100 𝐌𝐄𝐒𝐒𝐀𝐆𝐄𝐒 𝐅𝐎𝐑 𝐘𝐎𝐔 ; ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

- Nadia, please;

{ T H O M A S }

Viszonylag hamar odaértem Nadia-hoz. Az ajtó előtt viszont elég sokat időztem el. Minek jöttem egyátalán ide? Mikor mélyet lélegeztem megremegett a légzésem. Miért félek tőle ennyire? Mégis csak egy lány, aki bár tönkre tud tenni, de nem erősebb nálam.
Akkor miért remeg a lábam? Úgy érzem magam, mint régen az iskolába. Ideges voltam és nem akartam ezt az egészet. Végül nagyot sóhajtva csöngettem be majd vártam. Vártam a volt barátnőmre, aki szó szerint kidobott hetekkel ezelőtt.

- Nyitom! - kiáltott hirtelen.

A hangja miatt a gyomrom görcsbe ugrott. Miért kellett idejönnöm? Nem akarok itt lenni. Haza akarok menni Tessa-hoz és Maya-hoz.

- Oh, Tom - nyitott ajtót nekem. - Mit keresel itt? - kérdezte fürkészve.

- Beszélhetnénk? - suttogtam.

Nadia nagyot sóhajtott, majd félre állt. A kezemet a hátam mögé kulcsoltam, majd beléptem a házban. Nadia becsukta az ajtót mögöttem aztán pedig felém fordult.

- Mondd - biccentett felém.

Lehunytam a szemem majd kinyitottam. Mély lélegzetet vettem, majd körbe tekintettem. Sok emlék kötött ehhez a házhoz. És nem mindegyik volt feltétlenül jó emlék.

- Arra szeretnélek kérni, hogy lépj ki az életemből - kezdtem bele. - Nadia, te csaltál meg és már felajánlottam, hogy nem mondom el senkinek, de akkor te se akarj tönkre tenni! - léptem közelebb felé. - Senki nem tudná meg, hogy mit tettél - folytattam. - Mit tettem, hogy tönkre akarsz tenni? Miért akarod tönkre tenni még jobban az életem? - tettem hozzá.

Nadia maga köré vonta a kezét, majd oldalra tekintett.

- Én nem akartalak elveszíteni - suttogta, majd boldogtalan tekintettel pillantott fel rám.

- Akkor miért csaltál meg? - kérdeztem vissza egyből. - Mondd Nadia, mi értelme volt akkor annak, hogy tönkre tetted a kapcsolatunkat?! - folytattam.

- Tom - nyögte panaszosan. - Részeg voltam és... - folytatta volna, de nem hagytam.

Nem voltam képes hallgatni ezt. Nem akartam hallgatni ezt.

- Ne gyere nekem azzal, hogy részeg voltál! - emeltem fel a hangom. - Képzeld, velem is volt olyan, hogy részeg voltam a lányok konkrétan felkínálták magukat, de engem egyik sem érdekelt, mert ott voltál nekem te - folytattam. - Vártam rád és boldogan meséltem a barátaimnak rólad, miközben te - mutattam rá. - Egy másik pasival feküdtél össze, ráadásul a saját házamban - mondtam ki undorodva.

Nadia könnyes szemmel harapott az ajkaiba majd megakarta fogni a kezem, de nem engedtem neki. Nem ezért vagyok itt. Pontosan miért is vagyok itt? Nem azért jöttem, hogy leszidjam. Csak meg akartam kérni, hogy hagyjon békén.

- Tom, ne csináld ezt velünk - suttogta. - Újra kezdhetnénk - folytatta miközben halvány mosoly jelent meg arcán. - Ne tegyél tönkre minket - fogta meg a kezem.

- Nem kell nekem semmit sem tennem - feleltem lassan. - Te már tönkre tettél minket - tekintettem szemeibe.

- Hát így állunk? - lépett egyet hátrébb. - Az a fruska miatt van az egész? - kérdezte, mire felvontam a szemöldököm. - A tegnapi lány, az aki a lépcső tetején várt rád - morogta.

- Nem, nem miatta van ez, hanem miattad - feleltem undorodva.

Hogyan lenne képes Maya-ra kenni ezt az egészet? Neki ehhez semmi köze nem volt. Ez az én ügyem volt és Nadia-é.

- Nadia, kérlek - kezdtem halkabban és nyugodtabban. - Hagyj. Békén - tagoltam, hogy megértse. - Ne gyere többet a közelembe, nem akarom, hogy több fájdalmat okozz - motyogtam, majd elléptem mellette egyenesen ki a házból.

Megvárhattam volna ugyan, hogy feleljen nekem, de nem tettem. Ha meg is ígérte volna, hogy nem tesz semmit, akkor sem hittem volna neki.
Nem tartja be a szavát. Ezt már megtudtam róla. Miért is voltam olyan bolond, hogy össze jöttem vele? Hagynom kellett volna ezt az egész barátnős dolgot.

Egyedül könnyebb. Ha egyedül vagy senki sem bánthat. Sem lelkileg, sem pedig fizikailag.

*******************************************
BY: gljnk24

(remélem tetszik és abban is reménykedem, hogy holnap a wattpad karbantartás alatt nem törli le a könyvem és nem is jelenkeztet ki. Hogyha mégis megtenné akkor valamilyen formában közlöm ezt veletek és egy másik profilra feltöltöm a részeket, bár reménykedjünk a legjobbakban)

Írva × 2020. 10. 05. (hétfő)