Lacuna (Yoongi ff/werewolf)

🌘17. rész🌒

Yoongi pov.:

A karjaimban cipelve vittem vissza Niát. Ismerős volt a helyzet, csak most a nyakamba csimpaszkodva szorított magához. Jin szótlanul jött mögöttünk. Nia úgy bújt hozzám, mint egy kismacska, közben a nyakamat és az arcomat csókolgatta. Olyan, mintha láza lenne. Az biztosan nem lehet, mert nemrég volt meg neki. Az illatát továbbra sem éreztem, abból nem tudtam megállapítani. Felértem vele a lépcsőn. Megálltam az ajtaja előtt. Nem szándékozott megmozdulni, jól befészkelte magát az ölembe.
- Megtennéd, hogy bekopogsz helyettem. Jelen pillanatban tele van a kezem. - mondtam Jinnek.
- Másra sem vágyok. - morogta az omega.

Bekopogott az ajtón. Jisoo nyitott ajtót kómás fejjel. Mögötte Hoseok állt. Mióta van itt nála? Jisoo álmosan rám nézett, de amint meglátta Niát, azonnal kipattantak a szemei.
- Te bedrogoztad?! Esküszöm, kitekerem a nyakadat Min Yoongi! - szidott engem Jisoo.
- Akkor már ketten vagyunk. - mondta Jin.
- Fejezzétek már be! Hadd vigyem be Niát az ágyába.
- Szó sem lehet róla! Ilyen állapotban biztosan kihasználnád! - mondta Jisoo.
- Miért tenném? Egy ujjal sem nyúlnék hozzá.
- Ja. Csak az erdőben konkrétan majdnem a magádévá tetted. - mondta cinikusan Jin.
- Micsoda? Hogy merészelted?! Tisztában vagy vele, hogy mit tettél? - ordította Jisoo.
- Nem tettem semmit, és neked amúgy sem tartozok magyarázattal.
- Tedd le azonnal! Majd én bekísérem. - mondta Jisoo. Kezdtem mérges lenni. Ez a mitugrász béta állandóan felidegesít. Csak tudnám Hoseok mit lát benne.
- Nem.
- De! - odatrappolt hozzám, és megpróbálta Niát kirángatni a karjaim a közül. Az omegám jobban kapaszkodott belém.
- Menj innen Jisoo! Az alfámmal akarok lenni! - lökte félre Nia a bétát. - Csinálj nekem édes kis farkas kölyköket, kérlek! - bújt hozzám még jobban, s közben az arcomat simogatta.

Olyan ártatlanul nézett rám, mint egy ma született bárány. Nagyot kellett nyelnem. Szeme ezüstösen világított, amiben tombolt a vágy. Nem veszíthetem el még egyszer a fejemet. Mindenkit félrelökve az utamból vittem be Niát a szobájába. Letettem az ágyára, de ő tovább csimpaszkodott belém.
- Kérlek alfa! Csak a csomód kell nekem!
Hálóingjét elkezdte felülről kigombolni, lábait szét tette. Nem értem, mi van vele. Muszáj erősnek lennem. Megígértem neki, hogy várok rá.
- Várj itt kedvesem. Mindjárt visszajövök, és olyat adok neked, amit igazán élvezni fogsz. - mondtam neki az alfa hangomon. Homlokon csókoltam, majd kimentem a szobából.
- Te szemét...- jött felém Jisoo. Most nincs idő a hülyeségeire.
- Van itthon nyugtató teátok? Azt hiszem, hogy láza van. Muszáj valahogy lenyugtatnom. Nem akarom bántani. - mondtam neki.
- Az erdőben nem így tűnt.
- Fogd be Jin.
Az omega csípőre tett kézzel felháborodottan meredt rám. Érzem, hogy megint jön a hegyi beszéd...
- Min Yoongi! Hogy beszélsz te velem, a Kim falka Lunájával? Ha Namjoon ezt megtudja, neked véged! - mutatott rám fenyegetően.
- Ha Nam megtudja, hogy Te - mutattam rá - megakadályoztad, hogy a Min falkának újabb örököse születhessen, hidd el, te jobban ki leszel osztva! Szóval Jisoo - fordultam a béta felé - van nyugtató teátok? - kérdeztem fenyegetően a bétát, aki ezután meghunyászkodott.
- Igen, van. Máris készítek egy jó erőset.
- Jin majd segít neked. Ha már ő a Kim falka gyógyítója.

