COCAINE | ✔

49. Christmas

Jimin pov

-Bepakoltál mindent? - Jungkookhoz fordultam amíg ő félig a bőröndjébe bújva tevékenykedett. Rövid válasza megállásra késztetett, hiszen három napja folyamatosan darálom neki a listát, amin minden részletezve van, de még most, karácsony napja előtt se volt képes mindent elrakni ami kelleni fog. Talán a szüleihez megyünk és talán tényleg csak pár órát töltünk náluk de bármire szükségünk lehet!

-Bébi mostmár elég lesz az anyáskodásból, menj és lábatlankodj a konyhában. - puffogva bár de magára hagytam őt a bunkó beszólásaival. Ez lesz az első karácsonyunk együtt, megértem, hogy több dolog miatt is stresszes de nem rajtunk kéne kiadnia. Tegnap valami miatt jól összeveszett Yugyeommal, a héten már harmadjára, Hoseoknak is beszólt és még a hugát is folyamatosan lerázta akárhányszor hívta őt, sőt a szüleivel is egyre kevesebbet hajlandó csak beszélni. Nem tudom mi van vele de ha nem állít magán, majd én jól megverem. Nem mintha ő bármikor is bántott volna de én most fogom, neki úgyse fáj annyira. Egyre jobban felidegesít a viselkedése, ezt pedig szerintem az arcomra is kiül. Mindenki látja, én is látom rajtuk, rá akarnak kérdezni de valami miatt ők is inkább csak tűrnek és nálam sem hozzák fel ezt a "Jungkook idegbeteg mostanság" témát. Alig, hogy leértem és belekezdtem a mézeskalács sütésbe, ezzel is segítve Jinéknek, Kook nagy lábdobogással trappolt le a lépcsőn, kezében valami fülhallgatóval hadonászva.

-Ezerszer megmondtam neked Jooheon, ha kell a fülhallgatóm akkor kérd el! Már megint tönkretetted! Nem hiszlek el titeket! - és még folytatta volna de megtorpant amikor ráordítottam a hülye fejére.

-MEDDIG MENSTRUÁLSZ MÉG? - hangom idegesen csengett, kirobbant belőlem amit eddig napokon sőt heteken át magamban tartottam. Pofija elpirult, nem mert megszólalni. Nem is ajánlom neki... Megköszörülte a torkát majd tovább állt lehajtott fejjel. Már majdnem megsajnáltam... ja mégse'. Úgy döntöttem megérdemli, hogy eméssze magát a viselkedése miatt, így csak folytattam tovább eddigi tevékenységemet. Holnap Szenteste, vagyis ezt még itthon töltjük, majd másnap látogatjuk meg az ő, és az én szüleimet is. Először azt hittem nem fogják ilyen jól fogadni a hosszú távú kapcsolatunkat, de kellemesen csalódtam. Kookie is egész jól viseli, bár néha panaszkodik a szex miatt, de nem igazán tudjuk mindig megoldani, tekintve, hogy sem én sem ő nem lakunk egyedül. Az összeköltözés talán még túl korai lenne. Nem beszéltem még erről vele, de én személy szerint szeretnék összeköltözni vele, én bevállalnám. Hoseok és Suga is már régóta tervezik de Hobi mindig nemet mondott Yoongsnak. Van egy sanda gyanúm, hogy miattam, mert nem akar engem egyedül hagyni. Természetesen semmi bajom nem lenne azzal, ha elköltözik, örülnék neki, hogy a kapcsolatuk mélyül, de mindkettőnknek kellemetlen felhozni ezt a témát.

-Szeretlek...- mély tónusú suttogás hagyta el szerelmem száját közvetlenül a fülem mellett.

-Ennyi? - fordultam meg karjaiban, de még nem öleltem át, vártam válaszára.

-Sajnálom már nem menstruálok. - letudtam ezt egy bocsánatkérésnek és belebújtam karjaiba.

Hamar elérkezett az este. A szokásos kanapén ücsörgős sorozatnézés közbeni kakaó elfogyasztása után sikeresen lefürödtünk és immár tisztán feküdtünk le aludni. Reggeltől hatalmas karácsonyi lázban égett mindenki a házban, én a csajokkal és Hobibabával már feldíszítettem a fát, amelyet a srácok nagy nehezen beszereztek és felállítottak nekünk. Ez egy hatalmas műfenyő. Igaz, műanyag de legalább sokáig bírja majd és nem kell minden évben egyel több fát kivágni helyette. Művünk megcsodálta után forrócsokival a kezünkben dőltünk le a kanapéra kipihenni a fáradalmakat amelyet az előbb befejezett tünemény okozott nekünk.

-Hát ez nagyon... rózsaszín. - állapította meg Kook ahogy ránézett a fára. El kellett neki is magyaráznom, mint a többieknek is, hogy állítható a szín és 10 percenként átvált valami más stílusra, mivel az égőknek erős a fénye a díszek pedig fehérek, az egész karácsonyfa egy színben tündököl, a mostani a pink. Feladta és inkább továbbsétált a konyhába rátámadni a süteményekre, ahonnan Jin ki is zavarta, mivel még nincs kész az ebéd és addig nem ehet.