COCAINE | ✔

27. Party 2.0

Jungkook pov

Jimin belelendült azonnal amint megitattam vele az alkoholt, már rángatott maga után a "táncparkettre". Kezemet a saját derekára tette, majd közel húzott magához.
Fél óra után feladta a sok ember miatt, és pihegve - hiszen táncos, nem fárad könnyen az én kis bébim - tolni kezdett a szoba sarkában lévő kanapé felé, ahol mint kiderült, a Sope páros foglalt helyet, egymás szájában. Fintorogva huppantam le melléjük, ezzel Jiminnek nem hagyva helyet. Tudtam, kellemetlenül érzi magát, hisz' nem tudja most hogyan viselkedjen velem. Kis édes. Éppen az ölembe akartam húzni, de megelőzött. Ráült a combomra. Lehet csak hirtelen felindulásból tette, mert mindkettőnk arcán a meglepettség foglalt helyet, az övén viszont helyet kapott egy kis pír is egy szende mosoly társaságában.
-Gyönyörű vagy, bébi.
-Kookie, elpirulok, ne mondj ilyeneket.
-Mi lenne ha csak simán megköszönnéd? És miért ne mondhatnék ilyet a szerelmemnek?
-Midnek?
-Hallottad, azt mondta, a szerelmemnek! - oldalról hallottunk egy vidám, ittas hangot, ami mint kiderült, Hoseok volt csak kicsit akadó nyelvvel.
Fél óra beszélgetés és enyelgés után már az egész csapatunk körénk gyűlt és mindenki kérdőn tekintgetett rám és az ölemben terpeszkedő bébimre. Furcsa pillantásokat is kaptunk, de nem igazán törődött vele egyikünk sem. Néha bele-bele csókoltam a nyakhajlatába, vagy cirógattam, volt amikor egy csók is elcsattant köztünk. Idő közben Jin kezdett valamit magyarázni sebesen pörgő nyelvvel és valami megfejthetetlen külföldi akcentussal, viszont az egyik szeme a bejáratot, a másik meg minket nézett. Úgy hiszem sokat ihatott ma ő is. Jimin kimondottam jól érezte magát a társaságban, mert volt amikor olyan téma akadt, amihez hozzá tudott szólni és akkor önfeledten kezdett csacsogni. Pikk-pakk felmerült a felelsz vagy mersz játék, amit én rettentően utálok, de Jimin mivel még soha nem próbálta, így leültünk mi is a körbe a többiekhez. Volt olyan kör amikor össze-vissza kellett ennie az egyik srácnak valamit, talán egy challange volt vagy mi. Összeturmixoltak uborkát, mustárt kakaóport meg naralcslevet és ezt kellett lezúdítania a gyomrába. Simán ment a játék, azt hittem már soha nem kerülök sorra de reményeim szertefoszlottak amikor a sörösüveg szája rám mutotott. Mellettem ült valami csaj aki folyamatosan nekem pofázott, gondolom az anyanyelvünkön, bár nem voltam benne biztos, mert nem teljesen hallottam a mondatbeli hibáktól és a nyávogós hangjától. Amíg vártam, mit talál ki nekem Gyeomie, fél szemmel Jiminiet figyeltem, hallgatva ahogy a fülemhez közelebb hajolva csiripel a kiscsaj. Hoseok most tért vissza kemény 10 perc után egy tál eperrel, Jiminen láttam, nem kérne belőle de a részeg barátja miatt elvett egyet a tálból. A kis pinki észrevette, hogy figyelem, felém fordult majd az epret közel tette a számhoz. Lepillantottam a gyümölcsre majd fel rá és odafordultam a ribanchoz aki mellettem ül. Jimin elszontyolodott és épp be akarta venni a szájába az epret de én hatalmas kezemet pufi arcára simítottam, összenyomtam óvatosan egy kezemmel az pofiját és ajkaira tapadtam. Az eper az egész jelenetet vegignézte a kis bébim szájában, ami most már az enyémben volt. Nyelves csókot kezdeményeztem de ekkor Gyeom torkot köszörült, mire kelletlenül ugyan, de elengedtem Jimin dús ajkait. A ribi mellőlem közben dühödten felpattant és elvágtatott, bár nem mintha érdekelne bárkit is.
-Na Jungkook, felelsz vagy mersz? Mersz? Remek! - meg se várta a válaszomat, döntött helyettem. Közben lapátkezemet rátettem Minnie combjára és markolászni kezdtem. - Oh JK ha már ennyire fogdosod Jimint... talán el is engedhetnéd és áttérhetnél Lisa nyakára.
