Jungkook pov
Ugyanaz a reggeli ébresztés, outfit választás és megint 7 kómás, karikás szemű csávó ül egy kis, kopott, nyomorult padon az egyetem udvarán.
-De szép reggelünk van... Ti is halljátok a madarak lágy trilláját? A csodás hatalmas fák leveleinek susogásának és a finom szellő egyvelegének a melódiáját?
-Kook... kezdesz megbolondulni.
-Hát nem'tom te mit hallassz de szerintem csak a fejedben szól, ugyanis itt se fák se madarak nincsenek és fullasztó meleg van. Meg amúgy is! Itt van mellettünk a főút. Csak az autókat hallom.
-Yooooooongsss!
-Na ezt már halljuk.
-Ezt ki nem hallja?
-Hagyjátok békén az én szépséges reményemet. - Suga felpattant és a karjaiba zárta a felénk rohanó Hoseokot. Legalább hozott egy kis menetszelet. Rendben, bevallom, hogy azért elég aranyosak együtt. Néha én is elgondolkodom - gyengébb pillanataimban - egy kapcsolaton. De az csak szökőévente félszer van. Sokszor basztatnak a sajátos módszereim miatt, de egy párkapcsolat olyan sok szarsággal jár. Ezt vedd meg neki, jegyezd meg a szülinapjááát, a névnapját, a nevét! Sőt, mutasd be otthon, hagyd, hogy bemutasson otthon, viseld el a barátnői irritáló nyávogását, aztán meg amikor szomorú, vígasztald, érezd át az érzéseit. Túl sok macera nekem meg nincs rá időm. Szóval nincs rá szükségem sem. Egyáltalán. Azért tartani barátnőt, hogy megfektethesd több alkalommal is? Bárkit magam alá tehetek, akkor meg minek tartanék fent egy... bazdki.
-Öh... gyerekek. Hoseok az első aki... utánunk... nos...- ahogy Honey-nak, nekünk is lefagyott az arcunkról a mosoly egy másodperc alatt.
-Hoseok nem számít, barmok. Ő az enyém.
-Nem értem miről van szó de inkább nem is kérdezem, mert mennem kell. Jiminiet otthagytam a kapuban. Délután tali. Pusza srácok.
-Bébi várj... Van még idő az órákig, hozd Jimint aztán dumáljunk. Legalább jobban... megismeri Jungkookot, mármint a srácokat. Khm.
-Ó... Mindent értek. JIBOOTY, GYERE CSAK!
-Szerintem Suga arra gondolt, hogy odamész hozzá és idehívod.- ez a gyerek mindig ilyen hangos? Vagy ez is ilyen mechanika a melegeknél? Valaki nyávog, valaki ordít? Nem, biztos nem. Suga olyan mint egy vénember. De lehet ő egy kivétel. Végülis ő aszex vagy mi... várj... pánszex? Biszex? Biszex tuti nem. Ilyen szex meg olyan szex, tudja a franc, annyi szexualitás van már. Ki jegyzi ezt meg? Na meg melyik mit jelent.
-Jajj Kook, az mindegy.
-Csak így... ilyen jóban vagyunk már?
-Nem?
-Hát... nem.
-Jeon!
-Okééé-oooké, nyugavér Suga, Hoseok az egyik legjobb spanom. Téééllleg.
-Ne haragudj Jungkook ha megbántottalak valamivel. Megkérdezhetem mi volt az? Mondhattam esetleg valamit amit nem kellett volna? Tudod néha sokat jár a szám és nem mindig veszem észre ha olyat mondok amit nem illik. Vagy rossz kedved van esetleg? Hmmm mivel vidíthatnálak fel?
-Nem... én izé. Nem úgy gondoltam. - hogy lehet valaki ilyen kedves? Én vagyok a flegma ő meg beragyog mint a nap. Érzem ahogy ég a fejem. De lehet csak a szégyen. Idősebb és kedvesebb sokkal, erre én meg tiszteletlenkedek... Jó. Leszarom. Azért ennyire ne hasson már meg.
-Hali!
-Cső.- Hoseokon kívül mindannyian így köszönünk általában. No meg egyszerre. Túl sokat vagyok velük? Lehet.
YOU ARE READING
COCAINE | ✔
Fanfiction- Kookie nem olyan! - bizonygattam, talán nem is nekik, hanem magamnak. - De igen, csak még nem ismered. - Ugyan Jimin. Nevetség tárgya leszel egy héten belül. Big Hit egyetem, a két merőben különböző "srác", egy feladat, bántások, sértődés, szerele...