SoRa egy baleset következtében elveszíti szüleit és nővérét. Nem marad azonban egyedül, mert a nővére gyermeket szült, és halálos ágyán megígérteti húgával, nem fogja árvaházba adni a kislányt.
Négy évvel később SoRa elhelyezkedik egy reklámcégnél...
- Lárifári, talán gyerekre kell vigyáznod otthon? – hát, kedves EunSan, ennél jobban nem is trafálhattál volna bele.
- Igen.
- Hogy? Te bébiszitterkedsz?
- Nem. Van egy kislányom, és nem tudom kire hagyni őt.
- Neked van gyereked?! Férjnél vagy? – hüledezett EunSan. Hát, reméltem, hogy ez a kérdés nem mindjárt az első munkanapomon fog előjönni.
- Igen és nem.
- Egyedül neveled a gyereked? Milyen idős? – kíváncsiskodott Mark.
- A kislányom négy éves, és egyedül nevelem – nem kerülte el figyelmemet sem JungKook meglepett arca, sem EunSan gondolkodó tekintete. Valószínűleg visszaszámolt, hogy hány éves lehettem, amikor EunJi született. Ha te tudnád az igazságot, nagyon meglepődnél.
- Nos, azt hiszem elhalaszthatjuk egy másik alkalomra. De nem bújhatsz ki alóla, nálunk ez a szokás – nevetett Mark.
- Köszönöm, és ígérem bepótoljuk. De ne haragudjatok, sietnem kell az óvodába.
- JungKook -
Az új munkatárs nagyon szimpatikus, nem gondoltam, hogy egyidősek vagyunk. Magamban vigyorogtam meglepett arcán, mikor közöltem vele életkoromat, bizonyára jóval fiatalabbnak gondolt. Míg a portfóliónkat nézegette, lopva lestem néha feléje. Kimondottan bájos arca van, és azok az érzéki ajkak .... Vajon van barátja? Biztos nincs egyedül egy ilyen szép lány. Már amikor belépett, akkor felfigyeltem tökéletes alakjára, feszes fenekére, és a blúza igencsak formás kebleket takart, amik valódinak tűntek.
Ejj JungKook, megint előjött belőled a grafikus .... Majd egyszer lerajzolom, csodás portrét tudnék készíteni róla. Azért én is férfi vagyok, megnézhetem, nem? Én úgyis .... aish, csak egyszer merném elmondani neki, mit érzek iránta.
Azt észrevettem, hogy EunSan máris vetélytársat lát benne, azonnal kritizálnia kellett az öltözködését és a sminkjét. Pedig nincs azzal semmi baj, a sminkje szolid, az öltözéke kifogástalan.
Mark javasolta, menjünk el mindannyian megünnepelni, hogy SoRa belépett hozzánk, de legnagyobb meglepetésünkre kiderült, hogy van egy gyereke, akit nem tud hová tenni. Gyerek? Hiszen egyidősek vagyunk! És négy éves? Hát, elég korán megismerkedett azzal a pasival, de valószínűleg elhagyták, mert egyedül neveli a kislányát. Láttam, hogy EunSan ugyanerre gondolt, és biztos vagyok benne, hogy ezt alkalomadtán szóvá is fogja tenni. Nem csalódtam benne.
- Srácok, komolyan van egy négyéves gyereke? – szólalt meg azonnal, ahogy SoRa elsietett. – De hiszen még csak 22 éves! Elég hamar horogra akadt, ezért nem volt annyi esze, hogy védekezzen.
- Míg nem ismerjük a történetét, nem ítélkezhetünk felette – védte meg Mark.
- De akkor is, nem lehetett több 17-nél, mikor ....
- Befejezted? – szólt közbe HeiMin. – Miért kell azonnal elítélni, ha nem tudsz semmit?
- Ezt azért nehéz lenne kimagyarázni, hiszen a számok nem hazudnak.
- És ettől most rosszabb ember lett?
- Egyébként semmi közünk a magánéletéhez – szóltam halkan.
