Lacuna (Yoongi ff/werewolf)

🌘28. rész🌒

Jungkook pov.:

Mindenre számítottam, csak erre nem. Azt hittem, hogy letépi a fejemet, helyette kiderült, hogy az unokatestvérem. Mindig is úgy tudtam, hogy már csak apám maradt a családomból. Sajnos az évek alatt a sok fájdalomtól megkeményedett. Már nem az az életvidám ember, mint egykor volt.

Haloványan emlékszem rá, mikor még minden vidám és boldog volt, míg volt rendes családom. Anyám igyekezett egyben tartani a családot, és fenntartani a boldogságunkat és biztonságunkat. Miután a nővérét és a családját lemészárolták, sokáig búskomor volt. Gyakran láttam őt sírni, mikor azt hitte, hogy nem látom. Mikor észrevett, mindig szabadkozott, hogy csak bele ment valami a szemébe. Hiába voltam kicsi, már akkor is tudtam, hogy bánatában sírt. Megpróbált visszatérni a normális kerékvágásba, de sohasem sikerült neki. Mire fel tudta volna dolgozni, megölték.

És most a semmiből kiderül, hogy anyai ágról az unokanővérem él. Mikor közölte velem, nem akartam elhinni, de túl sok olyan információt tudott, amit más nem tudhat. Hihetetlen, hogy Yoongiékhoz kellett eljönnöm, hogy újra találkozzunk. A legdurvább, hogy úgy néz ki, Nia Yoongi társa. Úgy érzem, hogy a Holdanya nagyon kreatív volt, mikor összekuszálta az élet fonalainkat. Remélem, megtudhatom, hogy mi történt vele.

Yoongi pov.:

Nia úgy nézett ki, mint egy ijedt őzike. Hihetetlenül aranyos volt. Jinnel szemben ültünk a konyhaasztalnál. Az omega mindentudóan nézett ránk. Egyenlőre még nem mondott semmit. De már most tudom, ha kinyitja a száját, azt is meg fogom bánni, amit el sem követtem. Nem arról híres, hogy finoman közölné a gondolatait.
- Szóval, mit szeretne tőlem a gerlepár? - kérdezte. Éreztem, hogy Nia megfeszült mellettem. - Ha tanács kel, hogyan kell eltüntetni a lila foltokat, akkor a jeget tudom ajánlani. Vagy fogd vissza magad, te csődör! - nézett rám jelentőség teljesen.
- Kösz a tippet, de nem erre van szükségünk. Mitől lehet egy omegának láza?
- Hormonok? - kérdezte cinikusan.
- Nem erre gondolok, te...
- Azt szeretném tudni, hogy mi idézhet elő láz szerű tüneteket, miközben messze van még a láz időszaka. - szakított félbe Nia.
- És csak Yoonginál, ugye?
- Igen.
- Egyszerű. Ti egymás társai vagytok. Pontosabban megfogalmazva, ti olyan társak vagytok, akik az előző életükben is társak voltak. Ritkán, de előfordul ilyen. Azért lesz hirtelen lázad, ha Yoongi rosszalkodik veled, mert a tested tudja, hogy csak neki tudsz szülni. És ezt minél előbb szeretné megtenni. Bár ahogy elnézem a nyakadat, nem kizárt, hogy ez az anyaszomorító alfa már gondoskodott róla.
- Ne feledd, hogy az én házamban vagy, és örökös vagyok! - sziszegtem Jinnek.
- Na és? Én meg a Kim alfa Lunája vagyok. - kontrázott rá Jin.
- Miért acsarkodtok egymással mindig? Azt hittem, hogy barátok vagytok. - kérdezte Nia félénken.
- Nem kell komolyan venni. Ez csak baráti csipkelődés. Valójában nagyon is kedvelem ezt a barmot, csak szeretem szívni a vérét.
- Ja. Én is kedvelem ezt a két lábon járó enciklopédiát.
- Fú, te...
- Előbb mondtad, hogy kedvelsz.- vigyorogtam Jinre önelégülten.
- Nem tudom Nia, hogy mit szeretsz benne. A helyedben jó messzire elmenekülnék tőle. Az agyadra fog menni.
- Már megbocsáss, de a Lunámmal kesztyűskézzel bánok. Ugye?

Rá néztem a jobbomon ülő lányra, aki a hasát fogta, és az arca enyhe fájdalomba torzult.
- Jól vagy? - kérdeztem tőle, mire megrázta a fejét.
- Lám-lám. Úgy tűnik, hogy mégsem végeztél jó munkát Yoongi. Segíts neki, de ezúttal rendesen. - Kacsintott rám Jin, majd felállt az asztaltól.
Nia egyre jobban összegörnyedt.

Felkaptam menyasszony pózba, és bevittem a szobámba, ahol letettem az ágyra.
- Mi a baj, kedvesem.
- Nagyon szúr a hasam alul. - a levegőt egyre szaporábban vette. Mikor tekintetét rám emelte, láttam, hogy a szeme ezüstösen világít.
- Ne aggódj kedvesem. Segítek rajtad.