Nia pov.:
A fülem zúgott, forgott velem a szoba. A rosszullét kerülgetett a félelemtől, ezért a térdemre hajtottam a fejemet. Csank hangfoszlányokat hallottam, nem tudtam kivenni, hogy miről beszélhetnek. Hirtelen egy kezet éreztem a vállamon, amitől akkorát ugrottam, hogy neki ütköztem Jungkook lábának. Felnéztem, és Yoongival találtam szembe magamat. Az arcomat simogatta. Láttam, hogy mozog a szája, de semmit nem hallottam. Fahéj illata kicsikét megnyugtatóan hatot rám. A szemébe néztem, és elvesztem abban az aggódást és szeretetet sugárzó feketeségben. Közelebb húzott magához, én pedig készségesen bújtam hozzá. Nem értettem magamat. Az előbb még rettegtem, most meg csak úgy vonzott magához. Mindig ez van. Egyik felem még mindig tart tőle, hiszen alfa. De amint a közelébe kerülök nem tudok neki ellenállni. Valami láthatatlan erő vonz hozzá. Féltőn átölelt, én pedig hallgattam a szívverését. Az egyetlen dolog, amit hallottam. A légzésemet próbáltam a szívveréséhez igazítani. A belőle áradó melegség szépen lassan segített teljesen megnyugodni. Már nem remegtem. Teljesen ellazultam Yoongi karjaiban. Azt hiszem, hogy amit most művelek az nem normális. Nem csak magamat, de a többieket is összezavarom. Most, hogy itt ülök az ölében, nem gondolnám, hogy bármikor elárulna. Az előbb, mikor kifejezéstelenül nézett rám, nagyon megijesztett. Ahogy az is, hogy elmondta, pontosabban csak utalt rá, hogy holdomega vagyok. Remélem, hogy csak én reagálom túl, és nem lesz semmi baj. Nagyon remélem, hogy nem árul el sem ő, sem a többiek. Egy idegen kezet éreztem a bal vállamon. Odafordítottam a fejemet, és Namjoon guggolt előttem mosolyogva.
- Ne félj, nem fogunk bántani. Nincs miért aggódnod. – mondta lágyan.
Az egyik kezemet megfogta és a két keze közé fogta.
- Megtiszteltetés, hogy ismerhetlek téged. Ne félj! Én és a falkám is megfogunk védeni. Nincs mitől tartanod.
Összezavarodva pislogtam rá. Sok mindenre számítottam, de erre nem. Végig néztem mindenkin. Mindenki körül állt minket, és mosolyogtak. Mi a franc történik?
- Senki nem akar téged bántani. Sajnálom, hogy megijesztettünk. – búgta Yoongi a fülembe. Én csak a nyakába bújtam. Azt hiszem kezdek megőrülni. Taemin is letérdelt mellém, és ő is átölelt.
- Mi mindannyian egy család vagyunk, akik megvédik egymást. És most már te is ehhez a családhoz tartozól. – mondta Namjoon.
- Annyira sajnálom... – suttogtam Yoongi nyakába.
- Nincs mit sajnálnod. Mindenki megérti, amiért így reagáltál. Tudjuk, hogy eddig nehéz életed volt. Habár csak egy omega vagyok, rám is számíthatsz mindenben. – mondta Taehyung. Nagyokat pislogtam Taehyungra.
- Bizony! Főleg, hogy mi is számíthatunk rád, hiszen sokkal jobb gyógyító vagy, mint én. Kíváncsi vagyok, hogy azokat a dolgokat is megtudod e javítani, amiket Namjoon rendszeresen eltör. – mondta Jin.
- Jézusom, Jin! – mondták a többiek egyszerre. Én csak nevettem rajta. Mintha minden feszültség egyszerre felszakadt volna bennem.
- Ez most nagy csorbát ejtett a büszkeségemen, ugye tudod! – mondta Namjoon.
- Már ne is haragudj, de rajtam kívül 6 ember van a szobában, aki tudja, hogy semmilyen tárgy nincs biztonságban a közeledben. Tegye fel a kezét, akinek Nam legalább egy dolgát összetörte! – mondta Jin.
Yoongi, Hoseok, Taemin, Jimin, Jungkook, Taehyung és Jin is feltették a kezüket. Namjoon csak idegesen túrt a hajába. Sose gondoltam volna, hogy egy alfa ezt megengedné bárkinek. Namjoon az egyetlen főalfa a társaságban, aki tényleg egy falkát irányít, mégsem torolja meg, hogy a Lunája konkrétan megalázza. Mindig abban a hitben éltem, hogy az alfáktól rettegni kell, ezért nem is mertem közeledni feléjük. Igyekeztem mindegyiket elkerülni, de most négy alfát is kaptam a nyakamba, akik totálisan ellentétei annak, mint amit gondoltam róluk. Sok mindent nem értek még velük kapcsolatban, de van egy dolog, amit végkép nem tudok felfogni.
- Miért nem akartok bántani? Sokan vannak odakint, akik ki akarnak használni, bántani, vagy a saját célukra felhasználni. Ti miért nem? Miért kellene hinnem nektek? Miért vagytok ti mások? – kérdeztem.
- Jogos kérdés. Nos, egyrészt, mi nem vagyunk gonoszak. Egyikünk sem rossz szándékú. Másrészt van egy alfád, aki olyan nekünk, mintha a testvérünk lenne. - mondta Namjoon.
- Pontosítanék. Kettő alfája van. – mondta Taehyung, majd fejével Jungkook felé bökött. Jungkook meglepődve nézett rá. Muszáj volt mosolyognom az ábrázatán. – Bár, ha nagyon pontos akarok lenni, akkor három alfája van, Taemint is beleszámítva. – Namjoon csak hitetlenkedve rázta a fejét.
- Jó, akkor három alfája van, de mind a hármat tiszteljük, és mind a három családtagnak számít. Mindegy, a lényeg, hogy nem fogunk bántani. Már hozzánk, a családunkhoz tartozól. Mindannyian megfogunk védeni, történjék bármi is. Egyáltalán tudod te, hogy mekkora megtiszteltetés, hogy ismerhetünk téged, és egy légtérben tartózkodhatunk veled? A legtöbb farkas csak álmodozhat erről. Nagyon sokan csak hallottak a legendáról, de mi élőben szembesülhetünk vele. Szóval, ne félj! Vigyázni fogunk rád!
YOU ARE READING
Lacuna (Yoongi ff/werewolf)
WerewolfNia az Aelin falka egyetlen életben maradt tagja. Az életbemaradása miatt rejtőzködik, de ezért a szabadságával kell fizetnie. A félelme miatt nem keresi a társát, pedig legbelül nagyon vágyik rá. Yoongi a Min falka leendő alfája. Viselkedése és az...