- Na, a hős lovag is védelmébe vette! Talán máris megtetszett? – gúnyolódott EunSan. Tekintetem egy pillanatra HeiMinre vetettem, aki szintén engem nézett. Most ő is ezt gondolja? Hogyan fogom így elmondani az érzéseim?
- Szerintem mára fejezzük ezt be. És előre szólok, nem szeretném ha ettől kezdve ezen csámcsognátok. A magánéletéhez semmi közünk. Viszlát holnap! – mondta Mark és távozott.
- SoRa –
HeiMin nagyon jól jellemezte a kollégákat. Ezzel az EunSannal jó lesz vigyázni, tényleg egy pletykás szarkavaró. Biztos vagyok benne, ahogy kihúztam a lábam az irodából, azonnal az én magánéletem volt a téma. Képzelem miket mondhatott ... Sajnáltam, hogy már az első napomon kilógtam a sorból, de ha előre tudom, úgy rendezem az estémet, SuBinék nagyon szívesen vállalták volna. De megígértem Marknak, hogy be fogjuk pótolni.
Négy nap múlva meg is jelentünk a Seodaemun-guban levő Pacific Karaoke bárban. A kis teremben egy nagy asztal körül barna ülőgarnitúra futott körbe, hátul a falon a kivetítő. Mark és MyungSoo beültek középre, EunSan a szélére telepedett. Gondolom elsőként fog szerepelni. Mark mellé engem toltak, majd HeiMin és JungKook foglalt helyet.
- Szerintem kezdhetnénk egy kis sojuval. Van valakinek ellenvetése? – fordult körbe Mark.
- Niincs! – kiáltottak a többiek. Én csendben maradtam, egyfolytában arra gondolva, hogyan fogom magam kihúzni az ivászat alól. Mark mindenkinek öntött egy pohárkával és köszöntőt mondott.
- Hwan SoRa, légy üdvözölve köreinkben! Konbae! – és mindenki lehajtotta a pohárkányi italt. Számhoz emeltem poharam és egy kis kortyot ittam, majd letettem az asztalra.
- Hohó, ez nem ér! Fenékig! – szólt MyungSoo, mert észrevette, hogy nem lett üres a poharam. Hogy magyarázzam el, én nem iszom alkoholt? Apró kis hazugsághoz folyamodtam.
- Fájt a fejem ebéd után, vettem be gyógyszert, és nem szeretném kiütni magam – válaszoltam mosolyogva.
- Nos, talán most az egyszer kivételt tehetünk.
- Akkor kezdhetjük? – ugrott fel EunSan és gyorsan keresett egy dalt. – Megvan! – Azonnal csavargatni kezdte a csípőjét és kihívó mozdulatokkal próbálta elterelni a figyelmet gyenge hangjáról. Észrevettem, hogy az egész műsor MyungSoo-nak szólt, aki meg-megnyalta a szája szélét. Biztos voltam benne, hogy együtt fognak távozni.
Marknak nagyon szép baritonja volt, míg MyungSoo rapelt, és nem is akárhogy. Vagy csak az elfogyasztott soju hozta elő belőle. HeiMin édes kislányhangon énekelt, és nem tudtam eldönteni, hogy ez most valódi vagy csak játszik. Aztán JungKook került sorra, és én leesett állal hallgattam. A Big Bangtől az If you-t énekelte, de valami gyönyörű hangon. Mintha az angyalok énekét hallottam volna, egyetlen tévesztés nem volt benne. Hátradőltem és lehunytam szemem. A dal elrepített a múltba, és eszembe jutott SoYoung, Jimin, a szüleim ... Éreztem a gombócot a torkomban, és egy árva könnycsepp is útnak indult.
- SoRa, jól vagy? – térített magamhoz HeiMin.
Ez az EunSan máris kibeszéli SoRa-t a háta mögött ..... de többen is a védelmére keltek. És nocsak, vajon JungKook kinek szeretne szerelmet vallani? :)
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
