COCAINE | ✔

21. Date 2.0

Jimin pov

Jungkook a vártnál sokkal korábban érkezett és még megjegyzést is tett rám. Ma elmaradt 2 tanórám, Hoseoknak pedig nem is volt. Gondolkodtam, hogy újítani kéne a külsőmön, aztán arra jutottam, fessünk hajat. Hobi választotta a színt, ezért letten wattacukor rózsaszín. Nem ezt terveztem, de szerinte nagyon jól áll én meg persze elhiszem neki. Nem igazán volt beleszólásom, miután ő vette meg a festéket, nyilván meglepinek szánva azt.
Végül a dörömbölő colos hokis majmot is ő engedte be, mivel én egy cseppet sem akartam látni. Belépve az ajtón, óvatosan, félve sétált elém, miközben én mereven bámultam a Tv-t, hogy ne kelljen őt. Nem hagyta magát, levágódott mellém, az azonban, hogy bizonyos dobozok vannak a kezében, nem kerülte el a figyelmemet. Fél szemmel oldalra pillantottam, amit azonnal észrevett és egy hatalmas mosoly terült szét az arcán.
-Az mi? - kérdeztem érdektelen hangon, bezzeg belül majd megölt a kíváncsiság. Nem válaszolt rögtön, úgy tűnt mintha kicsit hezitálna vagy gondolkodna a helyes válaszon. Íriszeim már nem a Tv képernyőjén játszó Emma Watsont pásztázták, hanem az ő sötétjeit keresték.
-H-hát ez csak... azt mondtad hozzak csillagot. Én hoztam Holdat is. Tudod khm ez a tiéd vagyis, igen. A-a tiéd asszem.
-Asszed? Ajándék?
-Ha nem tetszik nem kell elfogadnod csak gondoltam örülnél neki.
-Szóval ajándékot hoztál azért, mert gondoltad örülnék neki? - nem válaszolt szóban, csak egy halványat bólintott, azt is alig lehetett észrevenni. Halkan megköszöntem, de belül újfent más érzelmek árasztottak el. Nagyon nehezen tudtam visszatartani a vigyoromat, ezért is hajtottam le a fejemet amikor elkezdtem kibontani a kapottakat. Előbb a nagyobb csomagolást nyitottam fel. Amint megláttam a tartalmát, kitört belőlem a nevetés. Jungkookra pillantottam akiből kiment a szín és sokk hatása alá került.
-Kookie ez
-Ne haragudj, azt hittem jó ötlet, gondolnom kellett volna a diétádra, igazad van, majd megeszem én vagy ha gondolod ki is dobhatod. Sajnálom Jimin, hogy figyelmetlen voltam.
-Te meg miről hadoválsz? - kikaptam egy csillagos muffint a dobozból és elkezdtem elpusztítani, természetesen a kis papírka nélkül. Jungkook egy hatalmas sóhajt hallatott, majd mosolyogva arcon puszilt. Megállt bennem az ütő. Ahogyan éreztem, hogy ajkai a pofimhoz érnek, kirázott a hideg, majd az a jól ismert melegség járt át. Megijedtem. Nagyra nőtt szemekkel kaptam rá a tekintetem, de az ő arcán is pontosan azok az érzelmek voltak láthatóak, mint az enyémen. Tisztára mintha tükörbe néztem volna. A rémület és a döbbenet keveredett egy kis zavarodottsággal vegyítve. Egyikünk sem tudta most hogyan kéne reagálnunk vagy mit kéne mondanunk. Lenyeltem a kis falatot ami a számban volt majd felé nyújtottam a muffinomat.
Nem vette el, csak beleharapott egy nagyot. Meglehetősen nagy szája van így is... és úgy is.
