SoRa egy baleset következtében elveszíti szüleit és nővérét. Nem marad azonban egyedül, mert a nővére gyermeket szült, és halálos ágyán megígérteti húgával, nem fogja árvaházba adni a kislányt.
Négy évvel később SoRa elhelyezkedik egy reklámcégnél...
Mindennel elkészültünk az Elisan kampányához, rengeteg munkánk van benne. SoRa vállalta, hogy összeállítja a kész anyagot, így mindannyian távoztunk. Fáradtak voltunk, sok éjszaka maradtunk benn, hogy határidő előtt elkészüljünk vele. Mert HoSeok és az ő elvárásai ....
Mikor hazaértem, elővettem a hűtőből a tegnapról megmaradt lasagne-t és betéve a mikróba, elindítottam azt. A csilingelő hang és korgó gyomrom egyaránt éhségemre figyelmeztettek. Öntöttem egy pohár rosé-t, majd szép kényelmesen elhelyezkedtem és falatozni kezdtem. Mire mindent eltüntettem, eszembe jutott, hogy a legutolsó négy képet nem adtam oda SoRa-nak, így bosszúsan visszavettem cipőmet és kabátomat. Pedig már annyira készültem egy forró fürdőre ....
Még otthonról felhívtam SoRa-t, azonban nem vette fel a telefont. A taxiban újra próbálkoztam, de csak kicsengett és a hangposta jelentkezett. Különös, SoRa az, aki bárhol van, bármit csinál, a mobilja vele van és mindig felveszi. Rossz érzés fogott el. Az irodaépülethez érve feltűnt Sehun autója. Mi a frászt keres ez benn? Azt se tudtam, hogy egyáltalán Koreában van.
A portás megerősítette, hogy SoRa az épületben van, és Sehun is. Nem hagyott egy gondolat nyugodni. Ismertem Sehun-t. Nem vártam meg a liftet sem, kettesével szedtem a lépcsőfokokat. Az iroda ajtajához közeledve dulakodás hangjai ütötték meg fülemet, és a hideg is kirázott a következőktől.
- Mondd, hogy akarod, hogy benned legyen a farkam!
- Soha!
Sehun .... SoRa ..... nem vártam egy percet sem. Feltéptem az ajtót és a látvány .... Sehun épp megerőszakolni készült a meztelen SoRa-t, aki szinte eszméletlenül feküdt alatta a földön.
- Mit csinálsz te állat? – ugrottam hozzájuk és próbáltam lerángatni ezt a vadállatot a lányról.
- Csak elveszem ami jár nekem! – vicsorított önkívületben.
- Hozzá ne merj nyúlni!
- Már késő .....
Egyetlen mozdulattal felrántottam és öklömmel állon vágtam, minek következtében megtántorodott és elterült a földön. Lehajoltam a lányhoz és elszörnyülködtem. Borzasztó állapotban volt, szája felrepedt, a vér rászáradt arcára, szeme körül bekékült hatalmas folt, az egész arca feldagadt. Meztelen testét számtalan szívásnyom és belilult ujjlenyomat tarkította. Az állat .... szinte szabad hely nem maradt rajta. Levettem kabátomat, letakartam meztelen testét és óvatosan a kanapéra fektettem. Azonnal hívtam a mentőket és a portára is leszóltam, hova irányítsák.
- SoRa .... ébredj fel, SoRa ..... vége van .... – próbáltam arcát simogatva magához téríteni a lányt.
Ajtócsapódásra kaptam fel fejemet, de csak Sehun tűnt el. Jobb is, mert a következő mozdulattal összevertem volna úgy, hogy még egy mentőt kelljen hívni. Hamarosan hangokat hallottam a folyosóról, és kitártam az ajtót.
- Ide, gyorsan! – hívtam be a mentősöket.
Azonnal pulzust mértek és megnézték a pupilláját, majd elszörnyedve látták többi sérülését.
- Ki volt ez az állat, aki így elbánt vele? Találkoztunk egy férfival, aki az épületből a parkoló felé rohant. Ő volt?
- Igen, de siessenek!
SoRa mozdulatlan testét letakarták egy pléddel, majd óvatosan a hordágyra tették. Hívtam a liftet, és a földszintre érve csak futtában kiáltottam a portán rémülten ácsorgó HanSung-nak.
- Senkinek nem szólhatsz, teljes titoktartás! Megértetted?
- I-igen ....
Öt perc alatt beértünk a kórházba, azonnal a sürgősségire vitték. Félóra keserves és idegtépő várakozás után végre jött egy orvos. Különösnek találtam izgalmát, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget.
- Ön a hölgy hozzátartozója? Dr. Kim Taehyung vagyok, én leszek a kezelőorvosa.
- Munkatársak vagyunk, nincsenek hozzátartozói, csak egy kislánya.
- Rendben, ha megkérhetem, fáradjon az irodámba. Szeretnék beszélni Önnel.
A helyiségbe lépve hellyel kínált, majd az asztal túloldalán ő is helyet foglalt. Papírokat rendezett, majd két röntgen felvétel is a kezébe akadt. Valami megmagyarázhatatlan aggódást láttam az arcán. Először két kezébe temette fejét, majd hajába túrva tájékoztatott.
- Nézze, a hölgy eléggé rossz állapotban van. – ezekre a szavakra összeomlottam, és megtörten vártam a továbbiakat. – Nincs életveszélyben, ha erre gondolt. A teste tele van zúzódásokkal, az orra eltört, bal oldali arccsontja szerencsére csak megrepedt. A fején csúnya vérömleny van, hasán és belső combján nagyobb bevérzések. A szeméremdombján is véraláfutás van, de ....
- Mondja .... mindent tudnom kell .... – ha hozzáért az az állat ....
- Bár a nemi szerv környékét érte sérülés, ami arra enged következtetni, hogy behatolás ugyan volt, de .... a vizsgálatok alapján közösülés nem történt. Erre utaló anyagot nem találtunk a hüvelyben.
- Hála az égnek! – sóhajtottam nagyot és eleredtek könnyeim. – Kérem, a legjobb ellátást szeretném a hölgynek, állok mindent.
- Akkor a VIP szobába vitetem. – ezzel felállt, jelezve beszélgetésünk végét. – És uram, még annyit, egyelőre altatjuk a hölgyet néhány napig. A sérülései ....
- Köszönöm, doktor úr. Úgyis van néhány személy, akit értesítenem kell.
Igen. Jimin és SuBin. Hogy a fenébe fogom nekik ezt elmondani? Nem beszélve a kislányáról....
Megérkezett tehát a megmentő. De tényleg időben érkezett? És mit szóltok a múltból felbukkant újabb ismerőshöz?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
