Lacuna (Yoongi ff/werewolf)

🌘31. rész🌒

Jisoo pov.:

Csodálatos volt a randink Hoseokkal. Nagyon kedves és figyelmes volt. Mások talán túl sablonosnak gondolják, de nekem nagyon tetszett, hogy kihúzta a széket, levette majd feladta rám a kabátot. Mindent nekem kért először, szó szerint leste minden kívánságomat. Minden tökéletesen haladt, míg meg nem hallottam Nia sírását a fejemben. Mivel gyerekkorunkban vérszerződést kötöttünk, ezért mindig halljuk és érezzük, ha a másik szomorú vagy bajban van. És most pont ez történik. Próbáltam koncentrálni, hogy megtaláljam hol van. Otthon a szobájában. Ez megnyugtat. Viszont az aggasztó, hogy egyedül van. Hol van Yoongi?
- Minden rendben? - kérdezte Hoseok aggódva.
- Igen. Vagyis nem. Nia... Nia bajban van. Ne haragudj, de mennem kell! Sajnálom!

Fölálltam az asztaltól, de Hoseok a kezem után kapott.
- Várj! Veled megyek. És nem haragszom.
- Köszönöm.

Hoseok gesztusa teljesen meghatott. Nem volt sem ideges, sem csalódott. Hoseok kifizetett mindent, majd hazafelé vettük az irányt.

💜💜💜💜💜💜💜

Mint az őrült, úgy rohantam fel a lépcsőn. Az ajtónk előtt nem várt látvány fogadott. Yoongi az ajtónkat püfölte Jungkookkal és Jinnel karöltve. És valami pipacs illatú nő is velük volt. Mint a tekegolyó, úgy száguldottam közéjük.
- Mi folyik itt? - kérdeztem tőlük idegesen.
- Beszélj Niával, kérlek! Félreérti!
- Csak egy idióta hisztis picsa. - mondta puffogva a pipacs illatú nő. Több se kellett nekem. Akkorát behúztam neki, hogy még az utcán is hallották, ahogy eltört az orra. A nő sikoltva hátraesett és sokkolta, ahogy a vér dőlt az orrából.
- Még egy ilyen megnyilvánulás, és végleg belepasszírozom az orrodat az agyadba! - sziszegtem.
- Te rohadt béta! - üvöltötte nekem. Ugrásra készültem, de Hoseok visszarántott. Először azt hittem, hogy vissza akar fogni, de tévedtem.
- Próbálj meg még egyszer így beszélni vele és széttéplek! Tudod, hogy mire vagyok képes, Hwasa! - szűrte át a fogai között Hoseok. Hwasa? Honnan ilyen ismerős ez a név? Mintha Nia egyszer mondta volna...Basszameg! Hát én kinyírom mindkettőt! Lehámoztam magamról Hoseok karjait, és egyenesen Yoongi felé fordultam.
- Te rohadék! Hogy merészelted ezt tenni vele? Hogy képzelted? Takarodj innen a kurváddal együtt!
- Jisoo, én meg ma...
- Megmagyarázod? Megmagyarázod?! Leszarom a kibaszott magyarázatodat, takarodj innen! Ti is! - mutattam Hwasara, Jinre és Jungkookra. - Tudtatok erről, és hagytátok? - kérdeztem tőlük.
- Igen, de ez...
- Te is tudtad, Hoseok? - reménykedtem, hogy nemmel válaszol.
- Yoonginak Nia a párja.
- Nem válaszoltál! - förmedtem rá.
- Azt tenném, ha hagynád. Yoongi azért jött el velem, hogy megtalálja Niát. A szülei ultimátumot adtak neki, ha Nia nélkül megy vissza, Hwasát kell elvennie. Semmi közük egymáshoz. Ezt te is tudod.
- Akkor miért... mi? Most akkor mi is van? - már végkép nem értettem semmit.
- Nia félreértette a helyzetet, és... nem tudom mi történt. Csak otthagyott minket. - mondta Yoongi kétségbeesetten.
- Figyeljetek...fogalmam sincs, hogy mi történt, de haddjatok minket békén. Beszélek vele, majd én megvigasztalom. - mondtam nekik.
- Szeretnék mellette lenni. - mondta Yoongi könnyes szemekkel. Nem hittem a szememnek. Egy leendő alfa egy omega miatt sír?
- Ne tegyél úgy, mintha érdekelne téged! Mit tudna az a korcs tenni érted? Mit tudna a falkáért tenni? - mondta Hwasa. Nagy nehezen feltápászkodott a földről. Szemét módon megvártam, hogy felálljon. A falat támasztotta, de nem sokáig. Kiegyenesedett. És amint viszonylag stabilan megállt a lábán megint behúztam neki egyet. Ismét a földre esett az ütéstől.
- Befejezted vagy kiüsselek még párszor?
- Szerintem ezt fejezzük be. Majd én kikísérem. - mondta Jungkook és lerángatta a lépcsőn Hwasat.
- Bemehetek veled? - kérdezte Yoongi.
- Nem. Nem szeretném, ha bejönnél velem. Muszáj megnyugtatnom, és te felkavarnád. Nyílván azért, mert szeret téged. Ha igazán szereted, akkor tartsd tiszteletben a jelenlegi érzelmi állapotát. Majd szólok, ha jöhetsz.
- Rendben. Jisoo?
- Igen?
- Csak...kérlek, szólj, hogy érzi magát. Csak szólj Hoseoknak, kérlek!
- Rendben. Most menjetek innen. Mindannyian!

