31. 18+?

958 57 9
                                    

Jimin pov

Taemin simogatta a kezem miközben Jisooval próbáltam beszélgetni a tánctanárról. Taeminienek nem igazán jött össze a pasizós dolog és most rám van kattanva, nem mondom kicsit zavar de mivel régóta ismerem ezért nem szólok neki, csak a mimikámmal jelzem, nem okés nekem ez a dolog. Bár ennek ellenére eddig nem igazán vette a fáradtságot, hogy a szemeimbe nézzen, inkább bámulja a fenekem.
Hirtelen egy torokköszörülést hallatott egy mögöttem álló személy, én persze megijedtem. Nem is én lennék. Mire realizáltam, hogy Kookie az, Taemin már arrébb is húzódott. Őszintén nem bántam, hiszen Kookie sokkal fontosabb számomra minden szempontból. Ha kihúzza magát, hasonlít egy kétajtós szekrényre, kis túlzással.
Kook zavarba akart hozni, ami nyilvánvalóan sikerült is neki, amikor pedig lassacskán elvált tőlem, ajkaink közt egy vékony nyálcsíkot hagyva a levegőben, még kívánatosabbnak láttam. Tekintetem a piros párnácskáira tapasztottam, nem volt szándékomban elnézni onnan. Remélem Taemin is észbekap, én már foglalt vagyok.
-Jézusom, a csajok! Nem csináltam nekik reggelit és ki se készítettem a ruhájukat és
-Bébi, nyugi, vegyél levegőt! Mire ébreszteni akartam őket, már teljesen felöltözve vártak. Bevettem nekik egész napra kaját, vizet meg minden szir-szart, és 2-re megyek értük. Ne aggódj cicám, elintéztem.

Jungkook pov

-Oh Kookie, imádlak! - az imádlak szóra fintorogtam egyet. Jimin, látva nemtetszésemet, gyorsan kijavította magát. Önelégült mosollyal az arcomon sétáltam el a féltékeny, undorodó emberek előtt emelt fővel. Az én pasimnak van a legjobb segge, bárki bármit mondjon.

Talán egy fél óra alatt hazaértem az óráim elmaradása miatt, amit nyilván valóan nem bántam. Ki bánná? Hamarabb hazamehetek? Jajj ne. Összedobtam egy 10 tojásos rántottát, melegszendvicset, aztán benyomtam az egészet zöldséggel. Per pillanat újra úton vagyok Busanba a két törpilláért. Megint rohasztó meleg van, az ég gyönyörű kék, sehol sem látni egyetlen felhőt sem, viszont ha a szél megindul, elég hideggre csap át a forróság. Ezt nevezik csalóka időjárásnak? Nem csodálom ha az idősebb korosztály rosszullétre panaszkodik, még engem is megvisel. Valószínű, korábban érkezhettem, mint kellett. Egy gyereket sem láttam az egész iskolában. Se diák se tanár. Sehol. A villany sem égett a termekben, bár világos van, miért is égne? A kedvenc zeném szólalt meg a rádióban, amint a pasas befejezte a nyereményjátékról szóló diskurzusát kolléganőjével, akit egyébként volt szerencsém megismeri az egy évvel ezelőtti házavató buliján. Nos, szép ház, tökéletes volt a hálószobája berendezése. Nem igazán volt időm megfigyelni rövid 15 perc alatt, de egészen megtetszett a színösszeállítás. Illett a melltartójához. Háromnegyed egy múlt 3 perccel és gondolom várhatok még rájuk bőven. Hirtelen felindulásból kaptam fel okostelefonomat és pötyögtem be az imént elhangzott telefonszámot. Nem is biztos, hogy tökéletesen emlékszem a számjegyekre, azonban ha felveszik, kiderül. Három búgó hangot hallottam a fülem melletti készülék jóvoltából. Az előbbi férfi szólalt meg a vonal túlsó végén, mély bariton hangján.
-Jó napot, jó napot! Üdvözlöm szerencsés telefonálónkat. Ön a Szöul Music Rádiót hívta, gondolom a nyereményjátékunk érdekli.
-Jó napot. Fogjuk rá, hogy érdekel. Unatkoztam. Épp várakozok.
-Várakozik? Mi is várakozunk a kérdés kisorsolására, addig mesélhetne a várakozása okáról. Űzzük el az unalmát!
-A párom hugainak sulija előtt ülök az autómban már 20 perce.
-Oh mindent értek. - perverz hanglejtése 3 másodperc alatt baszta fel az idegeim. Nagyon vissza kellett fognom magam és az indulataim na meg a csípős nyelvem.
-12 évesek ember, nem vagyok pedofil.
-O-oh hát khm -nem tudott mit mondani, beléfolytottam a szót. Ha már olyan helyen dolgozik, ahol ennyi ember hallja a hangját, hallgatják amit mond, figyeljen oda és normalizálja a gondolatait, mert senki sem kíváncsi egy hormontúltengéses kanos és perverz 40-es csávóra aki 10 éves kislányokat néz meg a játszótér padján ülve, buja gondolatokkal a fejében. Te jó ég és én ismerem ezt a csávót.
-Na halljam a kérdést hátha tudok válaszolni.
-Justin Bieber -jól kezdődik- első menedzsere lett és ő is fedezte fel a Grammy-díjas énekest. Ki ő?
-Scooter Braun.
-A válasz HELYES! Ezen a telefonszámon 5 percen belül visszahívja egy munkatársunk és egyezteti az adatokat, köszönjük hívását, viszont hallásra uram!
Rögtön lecsapta a telefont, majd a rádióban már hallhattam is az egyik Bieber számot. Régebben imádtam Justint. Követtem instagrammon, youtubeon, szinte minden platformon. A fanja voltam. Ez mára apadt, de még mindig szívesen hallgatom a számait. Na nem mindet, de van egy jó pár ami a lejátszási listámon is szerepel.

COCAINE | ✔Where stories live. Discover now