Leültem az ágyra és nagyokat nyeltem.
Az előbb adtam neki oda a dobozt... Hogy miért van nálam... Hmm maradjunk annyiban hogy valahogy hozzám került. Azt hiszem, hogy Xiumin vette valami csajnak, de az nem akarta fel venni.
Vártam, hogy hogyan áll neki a ruha, de nehezen akart ki jönni.
Az ajtó ki nyílt és ki sétált mezítláb a rózsaszín nyuszi jelmezben. Haja válláig ért így nem takarta melleit amik kicsit ki látszottak, fekete harizsnya volt hozzá és fülek a fején na meg a farok is.
Hírtelen kezdett forogni így láthattam fenekét amibe enyhén be csúszott a ruha.

-Na? - kérdezte igy vissza zökentve. - Nyuszi lettem?
-Igen. - mondtam rekedt hangon.
-De jó. - ugrált. - De ez zavar.
-Ne vedd le. - mentem oda és fogtam meg a fült amit le akart venni.
-Miért? - kérdezte ártatlan szemmel.
-Fül nélkül nem vagy nyuszi. - válaszoltam, bár nem igaz.
-Ohh.. Oké. - vette el kezét. - És most?
-Így most jó. - vettem el én is kezem.

Szemem a lányra vezetem akinek pupillái kitágultak, majd a ruhára ami a testét fedte. Ujjammal végig simítottam száját amit hagyott.. Sőt le hunyta majd kinyitotta és gyengén pislogott rám. El vettem kezem és magamhoz húztam testét kezével mellkasom tartotta és szemembe nézet.

Opsz a vége kicsit perverz... De szegényt csajt sajnálom kísérleti nyúl lett... Enye benye Chen.. 😂😂🐰🐰még a végén drogos lesz.