Szemeim tányér nagyságúak lettek amint meghallottam a mondatát. Na ezt ő se gondolja komolyan, ugye? Jimin itt ül mellettem, mindent látni fog aztán felesleges volt minden amit tettem ezen a héten azért, hogy megfektessem, hiába tudjuk, hogy Lisa leszbikus. Jiminre néztem de ő a földet szugerálta és úgy tett mint aki nem is hall semmit. Vagy csak nem is érdekelte az egész? Ezen most változtatunk.
Elengedtem Jiminie combját és Lisához kúsztam. A lány elsörpörte a haját, hogy jobban hozzáférhessek a kijelölt területhez, én pedig nem restelltem, belefogtam a dologba. Csókolgatni és szívni kezdtem, habár se én se ő nem éreztünk semmit, talán volt egy kicsi bűntudatom Jimin miatt. Időről nem volt szó és amikor felpillantva láttam Jennie vörös fejét, tudtam, elég lesz mostmár ennyi... bőven. Sok sajnálkozó tekintetet kaptam amikor leválltam a lány nyakáról, amit nyilván nem értettem, csak amikor észleltem, Jimin nincs a helyén. A helye üresen állt. A helye mellettem... a helye mellettem van de az most üres volt. Kétségbeesetten pattantam fel és kezdtem fürkészni a tömeget, hátha valahol meglátom az én kis pink hercegemet. A zabálók közt nem volt a kajaasztalnál és gondolom a konyhába sem sietett még szeszes italért, de nem láttam a táncolók közt sem. Nos... viszont megtaláltam a sarokban egy kék hajú nyeszlett kis giliszta karú srác társaságában, még pedig hevesen ölelkezve. Szinte éreztem ahogyan a düh átveszi az irányítást a testem felett, ahogyan keletkezik és beáralmik a testembe az ereimen keresztül végig mindenemen. Szinte fel sem fogtam, már elindultam feléjük de Yugyeom lefogott.
-Jk, ne csinálj hülyeséget! - szólt rám erőteljes hangon.
-Kook nem tudod ki az a gyerek, nem mindegy?
-Nem Honey! Nem mindegy. Jimin csak is az enyém lehet! Senki másé. Nem ölelgethet semmilyen kikúrt ficsúrt! Engem ölelgessen!
-Jungkook, ne féltékenykedj megint. Ez nem egészséges.
-Én nem FéltéKenYkedEK JacKSoN! Jimin az e... jézusom, féltékeny vagyok.
A düh egy szempillantás alatt elszivárgott a testemből, helyét átadva a felisemrésnek. Én... beleszerettem? Arcomon valószínűleg a tömény értetlenség és az ijedtség egyvelege látszódhatott. Barátaim aggódó tekintete csak még jobban megijesztett engem is. Ekkor hallottam meg Jimin nevetését. Felhőtlen kacagása betöltötte az egész szobát, sőt az egész házat, habár én a világ másik feléről is hallottam volna ezt a nevetést. Miattam sosem nevet így. Dörömböl a zene én pedig ide hallottam ahogyan nevet... egy másik sráccal. Visszafordultam és szemeim elé tárult, amint Jimin a kék fejű mellkasán tartja a kezeit és hatalmas mosoly terül el az arcán. Ki ez a gyerek és miért nem ismerem? Láthattam már valahol? Ki ő Jiminnek és milyen kapcsolat van köztük?
Jimin most felénk pillantott és ahogy meglátott, mosolya lefagyott az arcáról. Olyan volt, mint akit most kaptak rajta egy hatalmas hazugságon.
A pinky meg a hupikéktörpikék főszereplője felém kezdett sétálni, amíg hozzám értek, gondolatban felhúztam 2 vaspajzsot a szívem köré. Próbáltam közönyös fejet vágni de nem ment. Összetörtem egy kicsit és ezt Jimin is látta. Mindenki látta.
-Kookie~
-Mivan? - válaszoltam az elém érkező Jiminnek elég flegmán, pedig a szívem hasadt meg közben.
-Mi a baj?
-Mi lenne? Vak vagy? Kurva jól vagyok.
-Kook én csak azt kérdeztem, ho-
-Leszarom. Mindent leszarok.
-Öhm okéé. Szóval Szia, én Kim Taehyung vagyok. Örü-
-Leszarom ki a fasz vagy.
Nem gondolkodtam. Nem kérdeztem honnan ismerik egymást vagy mióta, csak mentem a hülye fejem után haza. Megígértem Jiminnek, hogy vigyázok rá és haza is fogom vinni... sőt még le is itattam most meg jól otthagytam. De a féltékenység elvakított csakúgy mint a harag. Leszállt egy kibaszott sűrű köd az agyamra és a szemem elé én pedig képtelen voltam elfújni azokat.