2. Fejezet

426 25 1
                                    

Előző részből:

-Mutatkozz be kérlek-szólt Aizawa.

-Sziasztok a nevem Todoroki Shoto, örülök, hogy megismerhetlek titeket-szólalt meg monoton hangon.

Ez volt az a srác aki fellökött még reggel, tűnt fel egyből.

-Te vagy Endeavor fia, igaz?-kérdezte Deku lelkesen.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Todoroki szemszöge

Kicsit beleharaptam az ajkamba, hogy ne mondjam ki azt a kedves megjegyzést ami először a számra jött a kérdés hallatán, majd egy kicsit bólintottam ezzel jelezve neki, hogy igen én vagyok.

-Keress magadnak egy üres helyet és ülj le-mondta a tanárom.

Mikor körbe pásztáztam a termet üres hely után kutatva feltűnt, hogy ugyan abba az osztályba járok mint az a fiú akinek reggel véletlenül nekimentem.

Miután megtaláltam amit kerestem leültem a középső padsor leghátsó padjába és vártam, hogy mikor kezdődik már el az óra. Kicsit kínosan éreztem magam mert mindenki engem nézett egész órán.

Mikor vége lett az első tanórának nem nagyon tudtam, hogy mit kezdjek magammal és nem volt kedvem nagyon beszélgetni sem. Még mielőtt végig gondolhattam volna, hogy most mi legyen, egy zöld hajú fiú és a barátai odajöttek hozzám beszélgetni. Bemutatkoztak és mindent elmondtak amit tudnom kell. Természetesen mindenre bólogattam és vártam, milyen információt zúdítanak rám következőnek.

Végül a szünet második felébe el kellett menniük mert valami dolguk volt a tanáriban.

Megint csak nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal ezért csak ültem a helyemen és telefonoztam mikor hirtelen valaki megfogta a vállam.

-Szia Todoroki-köszönt egy rózsaszín hajú lány.

-Szia-köszöntem vissza és csak azután konstatáltam, hogy a lány egész baráti köre is itt van.-Akarom mondani sziasztok-javítottam ki magam.

-Hello bro mi újság?- nézett rám egy cápa fogú srác.

-Hogy, hogy csak most jöttél suliba és nem év elején?-Kezdtek elhalmozni kérdésekkel.

Mivel olyan sokat kérdeztek válaszolni sem volt időm csak kapkodtam közöttük a fejem.

Végül a szőke hajú srác akinek reggel nekimentem elcsendesítette őket.

-Maradjatok már nyugton, nem látjátok, hogy azt se tudja hol van, ez a half'n half barom-mondta.

-Tessék?-vontam fel a szemöldököm kérdőn.

-Ne nézz már így rám, inkább köszönd meg nekem.

-És mit is?-kérdeztem meggondolatlanul.

-Tudod mit, azt, hogy nem robbantalak darabokra te hálátlan hülye barom-kezdett el üvölteni.

-Bakubro nyugi-csitította a mint kiderült Kirishima nevű gyerek.

Én csak csendben néztem és vártam, hogy mi lesz ebből mikor Mina megszólalt.

-Bocsi miatta, ma egy kicsit morcos-mosolygott rám.

-Semmi baj-mondtam és vissza mosolyogtam.

A következő pillanatban kinyílt a terem ajtaja és Midoryiáék léptek be rajta.

-Kacchan már is jóba lettél Todoroki-kunnal?-sietett oda hozzánk Midoryia.

-SHINEE DEKU-üvöltötte neki Bakugo.

-Na de Kacchan-fogta meg a vállát a zöld hajú fiú.

-Engedj el nerd-mondta majd ellökte magától, aztán így folytatta-Amúgy is ugyanolyan, idegesítő és kiállhatatlan mint te szóval inkább a te baráti körödbe tartozik.

-Azta téged, hogy viselnek el?-motyogtam magamban de Bakugo meg hallotta.

-HOGY MONDTAD TE FELEMÁS BAROM?-nézett rám gyilkos tekintettel.

-Hát öhm, semmi inkább hagyjuk-mondtam gyorsan, mert még a végén nekem ugrik.

-Te komolyan ennyire le nézel engem? Először reggel vagy velem paraszt aztán meg most?-majd meglátjuk mit csinálsz gyakorlaton mikor ellenem kell majd küzdened. El. Foglak. Tiporni érted?

-Majd meglátjuk, és nem, nem nézlek le, nem szokásom másokat kritizálni, egyszerűen ilyen a stílusom-vágtam oda neki a válasz csípősen.

Szikrázott közöttünk a levegő és senki nem mert megszólalni, se Midoryáék sem Mináék. Bakugo már éppen meg akart szólalni mikor váratlanul megcsörrent a telefonom.

-Bocsánat ezt most fel kell vennem-mondtam és ki akartam indulni a teremből, mert nem akartam, hogy hallják a beszélgetésemet de Bakugo az utamat állta.

Ezért nagy kelletlenül felültem az asztalomra és vártam, hogy mit fog mondani a barátnőm.

-Szia szívem mi újság?-kezdett el csevegni.

-Az a helyzet, hogy tudod Suliban vagyok-hangsúlyoztam a suli szót-és ez nem pont a legalkalmasabb időpont amikor hívsz.

-Oh bocsánat el is felejtettem, hogy neked suli van.-vihorászott a vonal tulsó végén.

Erre én csak megforgattam a szemem és a lehető leghalkabban mondtam, hogy senki ne hallja:

-Elfelejtetted mi?

-Na szóval mondd mit szeretnél?- kérdeztem gyorsan.

-Semmi különöset csak annyit, hogy ma elmegyünk meglátogatni téged.

-Elmegyünk?-vontam fel a szemöldököm kérdőn. Amit ő mondjuk nem látott de mindegy.

-Ja, igen, Eren is jön mert nem mondhattam neki nemet arra, hogy ne látogassa meg a legjobb barátját.

Ezen elmosolyodtam bármennyire is idegesítőek néha eljönnek meglátogatni csak azért, hogy lássanak és beszélgessünk egy kicsit. Vagyis, ezt hittem ó, hogy én mennyire hülye voltam. Gondolhattam volna, hogy lesz valami hátsó szándék de eszembe se jutott ilyesmit feltételezni.

-Köszönöm-mondtam halkan.

-Oh nincs mit szívem akkor majd olyan 14-óra körül érkezünk-mondta majd letette a telefont.

A következő percben Mina már fel is dolgozta a halottakat és reagált is.

-Ah ne már szóval van barátnőd-nyüszögött.

-Öm hát igen-jöttem zavarba-bár mondjuk ez nem mintha rátok tartozott volna csak hát valaki-néztem Bakugora, aki fölényes mosolyra húzta a száját-nem engedett ki, hogy kint telefonáljak.

-Ez van lökte-oda válaszul majd a helyére ment.

Kaminari rákérdezett miért megy oda hiszen szünet van de amint befejezte ezt a mondatot megszólalt a csengő ezzel a következő óra kezdetét jelezve. Mindenki a helyére ment és vàrtuk, hogy megérkezzen az angol tanár.

Köszönöm, hogy elolvastad.💕😊
Remélem tetszett.

Köszönöm a vote-ot és a követést.💕❤️☺️

Legyen szép napotok☀️/estétek🌙🤗💕

Az egész veled kezdődöttOnde histórias criam vida. Descubra agora