Míg ezek ketten elvonultak teát készíteni, addig én leültem az étkezőasztalhoz. Hogy történhetett, hogy egyik pillanatról így kialakult a láza? A csók előtt még nem volt semmi baja. Tudom, hogy jól csókolok, de ennyire? Időközben a kölyök is letelepedett mellém.
- Meg kell hagyni, tüzes az omegád. Minden értelemben. - kacsintott rám. - Jól megégette a karomat. Még mindig fáj. Hogy találtad meg végül?
- Szembe jött velem az utcán.

Ezen jót nevetett, közben a fejét rázta.
- Mi olyan vicces ezen? - kérdeztem morogva.
- Hihetetlen, hogy annyi éven át kerested, majd egyszer csak szembe jön veled az utcán. Nem is tudom, hogy ez áldás vagy átok.
- Mert?
- Mert csomó időt elvesztegettél. Ha előbb jöttél volna a városba, lehet, már rég együtt lennétek.
- Mondod te, aki még csak oda sem mer menni Taehyunghoz.
- Nam biztosan nem adná nekem a kezét. Még nem vagyok fő alfa. - mondta a kölyök szomorúan.
- Na és? Elég régóta ismeritek egymást, biztosan áldását adná rá.
- Elkészült a tea. - mondta Jisoo. - Beviszem neki.
- Jobb lenne, ha én vinném. - mondtam a bétának.
- Nem, majd én. - mondta a béta.
Jisoo bement az omegámhoz, majd vissza is jött, miközben a fejét fogta.
- Menj be te. Engem fejbe dobott egy könyvvel, és azt kiabálta, hogy az alfáját akarja. Sok sikert! - nyomta a kezembe a csészét. Hát ez nehéz menet lesz.

Bementem hozzá. Szeme felcsillant, mikor meglátott. Szerencsére még rajta volt a hálóinge.
- Végre te vagy itt! Előbb Jisoo jött be, de őt most nem akarom.
- Tudom. Gyere, igyál egy kicsit.

Leültem mellé az ágyára, ő pedig hozzám bújt. A kezemet, amiben a csészét tartottam, ellökte magától.
- Nem kell nekem! Nem vagyok szomjas!
- Pedig muszáj meginnod. Ha egészséges kölyköket szeretnél, akkor előtte ezt meg kell innod. - kénytelen voltam valami ürügyet kitalálni. Más nem jutott eszembe.
- És akkor olyan szép cicaszemeik lesznek, mint neked? - nézett rám csillogó szemekkel.
- Igen.
Szó nélkül kikapta a csészét a kezemből, és kiitta az utolsó cseppig. Boldogan mosolyogva letette az éjjeliszekrényre, majd az ölembe mászott. A nyakamba bújt, majd hirtelen elernyedt a teste. Hallottam, hogy egyenletesen veszi a levegőt. Óvatosan elfektettem, majd betakartam. A lámpát leoltottam, és kimentem a többiekhez.

- Elmondanád, hogy miért viselkedik így? - kérdezte Jisoo bosszúsan.
- Minden omega így viselkedik, ha láza van. - mondta Jin.
- De... na mindegy. - mondta gondterhelten Jisoo.
- Nekem nyugodtan elmondhatod. A falkám orvosa vagyok. - mondta neki Jin.
- Hat éve nem volt láza. Mindig elnyomta. - mondta Jisoo.
- És most jött Min, aki felébresztette benne az ősasszonyt. - nevetett a kölyök.
- Könnyen lehet, hogy felborítottad a hormonháztartását. Régóta magányos omegáknál ez gyakran megesik, ha találkoznak a társukkal. - mondta Jin. - És ezek után gyakran számíts ilyenekre. Amíg nem kapja megy a csomódat, addig kiszámíthatatlan lesz a láza. Úgy hogy készülj fel!

Hát ez nagyszerű! Csak bírjak magammal! Most is szívem szerint segítenék neki, de megígértem, hogy várok. Remélem, hogy legközelebb is be tudom tartani.

Sziasztok! Végre megérkezett az új rész!🎉🎉 Mostanában eléggé elfoglalt voltam. Egyszerre járok 2 suliba, dolgozok, így nem maradt elég időm írni. De most visszatértem!🙋‍♀️ Remélem, hogy tetszik. Helyesírási hibákért elnézést. 😁Legyen szép napotok!😚💜