Lacuna (Yoongi ff/werewolf)

🌘12. rész🌒

Sziasztok! Meghoztam a folytatást. Helyesírási hibákért elnézést.😁 Jó olvasást kívánok!😊💜

Yoongi pov.:

Futottam, ahogy csak tudtam. Mivel fogalmam sem volt róla, hogy vannak e emberek a környéken, így nem mertem átváltozni. Nem kockáztathattam meg, hogy észre vegyenek. Emberként lassabb vagyok, de így is biztosan időben odaérek. Legalábbis remélem.

Nia belső farkasa egyfolytában sírt, és a nevemet kiáltotta. Nem láttam a fejébe, hogy mi a baj, azt nem engedte. Próbáltam, de folyamatosan blokkokba ütköztem. Az illatát szinte nem is éreztem. Ha nem nyomná el, gond nélkül megtalálnám. Csak akkor érzem az illatát, mikor a közelében vagyok. Így hát a belső farkasomra kellett hagyatkoznom.

Engedtem, hogy Suga vezessen. A belső farkasaink között kialakult a kötés, bár Suga továbbra sem hajlandó elárulni a másik nevét. Most is csak azért segít nekem, mert szüksége van rám ahhoz, hogy segíthessen a lánynak. Egy paraszt voltam vele, tudom. De továbbra is tartom magamat a korábbi kijelentésemhez. Nekem olyan Luna kell, aki erős, és megtudja védeni a falkát, ha arra kerülne a sor. Az Északi falka megint elkezdett mozgolódni. Mindenhova kémeket küld. Apám attól tart, hogy valami komolyabbra készülnek. Legutóbb 22 évvel ezelőtt tették ugyanezt, de akkor kiírtották az Aelin falkát. Apám a mai napig nem dolgozta fel, hogy Daesung már nincs többé. Ő volt a legjobb barátja. Taemin soha nem beszél arról, ami történt. A pár év alatt alig lehetet információt kiszedni belőle. Azt is szinte harapófogóval kellett. Ezért kell nekem erős Luna. Itt van Nia, akivel érzem a kötődést, és tudom, hogy a sors őt szánta nekem, de vajon képes lenne egy egész falkát irányítani és megvédeni?

Mintha a távolból hangokat hallottam volna. Próbáltam hegyezni a fülemet. A levegőbe beleszagoltam, de csak szilva illatot éreztem. Mást nem.
- Ne tegye, kérem! - hallottam meg Nia sírós hangját.
~ Itt vagyok kicsim! Megvédelek! - üvöltötte Suga, de a lány továbbra is blokkolva volt.
- Ó, dehogy nem. Tudod mekkora kincs egy érintetlen omega! Annak az alfának, aki elveszi egy omega ártatlanságát, megnő az ereje! Ezt biztosan te is tudod! - mondta a számomra ismeretlen férfi. A szagából éreztem, hogy alfa.

Ha csak egy ujjal is hozzáér, én esküszöm, hogy kitekerem a nyakát! Megbánja még azt a napot is, mikor megszületett! Gyorsabb tempóra kapcsoltam. Kiléptem a fák árnyéka mögül, és ahogy csak tudtam rohantam, hogy megmentsem a Lunámat. Egy romos épületnek nyomta neki az alfa, és közben fogdosta. Most már biztos, hogy megölöm.

- Yoongi! Yoongi! Segíts! - kiáltotta sírva. A szívem darabokra tört. Megbántottam az omegámat, de ő mégis számít rám. Így látni őt szívszorító érzés volt, de óriási adrenalin löketet is adott. Ez a szilva szagú barom többet nem megy már haza!

- Hiába kiabálsz utána, úgysem hallja meg! - mondta nevetve. Te azt csak hiszed! Hogy a francba nem érzi meg, hogy itt vagyok? - Teljesen az enyém vagy! - Soha nem volt, és nem is lesz. Ő az enyém!

Amint mögéjük értem, az alfát a vállainál fogva rángattam el onnan. Az a rohadék rám vicsorgott, fogait és karmait kieresztve rontott nekem. Farkasként emberi formánkban is tudjuk használni a karmainkat és fogainkat. A szilva szagú nekem rontott, végig karmolta az arcomat ás a bal karomat. Egy centin múlott, hogy nem vakultam meg. Az adrenalin és a düh elöntötte az agyamat. Behúztam neki, a földre tepertem, és mindenhol ütöttem, ahol értem. Az arca szinte már felismerhetetlen volt a sok ütéstől és vértől. Alig lélegzett. Ez már biztosan meghal, gondoltam. Felálltam, elindultam Nia felé, de egy kar visszarántott. Megtántorodtam. Az a szemét meg akart harapni. Nekem sem kellett több. Megfogtam az állát és a vállát, majd fogaimat kieresztve nyakon haraptam.