SoRa egy baleset következtében elveszíti szüleit és nővérét. Nem marad azonban egyedül, mert a nővére gyermeket szült, és halálos ágyán megígérteti húgával, nem fogja árvaházba adni a kislányt.
Négy évvel később SoRa elhelyezkedik egy reklámcégnél...
A megbeszélésen HoSeok nagyon jó hírt közölt velünk, mégsem tudtam igazán örülni neki. A cég kapott egy felkérést a Shibuya ruházati vállalattól, a nyári kampány reklámját szeretnék velünk elkészíttetni. Ez hatalmas előrelépés lehet, mert a Shibuya az egyik legnépszerűbb márka a fiatalok körében, és egy jó reklám Japánban is ismertté teheti a nevünket. Amiért nem tudtam maradéktalanul örülni ennek, azért volt, mert Jimin lesz a projekt vezetője, és a tárgyalásokra el kell utaznia Tokyoba. Két hét múlva indul, és egy hétig lesz távol.
Ebédidőben benn maradtam az irodában, a többiek mind elmentek. Elmerültem gondolataimban, és csak arra kaptam fel fejem, mikor valaki gyengéden megfogta vállaimat.
- Nem vagy éhes?
- Jimin .... megijesztettél.
- Annyira elgondolkoztál, észre sem vetted, hogy bejöttem – ült mellém.
- HoSeok bejelentése járt a fejemben.
- Csak egy hét, és addig még rengeteg időnk van – gurult közelebb a székkel – Ez mindannyiunk számára hatalmas lehetőség és kihívás is egyben.
- Tudom, csak .... hiányozni fogsz – hajtottam le fejem.
- Kicsim – nyúlt kezével állam alá felemelve azt – még el se mentem. De mindent be fogunk pótolni, ígérem – hajolt hozzám és összeérintette ajkainkat. Mikor elvált tőlem, csak ennyit mondott – Szeretlek, és ti is hiányozni fogtok.
Ez a kijelentése ismételten megdobogtatta a szívem, bár néhány nap múlva váratlan kéréssel állt elém.
- SoRa, szeretnék DNS tesztet csináltatni – meglepődött arcomat látva gyorsan folytatta – Ne gondolj semmi rosszra, csak bizonyosságot szeretnék. Hidd el, ha mégsem az én lányom, akkor is ugyanúgy fogom szeretni. De tudnom kell.
- Rendben, megoldjuk.
- Köszönöm.
Tudtam, hogy a vizsgálathoz nyálminta is elegendő, ezt azért könnyebb lesz 'beszerezni'. Két nap múlva egy kis kémcsőben Jimin kezébe adtam a begyűjtött anyagot, ő pedig leadta a sajátjával együtt a laborban. Az eredményt egy hét múlva ígérték, tehát valószínűleg meglesz, mielőtt Japánba utazik.
Az Elisan kampányának utómunkálatai folytak, többször benn kellett maradnunk, hogy időben készen legyünk. HeiMin fáradhatatlan volt, nekem már a hátam is majd beszakadt, köszönhetően íróasztalnál alkalmazott görnyedt testtartásomnak. Ez a lány bezzeg azonnal kezelésbe vette a vállaimat meg a nyakamat, s én úgy éreztem, újra erőre kapok.
- Abba ne merd hagyni .... – sóhajtottam – Egyébként honnét tudod ezeket a mozdulatokat? Úgy csinálod, mint aki tudja is, hogy mit csinál.
- Korábban végeztem gyógytornász tanfolyamot, mikor anya beteg volt. A műtét előtt és után sokat feküdt, akkor tanultam ezeket, és nem bántam meg a ráfordított időt. Nagyon sokat segített a gyógyulásában.
- Esetleg .... JungKook-on is szoktad .... alkalmazni?
- SoRa! – ütött aprót vállamra – Kis perverz. De ha gondolod, mutatok egy-két fogást, amit bevethetsz Jimin-nél – vigyorgott.
- Na jó, szerintem dolgozzunk tovább, már nem sok van hátra.
Az elkövetkezendő napokban szinte csak a munkahelyen találkoztunk Jimin-nel. Lopott csókok és ölelések a kávézóban, vágyakozó tekintetek és apró kézfogások ebéd közben, ennyi jutott. Mindketten későig maradtunk, mi a kampányt fejeztük be, ő HoSeok-kal készítette a Shibuya-val kötendő szerződést. Fáradtak voltunk, de jó lett volna egy kicsit elvonulni és összebújni.
Az utazása előtt két nappal behívott az irodájába. Már reggel is láttam rajta, hogy rosszkedvű, gondoltam most választ kapok és talán tudok segíteni. Az ablaknál állt és szótlanul nézett kifelé.
- Szia .... mi a baj, Jimin? – kérdeztem óvatosan, mire megfordult és felvett az asztaláról egy papírt.
- Ezt .... tegnap kaptam – nyújtotta át, s nekem görcsbe rándult a gyomrom. Nem gondoltam, hogy az lesz benne, amit majd olvasni fogok. A levélben ugyanis a labor értesítette a vizsgálat eredményéről, miszerint EunJi apja ..... nem ő.
- Jimin ..... – tettem a lapot az asztalára – ennek igazándiból örülnöd kellene.
- SoRa, annyira beleéltem magam .... annyira szerettem volna, ha ő az én lányom. Félre ne értsd, nem SoYoung miatt. EunJi tündéri kislány, és reméltem, hogy .....
Odamentem hozzá és átöleltem. Nem gondoltam, hogy ennyire megviseli majd, bár sejtettem, hogy titkon reménykedett. Karjait körém fonta és hajamba súgva csak ennyit mondott.
- Ugye nekem is lesz majd egyszer kislányom?
Oly szomorú, oly vágyakozó volt a hangja, nagyokat pislogtam, hogy visszatartsam feltoluló könnyeimet.
- Igen, lesz .... és EunJi is téged választott.
- SoRa .... annyira szeretlek titeket – majd ajkaimra hajolva finoman megcsókolt. Éreztem a csalódását, reményét, szerelmét, ebben a csókban minden érzelmét közvetítette felém.
Nos, kiderült hát ki is az apa .... Erre gondoltatok, vagy reménykedtetek, hogy Jimin lesz a befutó?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
