16. Past

904 62 7
                                    

Jimin pov

Jeon már majdnem megint az ajkaimon landolt én pedig szintén hihetetlenül akartam, hogy végre megtegye. Viszont ezúttal újra közbeszólt a sors. A most rettentően utált és feleslegesnek bizonyuló okostelefonomat kirángatva a farzsebemből, nagy dühvel vettem fel.

-HaLlÓ??

-Szia Minie, milyen volt a randi?

-Milyen volt? Még tart!

-Oh.

-Bizony Oh.

-Zavarok?

-Nem. Mi a baj? - síri csend volt az egész pályán. Még Jeon szuszogásán és az én telefonbeszélgetésemen kívül semmit sem lehetett hallani, mert nem volt más zajforrás az épületben. A colos pontosan hallhatott minden egyes szót amit mondtunk a beszélgetésünk folyamán.

-...Hát... mindegy. Ne haragudj inkább felhívom Jint. - itt a fekete szemű bébi arcú monstrum mellkasát kidüllesztve nagy büszke fejjel kezdett bólogatni viszont a következő mondatomnál teljesen lehervadt a mosolya.

-Dehogy hívod. Mondd nyugodtan.

-Nem akarok zavarni.

-Nem zavarsz.

-De nem érsz rá.

-De, ráérek. Mondd kérlek.

-Biztos?

-Persze.

-Oké... szóval találtam egy cicát és hazahoztam de... kiderült, hogy a szomszédé, én pedig nem akarom visszaadni, mert olyan kis édes.

-Ezért hívtál?

-Miért másért?

-AZT HITTEM BAJ VAN TE TÖKKELÜTÖTT.

-N-nincs baj. Csak hallani akartam a hangod.

-Aaaw, ez aranyos bébikém de nem a legjobbkor hívtál.

-De annyira hiányzol. Nem bírom nélküled. Azt hittem bírni fogom de nem megy. Beleőrülök a hiányodba. Hiányoznak azok az esték.

-Te is hiányzol és az estéink is hiányoznak de... nem tudok mit csinálni. Nem működik. Mindketten elfoglaltak vagyunk. Hétvégén lesz egy buli amit Jinék szerveznek. Tudtommal jössz te is cicám. Ott találkozhatunk végre.

-Igeeeeen. Akkor ott tali. Szép legyél. Bár mindig az vagy. Szeretlek Jiminie.

-Én is szeretlek te lüke. Szia. - végül a beszélgetés nem nyúlt hosszúra, ellentétben a velem szemben ülő képével.

-Ez mégis mi a franc volt? Velem vagy randin. Nem?

-Ugyan mi lett volna? Egyébként sem randi, csak elhoztál... korizni. Ez neked igazi randi?

-Én... nem hazudtam. Még sosem voltam itt kettesben olyannal aki nem a csapattársam. Nem véletlenül jöttem veled ide. Ez egy fontos hely számomra és szerettem volna megosztani veled de ha neked... Mindegy. Menjünk haza.

-Nem. Olyan jó itt. - mivel a colos látszólag megharagudott rám, ki kell engeszteljem valamivel. Szétterültem a jegen, és megpaskoltam magam mellett a helyet. Pár pillanat múlva Jeon már ott is termett, ugyan még mindig durcás arckifejezéssel, de erre ügyet sem vetettem. Majd elmúlik.

-Szóval... ráérsz szerdán?

-Rá. 

-Meccsem lesz, eljöhetnél szurkolni nekem. - suttogta a fülembe, mire én csak bólogatni kezdtem.

COCAINE | ✔Where stories live. Discover now