SoRa egy baleset következtében elveszíti szüleit és nővérét. Nem marad azonban egyedül, mert a nővére gyermeket szült, és halálos ágyán megígérteti húgával, nem fogja árvaházba adni a kislányt.
Négy évvel később SoRa elhelyezkedik egy reklámcégnél...
Elöljáróban csak annyit, hogy igen durva, erőszakos fejezet következik. Készüljetek fel, de utána ne öljetek meg ....
***
- Rohadt kis kurva, ezért tövig nyomom a farkamat a szádba is, és mindenféle mocskosságot csinálok majd veled.
- Így szoktad Bangkokban is, te féreg? Dugd fel magadnak a farkadat, te mocskos perverz disznó!
Láttam rajta, hogy elborult az agya teljesen, hogy nem voltam engedelmes, és egy mozdulattal leszakította blúzomat. Próbáltam fél kézzel takargatni magam, de ezzel csak még jobban beindult.
- Micsoda izgató vagy ebben a csipkés fehérneműben .... lehet nem kellene összekoszolni, inkább ezek a gyönyörű halmok érezzék majd a farkamat, mielőtt a szádba tolom .... – és a következő pillanatban már nem volt rajtam a melltartó. Reszkető kezemmel végigkarmoltam az arcát, de a visszavágás nem maradt el. – Nem fogsz menekülni, ribanc!
Utolsó szavait akkora pofon kísérte, hogy a fülem is belecsengett, és éreztem a nyelvemen a fémes ízt. Felszakadt a szám és meg is szédültem.
- Eressz el, te állat!
- Térden állva fogsz könyörögni, hogy dugjalak meg, de ne félj, megkapod többször is! Remélem leszel olyan jó, mint a drága nővéred, mert azt piszkosul élveztem – vigyorgott, én meg visszaemlékeztem mindenre, amit SoYoung írt a levélben, hogy ez az állat megerőszakolta.
- Tudom, hogy SoYoung nem akarta, megerőszakoltad őt a bálon! Rohadj meg! – és szembeköptem. Szép lassan letörölte, majd nadrágom gombjához kapott.
- Azt hittem, nem kell nálad is erőszakhoz folyamodnom, de úgy látszik tévedtem. Milyen egyformák vagytok .... Vége a finomkodásnak, ideje hozzáfognunk ahhoz, amiért idejöttem ....
- Nem fogsz megkapni, te szemétláda! – ahol értem, ütöttem, de hiába, fél kezemet biztosan tartotta, a másikkal meg minden igyekezetem ellenére is hátrányban voltam. Erőteljes mozdulatokkal a kanapéig vonszolt, és bármennyire tiltakoztam, pillanatok alatt lerángatta rólam a nadrágot. Biztos voltam benne, hogy erőszak terén nagy gyakorlatot szerzett, és én tehetetlen voltam. Próbáltam takargatni és megvédeni magam, rúgkapáltam, de hiába. A könnyeim útnak indultak, és rettegtem a gondolattól, hogy ez a vadbarom véghezviszi, amit eltervezett. Egy óvatlan pillanatban beleharaptam alsó karjába, mire nagy ordítással elengedett. Ebben a pillanatban felugrottam a kanapéról, de olyan gyorsan észbekapott, nem jutottam semeddig.
- Menekülsz? Büdös ribanc, ezért meglakolsz! - elkapta lábamat és lerántott a földre. – Most már jó helyen vagy és végre beléd vághatom magam. Ájulásig foglak kefélni, élvezni fogod, hidd el!
Zihálva vettem a levegőt, és úgy éreztem, nincs tovább menekvés. Nem adhatom fel, SoYoung miatt sem, és EunJi miatt sem. Jimin ..... tudta, hogy veszélyben vagyok, ezért is figyelmeztetett, hogy ne maradjak vele sose kettesben. Ki a fene gondolta, hogy kifigyelte, bennmaradtam az irodában.
Kezeit bugyimnál éreztem meg, és a vékony csipkés anyag könnyen megadta magát. Ott feküdtem alatta meztelenül, zokogva, megszégyenítve, és már szétfeszítette lábaimat, hogy kíméletlenül belém hatoljon.
- Nyughass már, a kurva életbe! – de utolsó erőmmel próbáltam ágyékon rúgni, természetesen sikertelenül. Ezzel persze csak még jobban felbőszítettem, és ököllel vágott arcomba. Úgy éreztem eltörhetett az orrom, még a reccsenést is hallottam. Nem kímélt, még kétszer ütött meg, az egyik ütése a szemembe talált. – Ezt akarod? Durván akarod? Lehet arról is szó!
Letolta nadrágját, és megéreztem meztelen mivoltát.
- Engedj el, kérlek .... Sehun ....
- Könyörögsz? A farkamat akarod? Megkaphatod! Először szétkeféllek, majd a szádba nyomom a torkodig. Nem panaszkodtak rá eddig, vergődve visongtak alattam a nők mind, akiknek része volt ebben a gyönyörűségben. Hamarosan te is megtapasztalhatod ....
- Engedj, te állat!
- Még mindig menekülni próbálsz?!
Hajamat kezére csavarva rántotta fel fejemet, majd a padlóhoz vágta. Nem egyszer, többször. Úgy éreztem, betört a fejem, de reméltem, hogy ez nem következik be. Amikor nem ütött, akkor végig markolta mindenemet, durván megszorította melleimet, mocskos szájával végignyalta azokat, majd beleharapott mellbimbóimba. Felsikoltottam a fájdalomtól, de csak őrült nevetéssel válaszolt mindezekre. Biztos voltam benne, hogy ujjainak ténykedése kék-zöld foltokat fog hagyni rajtam, és hányinger fogott el az érintéseitől.
- Mondd, hogy akarod, hogy benned legyen a farkam!
- Soha!
Egy hatalmas ütés érte halántékomat, szédülés fogott el, és már minden olyan messzinek tűnt. Csak az undorító vigyorgó fejét láttam, egyre homályosabban, és utolsó emlékképem az volt, amikor megéreztem ujjait bennem. Aztán Jimin szomorú arca villant fel, majd elnyelt a megváltó sötétség.
Hát ...... gondolom számítottatok erre .... :( Vajon meddig tart ez a borzalom? Jön-e valaki, aki majd megmenti SoRa-t ettől a vadállattól, vagy sem? Ne akarjatok megnyúzni ....
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
