Police Girl. (Befejezett ÁtÍrás Alatt )

20.rész

Emily :
Reggel korán keltem igy volt időm hogy a munka helyemre érjek. Ugy döntöttem gyalog megyek.
-Na nézzük. -mondtam ahogy a táskámba pakoltam. -Telefon, kulcs, töltő... stb. Megvan minden.
Talán 10perce sétálhattam a nap felkelőbe. Gyorsan elő vettem telefonom hátat fordítottam hogy le tudjam fotózni a nap felkeltét.
-Sikerült! -örvendeztem majd csináltam egy utolsót.
-Emily?! -mondta valaki hátam mögül nevem.
Lassan megfordultam szám behartam és vártam hogy meg tudjam hogy kitartozik a hanghoz.
-Tényleg te vagy! -mondta majd szorosan megölelt.
-Én...-akadtam el. -Kérlek engedj el.
Lassan el távolodott igy kiderült hogy az ismeretlen maga V volt.
-Annyira agudtunk érted. -mondta.
Nem mondtam semmit csak halgadtam.
-Miért futottál el? -kérdezte közbe enyhén közelebb halyolt.
Fejem el fordítottam, hogy ne az ő szemébe nézzek.
-Emily..-kezével maga felé fordította arcom. -Hiányzol?
Szemeim kétszeresére nöttek.
-Tae..
-Mindenkinek hiányzol. -mondta majd elöre lépett egyet.
Én egyet hátra.
-Félsz tőlem? -kérdezte.
Nemlegesen ráztam a fejem.
-Akkor miért menekülsz? -kérdezte majd ulyra lépet egyet.
Egy kapunak ütköztem felse tűnt hogy ennyit hátráltam.
-Miért?-kérdeztem le hajtott fejjel.
-Mi? -lépett közelebb.
"Elegem van. -mondtam magamba."
-Miért kell megjelenetek!-fejjem fel emeltem kezem melkasára tettem és hátrébb löktem.
Csak ált és figyelt.
-Azt hittem vége. -gugoltam le a földre.
Legugolt velem szembe.
-Miről beszélsz? -kérdezte.
-Uly életet akartam kezdeni. -nézzem szemébe. -De te megjelensz.
-Ez csak egy véletlen. -mosolygott.
"Véletlen. -ismételtem meg magamba. -Nem hinném. "
-Igaza volt Jungkooknak. -mondtam majd le hajtottam ismét a fejem.
-Kookienak? -kérdezte.
-Igen neki. -válaszoltam. -Az amit mondott.
-Mit? -kérdezte.
-Hogy hiába hagyom el a házat és a bandát. -mondtam. -Nem léphetek ki.
-Ebbe van valami. -tűnődött.
Fel áltam és el indultam.
-Hagyatok békén. -mondtam majd el indultam.
V is fel ált majd utánam indult.
-Kookie és Suga nagyon agudik. -mondta már melettem sétálva.
-Nem izgatt. -mondtam bár ez nem igaz.
-Eljöhetnél. -fogta meg karom. -Legalább hagy lássanak egy kicsit.
-Nem. -nevettem. -"Ha elmegyek ottfognak tartani. -tettem hozzá magamba. "
-Miért? -kérdezte. -Utána mehec is.
-Vicces. -nevettem.
-Komolyan mondtam. -ragadta meg karom.
-V elfogok késni. -próbáltam le fesziteni a kezét.
-Akkor utána. -mondta majd el engedte a kezem.-Ha bele egyezel békén hagylak.
"Ha igent mondok mehetek. -tanakodtam.-Ugyse tudja hogy hol lakom".
-Jó. -mondtam majd kereszbe tettem kezem.
-Remek. -mosolygott. -Akkor délután.
Nem késtem el szerencsére a munkából.

Kookie:
V elég élénken ért haza. Én a konyhába ültem ahogy Suga is.
-Tae miaz? -kérdeztem. -Boldognak tűnsz.
-Igen annak. -szált be Suga.
-Délután meglepetés várrátok. -ált meg a konyha ajtóba.
-Halgatunk. -mondtam.
-Meglepetés. -nevetett majd elhagyta a konyhát.
-Mi volt ez? -fordultam Sugahoz.
-Fogalmam sincs. -nevetett. -De ez elég fura volt.
Jin szaladt le a lépcsőn.
-Kookie telefon. -mondta majd kezembe nyomta a tárgyat.
-Ki az? -kérdeztem Jint.
-Apád. -mondta majd itt hagyott Sugaval együtt.
Fülemhez emeltem a telefont.
-Igen?-kérdeztem.
-Fiam fontos dologról szertnék veled beszélni.
-Halgatlak.
-A cégről.
-Melyikröl?
-Az írodárol beszélek. A másikhoz meg nem álsz készen.
-"Kedves-mondtam magamba. "-Halgatlak.
-Vezethetnéd a cégem.
-Nem vagyok ahoz tul fiatal?
-NE GUNYOLOGY! -emelte meg hangját. -Ideje hogy lépj egy szintet.
"Igaza lehet. Addig se gondolok rá. -mondtam magamba. "
-Rendben apám. Elfogadom.
-Jól döntöttél.
Le raktam a telefont.
-Minden rendben? -kérdezte valaki a hátam mögül. Megfordultam és RM ált mögöttem.
-Nem nincs. -mondtam majd kezem ökölbe szorítottam.
-Most mit akart? -kérdezte majd velem szembe ült.
-Azt akarja hogy vezesem az egyik céget. -válaszoltam.
-Tudom nehéz. -mondta. -Én tudom mit érzel.
-Köszi. -mosolygtam.
-De talán ez jol jönn ki. -mondta.
-Miért? -kérdeztem.
-Tisztelni fognak. -mondta.
-Az engem nem érdekel. -ütöttem az asztalra.
-Tudom. -mondta.
Egyedül hagyot a konyhába hogy gondolkodnak.
V jött be hirtelen a komyhába majd kivet egy palack vizet a hűtőből.
-Dolgod lesz délután? -kérdezte.
-Ja. -válaszoltam.
-Most csak viccelsz? -kérdezte. -Ugye?
-Nem.-néztem rá. -Miért?
-Peddig. -mondta.
"EGYRE IDEGESITÖBB. -mondtam magamba. "
-Mit tervezel V? -kérdeztem.
-Vendég jönn. -mondta. -Bele egyezet.
Nem tudtam meg kérdezni hogy ki mert elhagyta a konyhát.
A délután hamar eljött emiatt már indulhattam is az irodába.
Apám kocsija várt a ház elött. Be szálltam és vártam hogy mit hoz a jövőm.
Apám össze hívta a cég összes dolgozóját és vezetőjét. Az egyik sikeres cége igazgatója lettem.
-Ettől a naptól a fiam veszi át a cégem.
Mindenki tapsolt. De vajon melyik volt összinte taps.

Nem ezt szeretem volna csak azt hogy apám tiszteljen. De talán ezzel el érhetem ezt a célt.
Számomra két fontos nőt vesztettem el. Az egyik az anyám volt a másik pedig az a lány akibe bele szerettem.
De eldöntöttem hogy megváltozom és fel növök ehez a feladathoz.