Lacuna (Yoongi ff/werewolf)

🌘26. rész🌒

Hoseok pov.:

Yoongi idegbeteg módjára kiviharzott a lakásból. Nem bírt tovább várni. A tudat, hogy Nia egy másik alfával van, teljesen megőrjítette. Nem lennék most sem Nia, sem Jungkook helyében. Igazából a sajátoméban sem. Mióta visszajöttünk nem is szóltunk Jisooval egymáshoz.  Eléggé aggaszt a kialakult helyzet. Tudom, ha most nem lépek, akkor Jisoo másik béta után fog nézni. Anno is így volt, amikor Irennel jártam. Egy idő után nem figyeltem rá annyit, amennyit ő szeretett volna, ezért megcsalt. A mai napig nem igazán sikerült megértenem, hogy miért volt könnyebb megcsalni, mint elmondani a problémát. Nagyon rosszul esett, és még mindig fáj a tudat, hogy bármikor lecserélhető vagyok.

Jisoo annyiból más, hogy ő a társam, akit a Holdanya nekem szánt. De szerintem ő sem fog a végtelenségig várni. Elmélkedésemből Jin rázott fel.
- És mióta vagytok együtt? – kérdezte Jin.
Jisooval értetlenül néztünk egymásra, majd az omegára.
- Mi nem vagyunk együtt. – mondta Jisoo. – Miből gondoltad ezt? – kérdezte kissé elpirulva.
- Abból, ahogy Hoseok rád néz. Csak akkor néz így egy lányra, ha szerelmes belé.

~ Hallgass el Jin! Ne hozz még kellemetlenebb helyzetbe! – morgott rá az idősebbre a belső farkasom.

~ Nyugi, Hobi!  Ezt még meg fogod nekem köszönni. Hidd el, hogy hálás leszel nekem még ezért. Főleg az esküvőtökön. – mondta belső farkasa.

~ Ne akarj már mindig kerítőt játszani! Inkább foglalkozz az uraddal! És ne Hobizz! Neked csak Hoseok vagyok!

~ Pedig a Hobi jobban illik hozzád. Namjoonért pedig ne aggódj. Törődök én vele eleget. Például…

~ Nem akarom tudni!

- Ööö, srácok, én is itt vagyok. – szólt közbe Jisoo félénken.
- Tudjuk, virágszálam, csak jót cseverésztünk kettesben.
- Te csak ne becézgesd őt! – morrantam Jinre.
- Csigavér, Hoseok! Házas vagyok. Nem fogom lecsapni a kezedről  a szerelmedet. – vigyorgott rám önelégülten.

Ez már tényleg több a soknál! Jin túl messzire ment. Jisoora néztem, aki égő vörös arccal nézett maga elé. Ezek szerint zavarja, hogy tetszik nekem. Tudtam! Mi hiányzik belőlem? Sírni tudtam volna szégyenemben. Jisoo felállni készült, de én a keze után nyúltam. Meglepődve nézett rám, de a kezemet nem rázta le magáról.
- Beszélhetnénk? Négyszemközt?
- Igen. – nagyon halk volt, de nekem ennyi is elég volt.

Kézen fogtam, és a szobámba húztam magam után, ahol távol lehetünk Jin kotnyeleskedő személyétől. Remélem, nem gondolja azt, hogy bármi rosszat akarnék tőle. Becsuktam magunk után az ajtót. Még szerencse, hogy általában rendet tartok a szobámban. Jisoo nem szólt semmit, csak szótlanul várt. Megint nem szóltunk egymáshoz. Ha így folytatom, tényleg igaza lesz Irennek, hogy egy csődtömeg vagyok nők terén. Össze kell szednem magamat. Nem hagyhatom, hogy a múlt árnyai kísértsenek, pláne nem egy olyan nőé, aki tisztességtelen volt velem.

Hihetetlen, hogy a harctéren szinte legyőzhetetlen vagyok, de ha Jisooról van szó, egy védtelen kisfiúnak érzem magamat.  Összeszedtem minden bátorságomat, és egyenesen Jisoo szemeibe néztem.
- Eljönnél velem egy randira? Eljönnél velem vacsorázni? – remegve mondtam neki. Nem csak a hangom, de az egész testem remegett. A félelem a visszautasítástól teljesen megbénított. Szánalmas, hogy a vacsorázáson kívül jobb nem jutott eszembe. Biztos mindenki vacsorázni hívja. Valószínűleg már a fülén jön ki a sok vacsora ajánlat, és most rontottam el mindent. Az arcát fürkésztem, amin először nem tudtam kiigazodni, majd egy fülig érő mosoly terült el rajta. Ez jót jelent?
- Igen. Szívesen elmennék veled vacsorázni. – mondta vidáman.
MI?! Te jó ég! Kim Jisoo, az istennő, igent mondott a vacsora meghívásomra! Testemet kicsattanó boldogság járta át.  El sem hiszem! Annyira féltem, hogy visszautasít. Erre itt áll velem szemben reménytől csillogó szemmel, boldogságtól ragyogó arccal. Nem is gondolkodtam, ösztönösen átkaroltam törékenynek tűnő testét, és magamhoz öleltem. Mire feleszméltem, hogy mit tettem, finoman átkarolt. Levakarhatatlan vigyor terült el arcomon. Mélyen beszippantottam fehércsoki illatát, mely teljesen elvarázsolt. Sose szeretném őt elengedni. Remélem, hogy ez egy boldog jövő kezdete.

Sziasztok! Meghoztam az új részt. Helyesírási hibákért elnézést. Vigyázzatok magatokra!❤