Találkozzunk Midgardon [ÁTÍRÁS ALATT]

Egy fura midgardi

-Biztos, hogy jó háznál járunk?- kérdezte Thor óvatosan az öccsétől már sokadszorra.

-Igen, ez az.- sóhajtott Loki, akit ez kezdett őrületbe kergetni.

-Mégis mit képzeltünk? Ideállítani az éjszaka közepén.. kizárt, hogy beenged majd minket.

-Ne legyél ilyen borúlátó! Elárasztasz itt a negatív hullámaiddal, hogy maradjak így pozitív én is?- játszott Loki sértettséget, holott osztotta bátyja véleményét.

Biztos ami biztos, azért becsengetett. Várt, mert úgy gondolta, a lány alszik. Az lett volna a normális, a midgardiak este aludni szoktak, nem? Mikor úgy gondolta, ennyi idő alatt már háromszor is felöltözhetett volna a lány, újra becsengetett.
Egy hosszú, kócos, szőke hajú nő nyitott nekik ajtót. Szemei álmosak voltak, de nem úgy, mint aki most kelt fel éppen, hanem mint aki mostanra fáradt el annyira, hogy aludni megy. Lokinak máris csökkent a bűntudata, hogy ilyen későn érkeztek.

-Luna Dale, mit akarnak?- a hangja dallamos volt, de a szavai összefolytak. Tényleg aludni készült.

-Thor vagyok, Asgatd királya. Beszélnünk kell veled!

-Thor? Az a Thor..? Akkor gyertek be, bánomisén...- motyogta majd ellépett az ajtójából.

Kis lakásában a nappaliba vezette őket és megkérte, hogy várjanak amíg felvesz valami alkalomhoz illő ruhát és rendbe szedi a külsőjét. Mikor újra megjelent, alig ismertek rá. Ilyen sokat számított a fésülködés és egy kevés smink.
Luna igazából azt hitte, csak képzelődik megint. Előfordult már vele, hogy az éjszaka közepén azt hallucinálta, hogy vendégek érkeznek hozzá. Általában addig beszélgetett az üres levegővel, amíg el nem nyomta az álom. Azt, hogy most miért Thort és egy furcsán jóképű, emós, öltönyös pasit képzelt be, nem tudta.

-Kértek valamit inni, vagy enni?- udvariaskodott a lány, mint egy jó vendéglátó.

-Nem, dehogy!- vágta rá Thor.

-Én elfogadnék egy doboz sört, ha van behűtve...- erre a bátyja oldalba bökte a könyökével- Azaz, nem, semmit.

-Értem. Mi szél hozott titeket pont hozzám?- Luna lassan a hűtőjéhez sétált és elővett egy doboz alkoholmentes sört, természetesen magának. Leült Lokival szemben, halkan felnyitotta és lassan belekortyolt.

-Velünk kell gyere Asgadrba.- előzte meg bátyját a csínytevés istene. Nem akart teljesen őszinte lenni, mert az rontana a hírnevének és még az is lehet, hogy nem tudnak majd mit kezdeni az emlékblokkolóval. Annyi jószándék szorult bele, hogy nem zaklatná fel a lányt egy olyasmi hírrel, hogy 'hé, te egy valkűr voltál, csak meghalt mindenki, akit szerettél, szóval gyere és segíts megküzdeni az ősellenségeiddel, akik miatt most itt vagy Midgardon'.

-Már megbocsáss, de te ki vagy?- fordult a lány a fekete hajú istenhez.

-Loki vagyok, Asgatd hercege!- felelte az önérzetesen.

Luna helyeslően bólogatott, majd se szó, se beszéd felpattant a kanapéról, ahol eddig ült és megérintette Thor arcát és végigfuttatta a kezét a nyakán és a vállán, ezután Loki arcát és karját simította végig. Csak azt akarta ellenőrizni, hogy hallucinál-e, álmodik vagy ez tényleg a valóság. Mikor a herceghez ért, csodálkozva vette észre, milyen hideg a bőre, már-már fájt hozzáérnie. Ahogy visszaült a helyére, a testvérpár zavarodottan összenézett.
Luna röviden elmesélte az asgardiaknak, hogy ezt a mozdulatot miért tartotta fontosnak, mire a két férfi megértően, megkönnyebbülve bólogatott.

