Újabb meglepetés, mert a főszereplőnek SZÜLETÉSNAPJA van!!! :)
- Ki volt az? – kérdeztem rekedtes hangon.
- Jimin .... mindent elmondok, de ígérd meg .....
- Ígérd meg, ígérd meg, mindannyian azt akarjátok, hogy ne csináljak semmit, de aki ezt tette vele .....
- Ha lenyugszol, mindent elmondunk. Behívom Mark-ot – indult SuBin az ajtó felé.
- Ti tudnátok nyugton lenni, amikor a szerelmetek ilyen állapotban fekszik magatehetetlenül?
- Jimin, kérlek ..... tudom, hogy fáj. Nekünk is. Mindannyiunkat nagyon megviselt – fogta át vállamat Mark.
- Hozok kávét – fordult ki HeiMin.
Mindent elmondtak. Minél többet hallottam, annál jobban szorult ökölbe a kezem. Tudtam, éreztem, hogy Sehun még bajt hoz rá. Aljas féreg, ugyanazt tette vele, mint SoYoung-gal annak idején. Hálás szemekkel néztem Mark-ra, amikor ahhoz a részhez ért, amikor .... nem, egyszerűen képtelen vagyok elviselni még a gondolatát is, hogy látta meztelenül, hogy hozzáért .... A barátom épp időben érkezett, hogy ne tudja mocskos tettét véghezvinni. SoRa .... édes SoRa .... mennyit szenvedett ettől az állattól!
- Jimin .... tudom, hogy most bosszúra szomjazol, de hidd el, az nem old meg semmit.
- Hagyjam ennyiben? Éljen tovább büntetlenül? Amikor ugyanezt csinálta SoYoung-gal is?
- Jimin, saját érdekedben kérem, ne csinálj őrültséget – könyörgött Mark.
- Nem fogom agyonverni, megígérem. De nem fogom szó nélkül hagyni.
- Sehun eltűnt, nem ment haza. Felhívtam az anyját és elmondtam, mit csinált a fia.
- Köszönöm nektek, hogy mellette vagytok, sokat jelent ez neki. Neked meg köszönöm Mark, hogy gondoskodtál róla.
- Bár ne kellett volna ....
- SuBin, EunJi hol van most?
- A szüleimnél. Valamit mondanom kell neki. Sokáig nem titkolhatjuk el előle.
Megbeszéltem velük, hogy hazamegyek átöltözni, kicsomagolni, majd visszajövök. Nem hagyom egyedül. Addig SuBin benn marad vele. HoSeok-ot felhívtam és szabadságot kértem tőle.
A kórházba visszatérve SuBin-nal megbeszéltük, ő vigyáz EunJi-ra, én itt leszek SoRa-val. Összecsomagoltam némi ruházatot, tisztálkodó szereket, és a szobában fogok vigyázni rá. A VIP részlegen saját fürdővel ellátott szobák vannak, ahol van társalgó is a látogatóknak, no meg egy kanapé is. Nem a széken kell görnyednem, de azt is vállalnám.
Három napja vagyok benn a kórházban, addig folyamatosan csak a kezét fogtam, néha megsimogattam az arcát. Beszéltem hozzá, néha dúdoltam egy dalt, tudtam, hogy ezek nyugtatóan hatnak rá. Nagyon vártam a délutánt, mert Taehyung közölte, szépen gyógyul, a laboreredményei tökéletesek, ezért fel fogják ébreszteni. Alig vártam, hogy végre beszélhessek vele.
