Lacuna (Yoongi ff/werewolf)

🌘50.rész🌒

Nia pov.:

Mindent betermeltem, amit Yoongi elém tett. Tényleg farkas éhes voltam. Az alfám végig nagy szemekkel nézett rám. Nem értem, hogy mi ütött belé. Mintha minden rezdülésemet tanulmányozná. Nem tettem neki szóvá. Úgy voltam vele, hogy majd közli velem a szándékát, ha majd eljön az ideje. Befejeztem a reggelimet és a tányérokat szedtem össze, mire Yoongi a kezemre fogott.
- Majd én elteszem, hagyd csak. - mondta komolyan. Valami nem stimmel. Túl feszült.
- Valami baj van? - kérdeztem tőle. Arckifejezése zavartá vált.
- Nem, nincs. Miért lenne?
- Nem tetszel nekem. - mondtam neki összeszűkített szemekkel. - Valamiben sántikálsz. Ismerlek már.

Yoongi csak felhorkant. Odalépett hozzám és homlokon csókolt.
- Túl sokat látsz dolgokba. Nincs semmi baj, nem sántikálok semmiben, csak ilyen a kedvem. Kielégítő volt a válasz?
- Nem. De egyenlőre megelégszem vele. Elmosogatsz? - néztem rá csillogó szemekkel.
- Persze. Elvégre ez az alfák feladata. - mondta cinikusan.
- Szemtelen vagy.
- Te meg kíváncsi. De elmosogatok. Mert én vagyok az alfák gyöngye. - mondta büszkén kihúzva magát.
- Tudom, hogy az vagy.

Belekapaszkodtam a nyakába, és lehúztam magamhoz egy csókra. Átölelte derekamat. Beférkőzött lábaim közé, mire én átöleltem a lábaimmal. Csókunk nem volt vad, sokkal inkább érzelmesebb. Mintha ezzel akarná a tudtomra adni, hogy mennyire szeret. Elvált tőlem és egy apró puszit lehet ajkaimra, majd a mosogatóhoz lépett.
- Nyugodtan pihenj le, míg mosogatok. - mondta nekem, miközben vizet engedett a mosogatóba.
- Inkább megnézem a kicsiket. Hiányoznak.
- Ha ezt befejeztem, akkor oda megyek hozzátok.
- Rendben. - mondtam, majd odaléptem hozzá, és a nyakába csókoltam. Bementem a hálóba, gyorsan átöltöztem, és már mentem is a kicsikhez.

Annyira hiányoznak! Alig várom, hogy végre velünk lehessenek. Yoongi szempontját is megértem, de mégis csak a mi gyerekeink. Tudom, hogy pihenésre van szükségem, de a piciknek szükségük van ránk. Rám is és Yoongira is.

Hallkan benyitottam az ajtón. A kicsik fent voltak. Nem voltak egyedül. Jungkook apja, Jungmin is ott volt. Kissé megijedtem tőle. Egyrészt mert fő alfa, másrészt mert a nagybátyám. Vajon tud róla, hogy ki vagyok?

Óvatosan beljebb léptem, amit Jungmin egyből észre is vett. Rám mosolygott melegen.
- Szia Nia!
- Jó reggelt! - mondtam neki, miközben meghajoltam. Jungmin felnevetett.
- Nyugodtan tegezz. Nincs szükség formalitásokra. Főleg, hogy Yoongi párja vagy. Arról nem is beszélve, hogy a családomhoz tartozól.

Félve néztem rá. Jungmin csak tovább mosolygott rám. Haneul pont ezt a pillanatot választotta, hogy felsírjon. Óvatosan átkaroltam kislányomat, majd a mellkasomra fektettem. Térdeimmel aprókat rugóztam és a hátát simogattam. Nemsokára abba maradt a sírás. Haneul tovább ficánkolt a karomban, de már mosolygott. Hyunsik is nyöszörögni kezdett. Jungmin felvette Hyunsikot. Óvatosan tartotta a fiamat. Elsőnek kicsit megijedtem, de mikor láttam, hogy óvatosan bánik vele, megnyugodtam.
- Van kedved kijönni velem a kertbe beszélgetni? Sok megbeszélni valónk van. - mondta Jungmin.
- Persze. - kíváncsi vagyok, hogy mit szeretne mondani, ugyanis tényleg sok megbeszélni valónk van.

Jungmin és én elindultunk a kertbe. Szótlanul haladtunk egymás mellett. A kicsik végig nyugodtak voltak. Kint a kertben hét ágra sütött a nap. Csodálatos idő volt. Helyet foglaltunk egymás mellett az egyik padon. Percekig csak némán ültünk, majd Jungmin megtörte a csendet.
- Gondolom tudod, hogy édesanyád és a feleségem testvérek.
- Igen. Jungkookkal beszéltünk erről.
- Akkor azt is tudod, hogy Jungkook az unokatestvéred, én pedig a nagybátyád vagyok.
- Igen.
- Akkor ismertem meg a szüleidet, mikor Chaeyoung és én bevésődtünk egymásnak. Teljesen édesanyádra emlékeztetsz. Azok alapján amit láttam és hallottam, inkább vagy Kwon, semmint Aelin. Édesanyád is egyszerre kedves, erős és vad volt.
- Kwon? Anya Kwon volt? - néztem rá értetlenül. Sose hallottam még erről. Ez újdonság volt.
- Igen. Az egykori Kwon fő alfa unokatestvérének a lánya, ahogyan Chaeyoung is.
- Ezt nem is tudtam. Igazából sohasem mondott nekem erről semmit. - néztem rá összezavarodottan.
- Chaerin és Chaeyoung szülei, vagyis a te nagyszüleid apai részről Kwon, anyai részről Dong voltak. A nagyapád Kwon, a nagyanyád Dong volt. Ezért vagy néha vad omega létedre. A két legzabolátlanabb falka vére folyik az ereidben. Majd figyeld meg a két alfát, és megérted, hogy miről beszélek. - mondta Jungmin mosolyogva.