SoRa egy baleset következtében elveszíti szüleit és nővérét. Nem marad azonban egyedül, mert a nővére gyermeket szült, és halálos ágyán megígérteti húgával, nem fogja árvaházba adni a kislányt.
Négy évvel később SoRa elhelyezkedik egy reklámcégnél...
Nem tudtam tovább várni. Annyira kívántam őt, hogy félő volt, előjáték nélkül kell behatolnom. Nem értettem görcsös kapaszkodását vállamba, talán csak azért volt, mert régóta nem volt férfival dolga.
- Engedd el magad – súgtam felé. Felvettem a végső helyzetet és felkészültem, hogy enyém legyen a mennyország. – Ne félj tőlem ....
- Vigyázz rám, kérlek ....
Nem tudtam miért mondja ezt, hiszen sosem voltam vad és durva senkivel. Annyira szűk volt, úgy éreztem nem kell sok a beteljesüléshez. Még szerencse, hogy óvatosan haladtam, mert abban a pillanatban azonnal megértettem minden mondatát és minden félelmét. Átszakítottam egy akadályt. SoRa .... szűz volt.
- SoRa .... ? Te ....
- Kérlek, légy gyengéd .... – súgta sírós hangon, és már tudtam, miért kéri ezt. Soha nem volt még férfival. Soha nem érintette még senki úgy, ahogy én. Egy pillanatra átfutott rajtam egy kósza gondolat, hogy akkor EunJi .... de a vágyaim akkor ott felülírták ezt a problémát.
Letöröltem könnyeit, és csókokkal borítottam helyüket. Vártam egy kicsit, míg hozzám szokik, aztán határtalan gyengédséggel és lassan kezdtem mozogni. A kezdeti félelmét legyőzte a vágy, melyet egyre erősödő sóhajokkal adott tudomásomra. Két karját feje mellé emeltem és összekulcsoltam ujjainkat. Csókjaimmal kényeztettem, és amint füle tövére érkeztem, megborzongott. Awh, újabb érzékeny pontját sikerült felfedeznem.
A lassú ütemet felváltotta egy gyorsabb, és SoRa egy ritmusra mozdult velem. Nem tudtam betelni ezzel a gyönyörű lánnyal, a kéjes sóhajtásaival, és hogy nekem adta mindenét. Éreztem, hogy hamarosan közeleg a beteljesülés, de bármennyire is elvette az eszem, egy dologgal tisztában voltam. Hogy nem védekezünk.
Ebben a pillanatban SoRa elérte határait, és apró kis sikollyal adta tudtomra, életében először volt része ilyen élményben. Csókkal zártam le ajkait, majd néhány mozdulat után az utolsó pillanatban húzódtam ki belőle, és szorítottam magamhoz. Soha nem volt még részem ilyen intenzív gyönyörben. Végigsimítottam arcát, majd oldalát, mitől megborzongott. Legördültem róla, és pizsamámmal megtöröltem hasát. Szép lassan magunkra húztam a takarót és átöleltem.
- Köszönöm – mondta halkan.
- Mit köszönsz?
- Hogy gyengéd voltál velem.
- SoRa, ha tudtam volna .... nagyon fájt?
- Egy kicsit – mire még szorosabban vontam ölelésembe és csak simogattam karjait.
- SoRa .... kinek a lánya EunJi?
Először nem válaszolt, majd halkan, alig hallhatóan súgta.
- SoYoung ....
Mindenre gondoltam, csak erre nem. A nővére kislánya .... és négy éves múlt, tehát akörül foganhatott, amikor ..... ez nem lehet .... te jó ég!
- És ki az apja?
- Nem tudom ....
- Hogy-hogy nem tudod?
Sírva mesélt el mindent. Amit SoYoung a levélben írt neki. A hallottaktól ledöbbentem, és ha ez így van, akkor lehet, hogy EunJi az én lányom. Van egy lányom .... Nem, nem biztos. Sehun is lehet az apa. A rohadék ..... megerőszakolta SoYoung-ot .... Legszívesebben képen törölném, amikor legközelebb találkozunk.
- SoRa, megbántad?
- Hogy te voltál az első? Mindig erről álmodoztam .... – mire apró kis csókokat hintettem vállára és szorosabbra vontam ölelésembe. – Szeretlek, Jimin.
- Én is szeretlek. Most aludjunk, holnap mindent megbeszélünk.
- SoRa –
Kopogásra ébredtem és arra, hogy valaki a nevemet kiáltja. HeiMin. Mennyi lehet az idő? Telefonomért nyúltam, de Jimin ölelő karjai nem engedtek.
- Korán van még ... maradj.
- Nyolc óra, szerintem mindenki ébren van már.
- Mi is ébren vagyunk ...
- Igen, de nem öltöztünk még fel.
- Minek is az .... csak zavarna – és végigsimította oldalamat, majd mellemre csúsztatta kezét. Ajj, ha ezt így folytatja ....
- Jimin .... mennünk kell .... reggelizni – mondtam akadozva, mert ujjai erőteljes támadást intéztek érzékeim ellen.
- Én veled is jóllaknék .... megőrjítesz teljesen – súgta vágyakozva. Tudtam, ha most rögtön nem hagyja abba, egy darabig nem fogunk kiszállni az ágyból. Eléggé nehezemre esett ezt mondani, de kénytelen voltam. Az éjszaka történtek képe villant szemem elé, és pirulva adtam egy apró puszit arcára.
- Muszáj .... ha nem akarod, hogy EunSan kérdezősködni kezdjen.
- Hogy az a ...
Ahogy ígértem, ebben a fejezetben Jimin mindent tud már az öt éve történtekről. Vajon hogyan tovább? És kinek a lánya EunJi?
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
