Hela
-Drága Thanos! Miért vagy ennyire kibukva?- kérdeztem mézes-mázas hangon a titantól.
-Megszökött!- üvöltött- Először az a mitugrász valkűr majd most az a S.H.I.E.L.D.-es nő is!
-Amit akartál, megszerezted. Már tiéd öt kő. Ha az utolsó is megkerül, befejezhetet azt, amit elkezdtél.- vígasztaltam tovább. Sehol se lenne nélkülem.
-Nem érted, ostoba nő!! A Földre ment mindkettő! Figyelmeztetik a kőhordozót.- na ezzel elvetette a sulykot, de ezt még lenyelem.
-Ne merj így hívni! Tudod, hogy nem vagyok az.- jelentettem ki magabiztosan.
-Az vagy aminek én mondalak! Csak egy alattvaló aki nekem dolgozik! Csak egy lotyó aki elfelejti, hogy hol a helye!- rivallt rám. Na ezt nem kellett volna.
-Bocsásson meg nagyuram!- hajoltam meg gúnyosan. Már azon morfondíroztam, hogy hogyan állok bosszút. Ott szúrom meg, ahol a legjobban fáj majd neki. Már csak a kis aranyat tojó tyúkját kell megtalálnom, hogy segítsen.
Kiviharzottam a teremből és az illető keresésére indultam. Őt kerestem, és a két behatolót is.Strange
-Szóval, ms. Johnson, ha nem tévedek, mondjon csak egy dolgot is ami meggyőzhet! Nem akarok rosszindulatúnak tűnni, higgye el, nem vagyok az, de nem bíznám magára.- érveltem a saját védelmemben.
-Nem kell rám bíznia!- tiltakozott- A haverjaim mindjárt megjönnek a kesztyűvel, nyomukban Thanossal. Ha megvan mind a hat kő, le tudjuk győzni. Kérem!- rimankodott.
-A haverok alatt kiket ért?- aggódtam, hogy Thort netán Lokit érti alatta.
-Wade Wilson, alias Deadpool és Adam Warlock, a Lélek kő őrzője.
-Ah remek!- sóhajtottam. Egy halhatatlan gyilkos és egy alak, aki egy kémcsőből lett- Ki a húga?
-Luna Dale.- ez az egy szó elég volt ahhoz, hogy kötélnek álljak.
-Halott?- nehezen hittem el. Még annó én segítettem megtalálni őt Lokinak- El sem hiszem. Őszinte részvétem.
-Kössz Doki.- hajtotta le a fejét, miközben lenyelt egy könnycseppet.
-Nézze, Daisy! Miután leszámoltatok Thanosszal, kérem vissza a követ. Értve?- belementem a dologba. Jóban voltam Hilddel és sokkolt a halála.
Mialatt Daisy bólintott, hangos csörömpölés ütötte meg a fülemet, a relikviák terme felől. A vörös köpenyem felém repült, majd elkapva a hátamra kanyarítottam. Betörve a helyiségbe két, szörnyen furcsa alak ült középen egy kesztyűvel a kezében, egy törött vitrin szekrény romain.
-Remélem sikerült megegyezni, mert az fix, hogy ezt meg nem csinálom mégegyszer!
-Tökéletes időzítés!- ujjongtam.
ESTÁS LEYENDO
Találkozzunk Midgardon [ÁTÍRÁS ALATT]
FanficA nevem Hild, de Midgardon mindenki csak Luna Dale-ként ismert. Valkűr vagyok, azaz voltam. Már nem vagyok az, részben mert nem vagyok méltó rá, részben pedig mert már nem akarok az lenni. Ez a régi életem története... azé az életé, amit elhagytam v...