Ottmaradt a száján egy kis kék hab, s én hirtelen ötlettől vezérelve közelebb húzódtam majd lenyaltam alsó ajkáról az édességet. Ezen tettemre ő mégjobban meglepődött. 3 másodperc se telt bele de már az ajkaimra tapadt. A sütit visszatettem a dobozba, karjaimat pedig a nyaka köré fontam, teljesen átadva magamat neki, bár jól tudtam, meg fogom bánni. Beleharapott enyhén az én párnácskámba, mire persze felnyögtem és szétnyitottam őket, ezzel számára bejutást adva nyelvének az enyémhez. Pontosan jól tudta mit csinál, egy pillanatra sem habozott vagy állt meg. Rámarkolt a combjaimra, közelebb húzott magához majd másik kezével a csípőmet ragadta meg. Épp belelendültem volna és pattantam volna bele az ölébe, amikor leállt. Leállt!!! Ideges lettem, meg akartam csapkodni. Választ vártam pihegésünk közben, de várhattam rá, ha én nem kérem számon, ő az Istennek se szólal meg a hülye fejével. Rendben, talán kicsit nagyon felháborít ez az egész.
-Most ez mégis mi volt?!
-Ez túl gyors.
-Gy-gyors? Egy éjszakás kalandjaid vannak szinte naponta! Mégis hogyan lehet ez neked gyors? Elmondanád? Azt hiszem megérdemelném. Nem hiszem el. Beszambázol az életembe és cirka 3 nap alatt felborítasz mindent. Mégis mi bajod van neked?
-Nekem? Én csak jót akarok Neked!
-Mégis mivel?!
-Azzal, hogy... ah tökmindegy. Végülis te is csak egy vagy a sok kö- Vagyis
-Akkor TaLáN elHúzhatSz!
-Jimin! Nem, nem így értettem!
-Nem? Akkor hogy értetted Jungkook? Hogy? Mondd nyugodtan, érdekel.
-Nem tudom mi van velem. - lenézett a kezeire amiket az ölében pihentetett, majd kicsit fel aztán egyenesen a szemeimbe. Könnyeket véltem felfedezni, de lehetséges, hogy csak beképzelem. Szemöldökeit összehúzta, homloka ráncolódott.
-Nyisd ki. - bökött rekedt hangon a két kisebb ajándékdoboz felé. Gondoltam már veszteni valóm úgysincs, levettem hát a tetejüket s elállt a lélegzetem.
-Na ne idegesíts, ez mennyibe fájt?
-Lényegtelen, tiéd a csillag, én leszek a Holdad.
-Jungkook, köszönöm szépen én... már tényleg nem értelek.
-Gyere ide, bébi. - lassan magához húzott majd feltette a csuklómra az ékszeremet s a sajátját is felvette. Nem tett semmi egyebet, csak az ölébe ültetve ölelgetett. Beleszagolt a nyakamba és egy apró puszit nyomott rá, mélyet szippantva az illatomból.
-Hmm, de finom lehetsz. Meg akarlak kóstolni. - combomra simított, belemarkolt, de nem hagytam magam. Próbáltam elhúzódni tőle. Jól esnek az érintései, azonban soknak érzem ezt az egészet így egyszerre. Elvégre nem is alkotunk egy párt. Egyetlen randi után már smárolunk a kanapémon és drága ajándékot vesz nekem. Egyébként is, az előbb még nem akarta elsietni, erre meg?
-Mit szeretnél? - kérdeztem vissza.
-Megkóstolni téged. - felnéztem rá, mivel azt hittem viccel, de olyan komoly tekintettel bámult, mintha a hokiról lenne szó.
-Jungkook... - nem hagyta befejezni a mondatomat, ajkaimra hatolt és erősen szorította a csípőmet. Nem akartam, hogy most hozzám érjen így. Próbáltam eltolni, nem sikerült. Menekülni akartam. Szabadulni a karjai közül. Túl erősnek bizonyult. Eszembe jutottak a régi emlékeim és pánikroham jött rám. Beleharaptam a szájába, Jungkook erre fájdalmas nyögést hallatott és rögtön elhúzódott.
-Mi a szar, Jimin?
-Éh-éhn-n-n-n... Neh-neh érrr-jhh ho ho
-Jimin, bébi ne haragudj. Bébi, mi a baj? Szépségem, nyugodj le, nincsen semmi baj, kérlek. Csak én vagyok az! Jimin vegyél mély levegőt, mélyeket, az orrodon keresztül be és a szádon ki. Rendben, ügyes vagy kicsim, kérlek nyugodj meg, kérlek. Nagyon szeretlek bébi, kérlek ne haragudj rám. Rendben, így, orron be, mélyeket, szájon kiii. Huhh. Rendben... Rendben.

