Come Back From Boston!

《28》Három oka van

A szorító irányából érkező halálhörgések és rászámolások vegyítve a zenével teljesen elborították a hallójárataim, szinte ragacsként kapaszkodtak meg az agyamban. Foltokba verődve bámult a tömeg, egyesek csalódottan és szörnyülködve, mások pedig örömmel vigyorogtak, miközben a ringben küzdők helyett is megízlelték a győzelem édes ízét. Tudtam jól, hogy ezek még a kisebb meccsek csupán, a fő mérkőzések hátra vannak a késő estére, de már ezekre a küzdelmekre is rengetegen fogadtak és, ahogy értesültem róla, a legnagyobb szórakoztatást mindenki Graalmantól várta. Ő volt a főműsorszám már egy ideje, a ring veretlen királya.

Alison ijedten kapott Nate karjába, mikor felzendült a kényes kérdés Blackwell egyik emberének szájából, aki a vállára kapta a kezét. Szőke társunk olyan szerencsétlen módon akadt össze egyből az ősi ellenségeivel, hogy a sors otromba fintorának is el lehetett volna könyvelni az egészet. A lány egy csöppet visszább húzta Natet, aki összeráncolt homlokkal és vérfagyasztó szemekkel méregette a férfit, akinek nekiment.

Én csupán két lépéssel álltam távolabb a tetthelytől, így mind az öt emberre tökéletes rálátásom jutott, a sértettebb félben pedig azt a srácot véltem felfedezni, aki legutóbb a bolt mellett, cigizvel a szájában mulatott a pocsolyás kalandomon. Sötétbarna haja egy kis hajzselé segítségével épp olyanra beállított volt, mint Masoné, arcáról csak úgy virított az undor, mikor meglátta Nathanielt, akit legutóbb jól elgyepált. Fehér pólót hordott, rajta egy fekete dzsekivel és sötét farmerrel, és kábé olyan érzetett keltett a megjelenése, mintha ő volna az ifjabbik Blackwell.

Mellette ott állt még természetesen Ryan, hiszen tőle én nem tudtam megszabadulni azóta, hogy keresztezte utunkat a sors, másik oldalán pedig egy igen fiatal srác álldogált értetlenül a helyzet előtt, akivel azelőtt még sohasem találkoztam.

- Nézd, én megmondtam, hogy itt lesznek! - mondta rövidest, amiből arra következtettem, hogy ő lehet Nick, akiről mindenki beszélt. - Neveztek és tényleg eljöttek.

- Van vér a pucádban, Öcskös. - kicsinyítette le Nathanielt ezzel a becenévvel, a fiú pedig látszólag jobban harapott erre a megszólításra, mint a teljes keresztnevére. - Csinos kis monoklid van. - röhögött fel horkantva, Nate pedig ökölbe szorította a kezeit.

- Nahát, Jack barátnőjét is elhoztátok magatokkal? - kérdezte hetykén Ryan Alison felé nézve, aki a punk hátának biztonságát élvezte, majd a srác lassan észrevett engem is. - De, amint látom, már két csajjal feszítesz. Jól megy a sorod, Nathaniel.

- Hogy telik neked ennyire nőre? - kacagott fel Nick is. - Biztos nem a ronda pofád miatt szeretnek.

Kétségbeestem. Ezért volt olyan veszélyes eljönni a pult közeléből, míg Martinék a bejelentkezést rendezték és én sejtettem valahonnan, hogy ez lesz a vége, ha felelőtlenül elszökünk. És tessék, igazam lett.

Nathaniel lábai remegtek, amint a három félnótás előtt állt egy szál magában, oldalán csupán két lánnyal, akiktől aztán tényleg nem várhatta el a segítséget. Hiába bizonygatta magában, hogy képes szembenézni azokkal a srácokkal, akik legutóbb olyan nagy traumát okoztak neki, még nem állt készen rá, mégis bátran tűrte a halálos pillantásokat. Ajkait összepréselte és megpróbált egy kis férfiasságot tanúsítani, de éppen hogy csak összejött neki a szilárd állás, a névtelen srác újból megszólalt.

- Össze ne szard magad, Kölyök! - nevetett halkan. - Mi nem fogunk bántani, míg ő nem mondja! - mutatott ekkor az épület nyugati falánál bandázó alakokra, akik mind egy szálig Mason emberei voltak.

Talpig sötét ruhában, rosszarcú fazonok. Némelyiknek pohár volt a kezében, amiből röhögve sört vedeltek, miközben Mason Blackwell a csoportja közepén kémlelt körbe a neki tetsző tájon. Oldalán két rettentő lengén öltözött, agyonsminkelt lány kényeztette őt, ahol csak érték, de olyan finoman értek hozzá, mintha porcelánból lenne. A társaságban voltak még nők rajtuk kívül is, némelyik külön ácsorgott, mások pedig egy-egy pasi karjára kapva, de nehéz volt megállapítani, hogy csak alkalmi partnerek-e, vagy komolyabb kapcsolatról van szó. Igazából nem is volt fontos.