Az egész veled kezdődött

13. Fejezet

Előző részből:

-Szent a béke?

-Igen-kezdett el ugrálni örömében.

-Na most, hogy ezzel megvagyunk adok neked valami rendes kaját-indultam meg a hűtő felé.

Ő mosolyogva bólintott és csendben követett a hűtőhöz.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

Bakugo szemszöge

Éppen a jegyzeteimet néztem át, szünetben amikor Todoroki mellettem megjelenve lábujjhegyre állt és elvette az egyik lapot az asztalról.

Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget de amikor másodjára lenéztem rá láttam, hogy elkezdte enni?! A papírt.

-Meg ne zabáld a jegyzetem baszd meg-üvöltöttem rá.

Ő erre csak ártatlanul rám nézett és megkérdezte, hogy miért.

-Mert normális ember nem eszik papírt, meg amúgy is honnan jutott ez eszedbe?

Elmutatott Kiriék irányába ahol Mina és Sero éppen Denki szájába dobáltak papírgalacsinokat.

-Ti normálisak vagytok? Mégis mire
tanítjátok a gyereket-mentem oda hozzájuk mérgesen, kezemben Todorokival.

-Most miért meg kell tanulnia túlélni-nevetett Denki és Mina.

-Ti hülyék vagytok-jelentettem ki szemrebbenés nélkül.

-Te meg szerelmes-dalolta raccon eyes.

-Ez nem igaz-mérgelődtem miközben leültem az egyik székre Todorokit pedig az asztalra tettem.

-De, de még pedig Todorokiba.

-miről beszéltek-nézett ránk vidáman Icy-hot.

-semmiről-vágtam rá egyből.

Ezen a többiek felnevettek de még mielőtt letudtam volna üvölteni őket bejött a terembe All Might és elüvöltötte magád.

Shoto nagyon megijedt, gondolom érzékeny a hangos zajara és a padról leszállva oda sietett hozzám.

Felvettem az ölembe és megsimogattam a fejét. All Might még egyet üvöltött. Éreztem ahogy Todoroki remegni kezd a kezeimben.

-Legnagyobb tiszteletem de, kussoljon már All Might mert megijeszti Icy-hotot.

-Oh elnézést-kért bocsánatot.

-igen mindegy-feleltem még mindig Todorokit ölelve.

Gyorsan eltelt a nap többi része és újra a kollégiumban voltunk.

Elküldtem Shotot fürdeni és elkészülni az alváshoz.
Mikor kész lett elindultunk a szobámba. Betettem az ágyba, csak egy kis probléma volt az, hogy a tegnappal ellentéttel ma egyen-talán nem volt fáradt.

-menj aludni.

-nem-mondta mosolyogva.

-de, megbeszéltük, hogy nincs hiszti.

-nem vagyok álmos.

-nem érdekel.

Az ágyról leszállva, engem megkerülve kirohant a nyitott ajtón.

-AZONNAL GYERE VISSZA-üvöltöttem utánna de választ már nem kaptam.

Utánna mentem.
A konyhában találtam meg ahol az idióta barátaim éppen sütivel zabáltatták este TÍZ!!!-kor.