Taehyung sokat volt benn, és tudtunk beszélgetni. Nem haragudott rám, amiért elfeledkeztem róla, megértette az indokaimat. Azt viszont nem helyeselte, hogy szó szerint elszöktem, és nem beszéltem a lányokkal, különösen SoRa-val. Ő látta, milyen állapotban volt akkor, teljesen összetört. Várt volna valami magyarázatot, de én gyáván megfutamodtam. Aztán amikor SoYoung terhessége kiderült, még jobban magába zárkózott, csak SuBin és ő volt a közelében, senkivel nem volt hajlandó beszélgetni. Még most is lelkiismeret furdalásom volt a történtek miatt, de Taehyung-nak igaza volt. Megtörtént, ne gondoljunk rá többet, most együtt vagyunk, és SoRa a legfontosabb. Hogyha felébred, mellette legyünk, és segítsünk neki elfelejteni ezt a mocskot. Nem szabad, hogy depressziós legyen, nem szabad, hogy féljen. Bizonyos voltam benne, hogy a fizikai fájdalom egy dolog, de a pszichikai ..... a lelkét kell meggyógyítani.
Taehyung örömmel közölte azt is, hogy három éve van barátnője, hamarosan meg fogja kérni a kezét. Az egyetemen ismerkedtek össze, csoporttársak voltak, és együtt kaptak állást a kórházban, csak HaNa gyerekorvosként praktizál.
- Nos, felkészültél? – lépett a szobába barátom két nővér kíséretében.
- Igen, alig várom, hogy beszélhessek vele.
Az egyik nővér elzárta az infúziót és közvetlenül a branülbe nyomta egy fecskendő tartalmát, valószínűleg valami ébredést elősegítő anyagot.
- Nincs más dolgunk, mint várunk egy keveset – mosolygott Taehyung. – Javasolnám, hogy gyere ide, ha felébred, téged lásson meg először.
Odaültem az ágy melletti székre, és kezeimbe fogtam övét. Vártam. Türelmetlen voltam. Izgultam. Féltem. Eltelt öt perc, tíz, negyedóra. Semmi. Riadtan néztem Taehyung-ra, aki zsebre tett kézzel mosolygott rám és további türelemre intett.
Aztán megéreztem. Alig egy apró mozdulat, de ujjai jelezték, hogy ébredezik. Szemgolyói is életre keltek, majd végtelennek tűnő percek után kinyitotta szemét.
- SoRa .... kicsim ..... végre – sóhajtottam nagyot, majd apró kis puszikat hintettem kezére.
- Jimin .... – hangzott az elfúló válasz.
- Szia, SoRa – lépett az ágyhoz barátom – Megismersz? Csak bólints! – mire a lány óvatosan igent intett fejével. – Kórházban vagy, én vagyok az orvosod. Most ébresztettünk a mesterséges altatásból. A szádban van egy tubus, azt most ki fogom venni, kicsit kellemetlen lesz. Ha kihúztam, köhögnöd kell majd néhányat. Menni fog? – újabb bólintás után Taehyung szép lassan kihúzta azt a csövet, majd SoRa köhintett párat. – Ügyes vagy. Tudsz beszélni?
- Igen .... – de láttam, hogy nehezére esik.
- Néhány napig még kicsit fájhat a torkod, de aztán elmúlik. Örülök, hogy visszajöttél.
- Jimin .... hogy kerültem ide?
- Kicsim, emlékszel mi történt? – kérdeztem aggódva.
- Sehun .... meg akart .... meg .... – könnyek gurultak le arcán és erőtlenül próbálta megszorítani kezemet.
- Sshh .... ne sírj, itt jó kezekben vagy, minden rendben lesz .... – és éreztem saját könnyeimet is kicsordulni.
- S-Sehun .... si-sikerült ..... – akadozó szavaiból rájöttem, azt szeretné tudni, vajon az a rohadék véghez vitte-e amit kitervelt.
- Nyugodj meg, kicsim .... Mark épp időben érkezett .... – nyugtattam meg miközben folyamatosan kezét simogattam.
Tehát egyelőre Jimin nem indít bosszúhadjáratot Sehun ellen, aztán később ..... ki tudja? A legfontosabb most, hogy SoRa-t hazavigye és mellette legyen ....
YOU ARE READING
Újra rád találtam
FanfictionSoRa egy baleset következtében elveszíti szüleit és nővérét. Nem marad azonban egyedül, mert a nővére gyermeket szült, és halálos ágyán megígérteti húgával, nem fogja árvaházba adni a kislányt. Négy évvel később SoRa elhelyezkedik egy reklámcégnél...