💜💜💜💜💜💜💜

Fél órán keresztül kopogtam az ajtón, mire beengedett. Szegény nagyon ramaty állapotban volt. Fogalmam sincs, mióta sírhatott. Becsuktam és visszazártam az ajtót, ezzel is növelve a biztonság érzetét. Megöleltem és a hátát simogattam, hátha megtudom nyugtatni.
- Mi történt? - kérdeztem úgy, mintha semmit sem tudnék.
- Yoongi...Hwasa.. azt hittem, hogy szeret.
- Miért?
- Az a nő a menyasszonya! Én azt hittem, hogy szeret! De hazudott!
- Hwasa miatt?
- Ő a menyasszonya!

Kicsit olyan, mintha beleőrült volna a fájdalomba. Ez csak azt bizonyítja nekem, hogy nagyon szereti azt az alfát. Csak hozzuk rendbe ezt a zűrzavart, és szétrúgom a seggét.
- Nia! - elhajoltam tőle, és a szemébe néztem. - Ez csak egy nagy félreértés. Te vagy Yoongi menyasszonya. Azért jött ide, hogy téged megtaláljon. Csak akkor kellett volna elvennie Hwasát, ha téged nem talál meg, és nélküled megy haza. A szülei ezt a feltételt szabták neki. De ez nem fog megtörténni. Mert megtalált téged. És szeretitek egymást. A folyosón sírt miattad. Mindenki előtt. Ha nem szeretne, nem tette volna ezt.
- Nem tudom, Jisoo. Nem tudok benne bízni. Összetörte a szívemet.
- Aludj egy jót. Had rendeződjenek a gondolataid. Egy jó alvás mindenen segít.
- Rendben.

Nia pov.:

Már 2 órája próbálok aludni, de Yoongi nélkül csak fetrengek. Nem tudok nélküle aludni. Bárcsak ez az egész ne történt volna meg! Olyan jó lenne, ha most is itt feküdne mellettem! Dühömben le rúgtam magamról a takarót. Tehetetlen vagyok. Yoongit akarom, ez ellen semmit nem tudok tenni. Az arcomat a tenyereimbe temettem. Most mit tegyek? És mintha a Holdanya megérezte volna a segélykérésemet: megéreztem Yoongi fahéj illatát a terasz felől. Gondolkodás nélkül kipattantam az ágyból, az ajtóhoz mentem és elhúztam a függönyt. A látványtól egyszerre összefacsarodott és megolvadt a szívem. Gombócként összegömbölyödve feküdt a teraszomon farkas formájában.
„Mindig vigyázni fogok rád." Ez visszhangzott a fejemben. Még a megismerkedésünk elején mondta nekem. Újra elkezdtek potyogni a könnyeim. De most a meghatódottságtól. Még mindig vigyáz rám. Mint egy megszállott, úgy cselekedtem. Gondolkodás nélkül kinyitottam az ajtót, és az alvó farkashoz léptem. Lágyan megsimogattam a feje búbját.
- Yoongi. - suttogtam neki.
Kissé megrázta a füleit, és aprókat beleszimatolt a levegőbe, majd felébredt. Szemei kipattantak. Nagy vörös szemekkel nézett rám. Elkezdett nyüsszögni, és lenyalogatta az összes könnycseppet az arcomról. Átkaroltam a nyakát, és szorosan magamhoz öleltem. A tettemre csak jobban nyüszített. Elengedtem, majd felálltam.
- Gyere be velem. - mondtam neki és visszamentem a szobámba. Az ágyamhoz léptem, mikor hallottam, hogy becsukódott a teraszajtó mögöttem. Majd két erős kar fonódott körém. Ismét sírni kezdtem. Az érzelmeim egymás ellen harcoltak, és ez kezdett felemészteni.
- Tudod az igazságot, ugye? - kérdezte rekedt hangon.
- Mi az igazság, Yoongi?

Szembefordultam vele, és egyenesen a szemébe néztem. Láttam, hogy ő is sír. Lágyan megsimogatta az arcomat.
- Nem azért jöttem ide, hogy Hwasát ne vegyem el, hanem azért, hogy téged megtaláljalak. 7 éves korom óta téged kereslek. Nincs az a nő a földön, aki miatt nem szeretnélek! Te vagy a társam, akit a Holdanya szánt nekem! Szeretlek, és ezen semmi és senki nem változtathat! Még mindig te vagy a menyasszonyom és te leszel a feleségem és a gyermekeim anyja! Te vagy az én omegám, az igazi társam! Senki nem vehet el minket egymástól! Nem számít Hwasa mit mondott. Hiszen mind a ketten tudjuk az igazságot. Hogy szeretjük egymást, és csak ez számít.

Erre nem tudtam mit mondani, hiszen akármennyire is fájt ami történt, egyszerűen nem tudom elengedni. Hinni akarok neki és hiszek is neki. Szeretem. A nyakába borultam és hagytam neki, hogy szeressen. Hagytam, hogy egész éjszakán át szeressen és bebizonyíthassa, hogy csak egymáséi vagyunk.

Sziasztok! Meghoztam az új részt. Helyesírási hibákért elnézést.😁💜