Sugoi

I.

Hey! Nos, egy kis meglepetés kiegészítést hoztam nektek, amiben kicsit bővebben kifejtem Fuyu és Byakuya közös múltját, mert úgy gondolom, azt a történet folyamán nem igazán részleteztem úgy, ahogy szerettem volna. Mellesleg, egy ugyanilyen kiegészítő van készülőben Yuki és Renji esküvőjéről is 😉❤️
Jó olvasást!

Satō Fuyu izgatottan sétált végig a hatodik osztag folyosóján. Ez volt az első napja itt harmadik tisztként, végre egy átlagos shinigami életét élhette. Eleinte csak úgy volt jelen a hatodik osztagban, mint egy néha-néha bejáró shinigami, aki Yamamoto főkapitány néhány apróbb ügyét intézi el, még a kapitánnyal és hadnaggyal se találkozott soha. De most, ennek vége!

Bár tudta, hogy nem szabad túlságosan beleélnie magát a dolgokba, mégis szemében a boldogság fénye csillant fel.
Taisei azt mondta neki, hogy legyen minél kedvesebb másokkal és még a legkisebb gyanakvást is törölje el a mosolyával. A lány pedig, mint mindig, engedelmeskedett az utasításnak.

Megjátszani, hogy egy kedves és aranyos lány?
Sima ügy.

Mindenkire mosolyogni és segítőkésznek lenni?
Mi sem egyszerűbb.

Azonban, volt itt egy másik feladat is, ami önmagában is hülyeségnek tűnt számára, de még kötelező is volt.

"- Teremts romantikus kapcsolatot Kuchiki Byakuyával - nézett a szemébe Taisei, mielőtt még útjára engedte volna a lányt.

- Huh? Miért tennék ilyet? - meglepett és kicsit felháborodott állapotba került Fuyu ettől a parancstól. Azt se tudta, hogy kell elcsábítani egy egyszerű férfit, hát még egy kapitányt, aki egy egoista, nagyképű és nagy eséllyel ostoba képmutató.

- Kicsi Fuyu, az elmúlt évek során egy igazán csinos nő lett belőled és itt az ideje, hogy ezt az adottságod is kihasználjuk. Nem tudom feltűnt-e, de a Gotei 13 kapitányai közül neki van a legnagyobb rangja, mint a Kuchiki ház vezetője. Ha az ujjaid köré csavarod, bármi is legyen, ő melléd fog állni és nem fogja hagyni, hogy mások túlságosan is beleüssék az orrukat a te ügyeidbe. Egy nagy hatalmú barát előnyt jelent számunkra, még ha nem is tud arról, hogy támogat minket - magyarázta Taisei - Ne szeresd őt, mert úgyis meg fogjuk ölni, de tegyél róla, hogy abban a hazugságban éljen, hogy ő a mindened."

Hát, ez volt Taisei parancsa, úgyhogy Fuyu nem tudott mit tenni, próbálta a legjobb formáját hozni, hogy egy számára undorítónak talált férfit magához láncoljon. Fontos volt az első benyomás, ezért is indult el korán és nem tudott mit tenni, de az az ostoba mosoly nem akart lekerülni az arcáról. Mindig is ki akarta próbálni, milyen az élet egy osztagban és most lehetősége volt rá, mégha csak egy rövid ideig is. Elhatározta magában, hogy ezek lesznek élete legjobb napjai.

A kapitányi szoba elé ért és kopogott. A főkapitány pontosan elmondta, hogy az első napon illene mondjuk bemutatkozni a kapitánynak, Fuyu pedig amúgy is ezt kellett tegye, úgyhogy vegyítette a kellemesnek nem kellemest, de kötelezőt a hasznossal. Bentről beszélgetés hallatszott ki, majd valaki kinyitotta az ajtót. Egy magas, vörös hajú srác volt az, mandulabarna szemekkel és egy kendővel a hajában. A karján lévő jelzés alapján ő volt a hadnagy.

- Kapitány, szerintem az új harmadik tiszt az! Ilyen kicsi, fekete hajú meg mosolygós. Heh, a legelején még én is ilyen voltam, aztán elkezdtem dolgozni - sóhajtott. Fuyu nehezen állta meg, hogy visszakérdezzen: "Te is kicsi, fekete hajú lány voltál?".

- Küldd be - ez most egy nyugodt, mély férfihang volt, nyilván a kapitány nyitotta szólásra a száját. A lány elgondolkozott, hogy mégis miért a hadnagyával küldeti be, ha simán csak azt is mondhatná, hogy "Gyere be Fuyu, és rabold el a szívemet!".