-Ezesetben, biztosítalak affelől, Luna Dale, hogy én és az öcsém teljességgel valódiak vagyunk.

-Az öcséd?- csodálkozott a lány- Pedig eléggé különböztök így ránézésre.

-Ha csak tudnád...- körözött a szemével Loki, makd türelmetlenül folytatta- Nos, akkor velünk jössz?

-Játsszunk egy játékot!- kérte a lány hirtelen- Ha megvertek, veletek megyek.

-Ha csak azon múlik, hogy megverjünk, felőlem kezdhetjük!- roppantotta ki az ujjait Loki, aki félreértette a megverni szó jelentését. Hogy szándékosan, vagy véletlen, azt mindenki döntse el magának.

-Úgy értem, ha legyőztök. Nem ha bántalmazni fogtok. Akkor biztos, hogy nem megyek sehová.

-Vagy úgy..- ült vissza a helyére Loki.

-Mi lenne az a játék?

-A fekete fehér igen nem.- értetlen arckifejezésük arról árulkodott, hogy a testvérpárnak fogalma sincs, mi az- A szabályok a következők: beszélgezni kell, de ezt a négy szót semmiképp sem szabad kimondani. Aki kimondja, veszít. Érthető?

-A szabályok igen. Az viszont nem, hogy miért kötöd a sorsod egy játékhoz?- kérdezte Thor.

-Rossz a kérdés.- vágott a szavába Loki- Miért pont ez a játék?

-Ezt egyszer majd talán elmesélem, de nem most. Kezdhetjük?

-Ezt meghagyom neked, öcsém, jobb vagy az ilyenekben, mint én.- dőlt hátra kényelmesen Thor.

-Mehet.- bólintott Loki.

-Oké. Tetszik a ruhád! Hol találtatok hozzá ilyen klassz anyagot?

-És még csak nem is láttad az igazi ruhámat!- egy zöld fénycsík futott végig a testén, aminek a mentén eltűnt a fekete ing, és a helyét zöldes bőrruhák vették át- Mit gondolsz, ez jobban áll?

-Határozottan!- mosolyodott el Luna, mert örült, hogy nem esett bele a herceg első csapdájába.

-Ügyes húzás, de jól vigyázz, mert a végén még legyőzlek.

-Úgy? Mégis hogyan?

-Egyszerűen.- Lokinak elkészült a terve, hogy mondatja ki a lánnyal az egyik tiltott szót. Már előre nevetett a markában, olyan ördöginek tartotta- Csak két szavamba kerül és győztem.

-Valóban? Kötve hiszem, de ha ilyen magabiztos vagy, hadd halljam őket!

-Csókolj meg!

-Mi? Nem! Megőrültél?

Mire Luna rájött, hogy mit is mondott, már késő volt. Elvesztette a játékot, amit régen oly sokszor játszott a nővérével. Sorsa így el lett döntve, most kénytelen lesz Asgardba utazni.
Loki változatlanul önelégülten mosolygott az aljas húzással megnyert játékon.

Offtopic
Sziasztok! Itt és ezúton szeretném megköszönni azoknak akik beleolvastak a történetembe. Egy darabig még nem fogom abbahagyni ezt ígérhetem.
Várom a kommenteket, esetleg ha van tippetek, tanácsotok mindet szívesen fogadok és kíváncsi vagyok a véleményeitekre is! 😉
Úgyhogy ha minden jól megy holnap jön a folytatás!

Lenne pár kérdésem mindenki számára aki ezt olvassa:
Láttátok-e a Thor: Ragnarököt?
Ha igen hogy tetszett?
És persze ki volt a kedvencetek?
További jól olvasást!