20.rész

851 62 0
                                    

Emily :
Reggel korán keltem igy volt időm hogy a munka helyemre érjek. Ugy döntöttem gyalog megyek.
-Na nézzük. -mondtam ahogy a táskámba pakoltam. -Telefon, kulcs, töltő... stb. Megvan minden.
Talán 10perce sétálhattam a nap felkelőbe. Gyorsan elő vettem telefonom hátat fordítottam hogy le tudjam fotózni a nap felkeltét.
-Sikerült! -örvendeztem majd csináltam egy utolsót.
-Emily?! -mondta valaki hátam mögül nevem.
Lassan megfordultam szám behartam és vártam hogy meg tudjam hogy kitartozik a hanghoz.
-Tényleg te vagy! -mondta majd szorosan megölelt.
-Én...-akadtam el. -Kérlek engedj el.
Lassan el távolodott igy kiderült hogy az ismeretlen maga V volt.
-Annyira agudtunk érted. -mondta.
Nem mondtam semmit csak halgadtam.
-Miért futottál el? -kérdezte közbe enyhén közelebb halyolt.
Fejem el fordítottam, hogy ne az ő szemébe nézzek.
-Emily..-kezével maga felé fordította arcom. -Hiányzol?
Szemeim kétszeresére nöttek.
-Tae..
-Mindenkinek hiányzol. -mondta majd elöre lépett egyet.
Én egyet hátra.
-Félsz tőlem? -kérdezte.
Nemlegesen ráztam a fejem.
-Akkor miért menekülsz? -kérdezte majd ulyra lépet egyet.
Egy kapunak ütköztem felse tűnt hogy ennyit hátráltam.
-Miért?-kérdeztem le hajtott fejjel.
-Mi? -lépett közelebb.
"Elegem van. -mondtam magamba."
-Miért kell megjelenetek!-fejjem fel emeltem kezem melkasára tettem és hátrébb löktem.
Csak ált és figyelt.
-Azt hittem vége. -gugoltam le a földre.
Legugolt velem szembe.
-Miről beszélsz? -kérdezte.
-Uly életet akartam kezdeni. -nézzem szemébe. -De te megjelensz.
-Ez csak egy véletlen. -mosolygott.
"Véletlen. -ismételtem meg magamba. -Nem hinném. "
-Igaza volt Jungkooknak. -mondtam majd le hajtottam ismét a fejem.
-Kookienak? -kérdezte.
-Igen neki. -válaszoltam. -Az amit mondott.
-Mit? -kérdezte.
-Hogy hiába hagyom el a házat és a bandát. -mondtam. -Nem léphetek ki.
-Ebbe van valami. -tűnődött.
Fel áltam és el indultam.
-Hagyatok békén. -mondtam majd el indultam.
V is fel ált majd utánam indult.
-Kookie és Suga nagyon agudik. -mondta már melettem sétálva.
-Nem izgatt. -mondtam bár ez nem igaz.
-Eljöhetnél. -fogta meg karom. -Legalább hagy lássanak egy kicsit.
-Nem. -nevettem. -"Ha elmegyek ottfognak tartani. -tettem hozzá magamba. "
-Miért? -kérdezte. -Utána mehec is.
-Vicces. -nevettem.
-Komolyan mondtam. -ragadta meg karom.
-V elfogok késni. -próbáltam le fesziteni a kezét.
-Akkor utána. -mondta majd el engedte a kezem.-Ha bele egyezel békén hagylak.
"Ha igent mondok mehetek. -tanakodtam.-Ugyse tudja hogy hol lakom".
-Jó. -mondtam majd kereszbe tettem kezem.
-Remek. -mosolygott. -Akkor délután.
Nem késtem el szerencsére a munkából.

Kookie:
V elég élénken ért haza. Én a konyhába ültem ahogy Suga is.
-Tae miaz? -kérdeztem. -Boldognak tűnsz.
-Igen annak. -szált be Suga.
-Délután meglepetés várrátok. -ált meg a konyha ajtóba.
-Halgatunk. -mondtam.
-Meglepetés. -nevetett majd elhagyta a konyhát.
-Mi volt ez? -fordultam Sugahoz.
-Fogalmam sincs. -nevetett. -De ez elég fura volt.
Jin szaladt le a lépcsőn.
-Kookie telefon. -mondta majd kezembe nyomta a tárgyat.
-Ki az? -kérdeztem Jint.
-Apád. -mondta majd itt hagyott Sugaval együtt.
Fülemhez emeltem a telefont.
-Igen?-kérdeztem.
-Fiam fontos dologról szertnék veled beszélni.
-Halgatlak.
-A cégről.
-Melyikröl?
-Az írodárol beszélek. A másikhoz meg nem álsz készen.
-"Kedves-mondtam magamba. "-Halgatlak.
-Vezethetnéd a cégem.
-Nem vagyok ahoz tul fiatal?
-NE GUNYOLOGY! -emelte meg hangját. -Ideje hogy lépj egy szintet.
"Igaza lehet. Addig se gondolok rá. -mondtam magamba. "
-Rendben apám. Elfogadom.
-Jól döntöttél.
Le raktam a telefont.
-Minden rendben? -kérdezte valaki a hátam mögül. Megfordultam és RM ált mögöttem.
-Nem nincs. -mondtam majd kezem ökölbe szorítottam.
-Most mit akart? -kérdezte majd velem szembe ült.
-Azt akarja hogy vezesem az egyik céget. -válaszoltam.
-Tudom nehéz. -mondta. -Én tudom mit érzel.
-Köszi. -mosolygtam.
-De talán ez jol jönn ki. -mondta.
-Miért? -kérdeztem.
-Tisztelni fognak. -mondta.
-Az engem nem érdekel. -ütöttem az asztalra.
-Tudom. -mondta.
Egyedül hagyot a konyhába hogy gondolkodnak.
V jött be hirtelen a komyhába majd kivet egy palack vizet a hűtőből.
-Dolgod lesz délután? -kérdezte.
-Ja. -válaszoltam.
-Most csak viccelsz? -kérdezte. -Ugye?
-Nem.-néztem rá. -Miért?
-Peddig. -mondta.
"EGYRE IDEGESITÖBB. -mondtam magamba. "
-Mit tervezel V? -kérdeztem.
-Vendég jönn. -mondta. -Bele egyezet.
Nem tudtam meg kérdezni hogy ki mert elhagyta a konyhát.
A délután hamar eljött emiatt már indulhattam is az irodába.
Apám kocsija várt a ház elött. Be szálltam és vártam hogy mit hoz a jövőm.
Apám össze hívta a cég összes dolgozóját és vezetőjét. Az egyik sikeres cége igazgatója lettem.
-Ettől a naptól a fiam veszi át a cégem.
Mindenki tapsolt. De vajon melyik volt összinte taps.

Nem ezt szeretem volna csak azt hogy apám tiszteljen

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Nem ezt szeretem volna csak azt hogy apám tiszteljen. De talán ezzel el érhetem ezt a célt.
Számomra két fontos nőt vesztettem el. Az egyik az anyám volt a másik pedig az a lány akibe bele szerettem.
De eldöntöttem hogy megváltozom és fel növök ehez a feladathoz.

Police Girl. (Befejezett ÁtÍrás Alatt )Where stories live. Discover now