{ M A Y A }
Mikor reggel kinyitottam a szemem egyedül feküdtem az ágyban. Nyújtózkodva tekintettem körbe, majd haraptam rá az alsó ajkamra. Miután észre vettem, hogy egyedül vagyok gyorsan felültem. Tessa - aki az ágy végében pihent - úgyszintén felkapta a fejét a mozgolódásomra.
- Jó reggelt kutyus - vakargattam meg a fülénél, majd keltem ki végleg az ágyból.
A szobából kilépve, a lépcsőhöz siettem, majd lementem a konyhába. Reménykedtem benne, hogy Tom-ot, majd megtalálom itt, de nem volt sehol. Végig néztem pedig ezután a nappalit, a fürdőt majd a hátsó udvart is.
Tessa - mintha akár csak Tom lennék - hűségesen követett végig. Végül vissza mentem a konyhába és itt is körül néztem. Kissé feszengve éreztem magam úgy, hogy csak úgy szó nélkül kutakodok a holmija között, de az éhség győzött.
A palacsinta mellett döntöttem és gondoltam Tom-nak is csinálok, hogyha már itt vagyok. Magyarországon szerencsémre volt részem olyan táborokon, amin főznöm, vagy sütnöm kellett.
A telefonomon kapcsoltam zenét majd tettem le azt a pultra. Nem nagyon figyeltem arra, hogy mit is csináltam. A mozdulataim ösztönösek voltak. Akkor fejeztem be végül a reggelit, mikor meghallottam a kulcs zörgését a zárban. Ekkor már a palacsinta az asztalon volt és a teát fejeztem be.
- Maya? - lépett be zavartan a konyhába Tom.
Halvány mosollyal az arcomon fordultam felé. Haja kissé vizesen tapadtak össze és álltak égnek. Mellkasa gyorsabban emelkedett a megszokottnál, ahogyan ruhája is máshogy nézett ki. Futni volt. Lassan össze ráncoltam a szemöldököm majd ismét végig tekintettem rajta.
- Télen is szoktál futni? Kabát nélkül? - kérdeztem zavartan.
- Egy nagyobb pulcsival - felelte. - Fel van akasztva - mutatott hátra miközben magyarázott. - Miért? - kérdezett vissza, majd közelebb sétált hozzám. Halvány mosoly jelent meg az arcán, de nem tűnt túl őszintének. - Látom otthon érzed már magad - nevetett halkan.
Zavartan tűrtem a fülem mögé egy tincset, majd kezdtem volna magyarázkodni.
- É-én - motyogtam. - Cs-csak... - folytattam volna tovább.
- Nyugi - tette fel a kezeit közelebb lépve. - Nincsen semmi baj, nem is zavar, kifejezetten örülök is, mert nem hinném, hogy lett volna erőm futás után mindehhez - sóhajtotta.
Bár a hangján nem igazán hallatszott a fáradtság, a szemei alatt lévő enyhén sötét karikák és a fátyolos tekintet arra utalt, hogy igenis fáradt.
Szívem szerint megkérdeztem volna, hogy mióta nem aludt rendesen, de nem akartam elrontani a pillanatot. Élvezni akartam a karácsonyt, még akkor is, hogyha a családom utál is éppen és látni sme akar.
- Figyelj, most átöltözöm - mutatott a lépcső felé,miközben elindult arra. - Utána lenne kedved velem jönni a városba? - érdeklődött. - Körbe vezethetnélek - magyarázta.
- Nagyon örülnék neki - suttogtam. - És Tom - szóltam utána, mikor már hátat fordított nekem. Hangomra megfordult. - Köszönöm, mindent - mondtam. - Nagyon hálás vagyok, hogy eljöttél értem - tettem hozzá.
- Ez semmiség, én örülök, hogy még itt vagy - felelte, majd fel sietett a szobájába.
Tom Holland-dal kettesben a városban? Ez a napom nem is lehet jobb.
*******************************************
BY: gljnk24
(későn van rész tudom, de ugye ma karbantartás volt. Remélem azért tetszik ez a rész is)
Írva × 2020. 10. 06. (kedd)
YOU ARE READING
100 𝐌𝐄𝐒𝐒𝐀𝐆𝐄𝐒 𝐅𝐎𝐑 𝐘𝐎𝐔 ; ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ
Fanfiction[ 1 0 0 - Ü Z E N E T - N E K E D ] ~ tom holland ff ~ [Kezdet - - - > 2020. Augusztus 16.] [Befejezés - - > 2020. október 25.] Kiss Maya egy félig magyar, félig amerikai lány. Éppen egyetemi évei alatt van, mikor a barátai unszolására ráír egyik...
