🌘47.rész🌒

690 34 3
                                    

Yoongi pov.:

Kai nem adta fel. Felállt a földről és nekem esett. A földbe nyomta a farkas fejemet, és tisztaerőből ütni kezdett. Próbáltam vergődni, hogy kiszabaduljak, de túl erős volt, és az ütések erejétől megszédültem.

Chanyeol és Youngbae próbálta leszedni rólam, de mind kettőjükre akkora ütést mért, hogy összeestek.

Láttam a többiek szemében a kétségbeesést. Nem bírtunk el vele hatan. Túl erős volt. Ez volt a szuper ereje. Jungkook és Youngbae felváltva próbálták a földre teríteni, de sikertelenül.

~ Várjatok srácok. Többet ésszel, mint erővel, ugye? A lány nem véletlenül adta az ezüstkést G-dragon kezébe! Az ezüst fegyver halálos a farkasokra nézve. Hatan vagyunk. Yoongi, Chanyeol ti a lábát fogjátok le. Jungkook, Youngbae, ti a karjait. Az se érdekel, ha leharapjátok, csak szorosan tartsátok a fogaitokkal. Én a fejét fogom. Ha ezzel megvagyunk G-dragon átszúrja a szívét a tőrrel. Én kezdem, aztán jön Jungkook és Youngbae, majd Yoongi és Chanyeol. Minden világos? - kérdezte Namjoon.

~ Namjoon ez öngyilkosság! – mondta Jungkook.

~ Ja. Mert ha itt állunk, és várjuk, hogy ez a dög megöljön minket, az nem az. – horkant fel Namjoon.

~ Muszáj megpróbálnunk! Nincs más lehetőségünk! – mondta G-dragon.

~ Akkor csináljuk! Együtt megtudjuk csinálni! – mondta Chanyeol.

~ Én kezdek. Yoongi vond el a figyelmét. – szólt rám Namjoon.

Kai a földön fekvő Chanyeol felé indult el. Én a lábszárába mélyesztettem a fogaimat. Éreztem, hogy a fémes ízű vére a számba folyik. Gusztustalan íze volt, a gyomrom is felfordult tőle.

Visszafordult felém. Próbált megütni, de én csak tovább ráncigáltam a lábát, amitől elveszítette az egyensúlyát, és elesett. Namjoon ezt kihasználva odaugrott, és szinte az egész fejét bekapta. Ráharapott az állára. Lehetett hallani, hogy a fogai Kai állcsontjába fúródnak. Kai felordított, és nekiállt kapálózni.

Jungkook és Youngbae ráharaptak a kezére. Jungkooknak sikerült beleharapni az ütőerébe, amitől spriccelni kezdett a vére. Chanyeol a másik lábába harapott. Öten teljesen lefogtuk az alfát. G-dragon komótosan odasétált hozzánk. Kai mellkasa fölé állt, majd az ezüst tört a szívébe döfte.

Kai fel visított, vonaglott, hörgött a fájdalomtól, amit az ezüst okozott. Mi továbbra sem engedtük el. Szorosan tartottuk, habár már kezdtünk gyengülni. Percekig tartott a haláltusája, míg egyszer csak abbahagyta a vonaglást. Az ütőeres vérzése elállt, majd a légzése is leállt. Nem engedtük el. Egészen addig, míg a teste el nem kezdett eltűnni.

Mindannyian megkönnyebbülten felsóhajtottunk, mikor végre teljesen eltűnt. Összeestem a kimerültségtől, és a sérülésemtől. Az oldalam borzalmasan szúrt, és levegőt is egyre nehezebben kaptam.

~ Yoongi szedd össze magad! – jött oda hozzám aggódva Nam.

Szemeim lassan lecsukódtak, majd elnyelt a sötétség. Nem maradt több erőm.

               💜💜💜💜💜💜💜

Nia pov.:

A sebemet begyógyítottam, de a hasam továbbra is fájt. Taemin nagyon gyors volt. Bár nem sokat láttam a tájból. Végig Taemin bundájába kapaszkodtam, és az arcomat a bundájába fúrtam. Szédültem, hányingerem volt, és a fájásaim furcsán, szinte azonos időközönként jelentkeztek. Azt vettem észre, hogy valami folyik belőlem. A lábamra néztem, és ekkor láttam meg, hogy vér folyt végig a lábamon, de nem a hasamból. Felsírtam. Nem akarom elveszíteni a babáimat! Yoongit sem akarom elveszíteni! Az sem biztos, hogy még újra láthatom!

Lacuna (Yoongi ff/werewolf)Where stories live. Discover now