-N-ne haragudj csak... ez... sajnálom. Nekem telefonálnom ke-kell egyet... egy pillanat.

Kb kirohantam a lakásból, Jungkookot kétségek és értetlenség közt hagyva a kanapén. Muszáj volt most kijönnöm, muszáj volt beszélnem vele, csak Ő tud most lenyugtatni és Hobit se akarom zavarni.
-Szia! R-ráérsz?
-Persze Jimine! Hát hogyne érnék rád?
-Jungkook hozott nekem sütit, lekapott aztán leállított, aztán lekapott és fogdosott, rám meg rámjött ez a kibaszott roham megint! M-mit csináljak? Még közös karkötőt is vett!
-Jézusom? Jimin, hol vagy most?
-Az ajtó előtt.
-És Jungkook?
-Bent.
-Akkor MI A FRANCÉRT ENGEM HÍVOGATSZ AMIKOR SZEXELHETNÉL JEON JUNGKOOKKAL? Ugye már jól vagy?
-Igen, nem is tudom mi bajom volt... annyira kívánom... de ha odaadom magam ah-
-Oké, mondom a tervet. Most szépen visszasétálsz, felöltözöl szexisbe, elmentek valahova ketten, aztán hétvégén beadod a derekad. Immáron ez lesz a második randi és mindketten felnőtt férfiak vagytok, nem tinezéves szüzek.
-Okéh.
-Rendben Jiminie, okés vagy szépségem?
-A-aha.
-AKKOR tedd LE A telefont.
-Köszönöm.
-Bármikor. Egy pillanat Tanárnő már kész vagyok.
-Órán vagy??
-Talán... hehe.
Leraktuk a telefont majd félve nyitottam ki a bejárati ajtómat, mintha egy oroszlánhoz mennék vissza.
-Már megint... Vele beszéltél?
-Igen.
-Ki Ő neked? KI az a srác?
-Miért vagy ilyen féltékeny?

-Elmondod mi volt ez az előbb?
-Nem akarom.
-Ha nem szeretnéd, nem kell.
-Végülis már elmúlt, mindegy. Történtek erőszakos... dolgok az életemben amikor gyerek voltam. És ez megmaradt egy kicsit. Na meg az a két fasz se volt rám jó hatással. Csak ennyi.

Jungkook pov
Nyilván nem fogom ezt annyiban hagyni, megkérdezem majd Hoseokot erről az egészről, ő biztosan tudja majd a választ.
Vannak pillanatok amikor azt érzem ez túl gyors és túl sok Jiminnek. A múltját helyezem előtérbe, hiszen figyelnem kell rá, ez egy nagyon fontos tényező, nem hagyhatom figyelmen kívül. Egyrészt miatta másrészt miattam. Nem szeretném ha bármi bántódása esne akár általam akár az emlékei miatt. De vannak pillanatok amikor legszívesebben szétszedném és végigcsókolnám minden porcikáját, főleg, hogy még alig láttam a testéből valamit. Elképzelem ahogyan levetkőzik előttem és a lábaim közé térdel, kicsatolja az övemet, megszabadít a kényelmetlen szűk anyagoktól, puszilgatja a belső combom majd a szá-
-Jungkook, folyik a nyálad!
-Bocs, csak... eszembe jutottak a csillagok.
-Csillagok? Az égitestekre izgulsz?
-Fogjuk rá. - mindenttudóan néztem íriszeibe de nem vagyok benne biztos, hogy leesett neki a dolog. Elhatároztam, hogy moziba megyünk és el is újságoltam neki a tervemet. 5 percet kért, persze nem hittem neki csak akkor amikor valóban 5 perc múlva kész lett és ott is állt előttem egész pompájában. Egy sima fekete-fehér csíkos pólót és egy fekete csőgatyát vett fel, de még így is egész jól nézett ki. Moziba, utcára ahol mások is látják és elszedhetik tőlem, oda tökéletes ez a szett.
Indulás után 3 perccel, az autóban ülve alig, hogy elkezdtünk önfeledten beszélgetni, elkezdett csörögni az a kibaszott telefonja. Kb ott tartok, hogy kidobom az ablakon a készüléket vagy megmondom annak a pasasnak akivel állandóan beszél, hogy Jimin az enyém és ha mégegyszer felhívja, beszél vele vagy csak rágondol, kezét töröm.
Hosszú ideig cseverésztek, persze én mindent hallottam és rájőve, hogy a fickónak vagy 5 tónussal mélyebb hangja van, mint nekem... talán megilletődtem. Mekkora állat lehet? Te jó ég lehet full ki vagy gyúrva és van vagy 2 méter. Nem érdekel, Jimin az enyém. Legalabbis amíg nem teljesítem a feladatom. Utána hagyom had élje a kis életét. Ezt nem szabadna elfelejtenem egy percre sem. Sőt, undorodnom kéne Jimintől, nem lesmárni.
-Jungkook, te tényleg azt mondtad, hogy szeretsz?
Észre sem vettem, hogy egy ideje már lerakta azt a baszos telefonját és nem trécsel azzal a... palival. Hohohó, mit kérdezett??