35.Fejezet.

3.2K 81 0
                                    

   Reggel mocorgásra ébredtem. Szemeim egyből kipattantak és a mellettem fekvő Christanra irányúltak. Szemeit mosolyogva nyitotta résnyire.
      - Jó reggelt hercegnőm. - motyogta elgyengült hangon.
      - Jó reggelt hercegem. - simítottam neg gyengéden. - Hogy érzed magad?
      - Mint akin át ment egy vonat. - nevetett fel de azonnal meg is bánta mert bele nyilalt a fájdalom.
      - Hozzak neked valamit? Szükséged van valamire? - bombáztam kérdéseimel.
      - Csak rád van szükségem. - csókolt meg. - De egy tea is jól esne.
      - Mindjárt hozom. - kászmálódtam ki mellőle majd betakartam. Elindultam a konyha felé és úgy látszik ki is fogtam az őrök reggeli szünetjét,mert mindenki sürgött forgott a konyhában. Tekintetemel Dylant kerestem akivel azóta nem is beszéltem, hogy hazaértünk. Szemem meg akadt rajta ahogy épp teát főzött így oda léptem mellé.
      - Jó reggelt Xéna. - nevetett fel ahogy meglátott.
      - Nagyon szellemes vagy ma reggel. - forgattam meg szemeim. Motoszkált bennem valami. Igazából már tegnap rá akartam kérdezni, de fontosabb volt nekem az, hogy Christanel mi van. Viszont a kérdés így is vissza vissza járt gondolataimba.
      - És Mateoval mi van? - böktem ki végül, de csak értetlen pillantást vetett rám Dylan én pedig még értetlenül vissza rá.
      - Hogy érted? - ráncolta össze a homlokát.
      - Ő tehet mindenről. Ha jól vettem ki akkor konkrétan ő volt az aki irányította az ellenség embereit is. - amit egyébbként én sem értettem, sosem gondoltam volna, hogy ennyire elfajult legyen, sőtt annak ellenére, hogy Christanak dolgozott, nem hittem volna, hogy átpártol az ellenséghez. Azt hittem felhagyott már ezzel az egészel.
      - Biztos vagy benne, hogy őt láttad? Meséld el mi történt. - ültetett idegesen egy székre Dylan. Mindent elmeséltem neki tövéről hegyére, néha hümmögött egyet de a történet végére már a fejét fogta. - Mért nem mondtad ezt korábban?
      - Mert nekem Christan sokkal fontosabb volt annál hogy jelentéktelen dolgokra figyeljek.
      - Ez abszolút nem jelentéktelen. Ezek szerint Mateo átpártolt és konkrétan egy vezetői pozicióban áll. Ez veszélyesebb helyzet mint gondolnád. - pattant fel idegesen. - Vidd fel Christanak a teát, aztán kint várlak a pavilonnál.

   Követtem Dylan utasításait és felegyensúlyoztam a lefőzött italal. Christan békésen szundikált ezért csak csendben le tettem mellé a szekrényre és lágy puszit nyomtam homlolára. Átmentem a szobámba ahol felvettem egy melegítő nadrágot és egy pulcsit. Ma még az idő is hűvös volt, csak úgy mint az emberek.
      - Van valami, amit nem mondtunk el. - vezette le Dylan zavartan tekintetét a pázsitra. - A szüleid azért nem keresnek mert azt hiszik elutaztál.
      - Ezt meg hogy érted? - nevettem el magam kínosan.
      - Minden hónapban képeslapot küldünk az álltalad fontos embereknek és leírjuk, hogy minden rendben van veled, hozzá pedig csatolunk egy kamu szöveget, hogy mikben volt részed az utazások során. - Ez jobban megdöbbentett mint akár mi más. Egyrészt, nyugodt voltam amiért tudtam, hogy nincs velük semmi gond és úgy tudják hogy egy kis nyugalomra volt csak szükségem. Másrészt pedig megdöbbentett mennyire kidolgozott terv voltam Christanak.
      - Mateo pont ezért probléma számunkra. Ő is úgy tudta, hogy a nagyvilágban utazgatsz, így le is tett rólad egy idő után. - Nyelt nagyot. - De most, hogy tudja, hogy Christanal vagy addig nem fog lenyugodni még saját maga mellé nem állít.
      - De mit akarhat tőlem? - hangomon tisztán kivehető volt a feszültség.
      - Azért tette ki a szűrét Christan mert képtelen volt végezni a feladatát miután kijelentette, hogy beléd szeretett. Most hogy meg van a kellő hatalma mindent meg fog tenni azért, hogy elszakítson Christantől és rád erőszakolja érzelmeit. - nézett mélyen szemeimbe. - Tracy mi nem kaptuk el Mateot.
      - Ezt meg hogy érted? De hiszen ott volt! - akadtam ki teljesen felpattanva helyemről.
      - Mire odaértünk addigra ő már felszívódhatott. - túrt idegesen a hajába.

   Ha jól értelmeztem az egészet, akkor számíthatok arra, hogy egy őrült kerget majd minden felé. Pont mikor rendeződtek a dolgok és Christanal is virágzik a kapcsolatunk jön valaki a múltból aki tönkre akar tenni mindent a saját kicsinyes érzelmei miatt. De nem fogom megvárni azt, hogy bántsa a körülöttem lévőket, hogy aztán megtaláljon.

   Én fogom megtalálni őt.

Stockholm sindrom × Befejezett *Where stories live. Discover now