Az egész veled kezdődött

4. Fejezet

Előző részből:

-Jaj, ne legyél már ilyen, fel sem tűnt neked az egész-csúszott ki Eren száján.

-Mi Van?-kérdeztem most egy kicsit idegesebben.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

Todoroki szemszöge

-Hogy mondtad? Ez valami rossz vicc!?-néztem rá idegesen.

-Hát tudod én vagyis mi, hogy öhm én inkább, hagyjuk-nézett rám Eren kicsit félve.

-Oo nem nem, nem hagyjuk. Mióta vagytok együtt?-kérdeztem tőlük.
.
.
.
-Shoto-kezdte az exem...és ekkor hirtelen megcsörrent a telefonom. Idegesen nyomtam ki a hívást és a tekintetemet újra rá emelve vártam, hogy folytassa amit elkezdett az előbb mondani nekem.

-Szóval veled öt hónapja kezdtem el randizni és mi hát...öhm három hónapja vagyunk együtt Erennel-monda csendesen. Az egész monológ közben nem nézett rám, de mikor felemelte a fejét és végre rám nézett, láttam, hogy könnyesek a szemei.
Éppen mondani készültem valamit amikor újra megcsörrent a telefonom. Én meg újra kinyomtam.

-Azt akarod mondani, hogy azért jöttetek ide az első napomon az új suliban, hogy közöljétek velem, hogy a barátnőm elhagy a legjobb barátomért, akik nem mellesleg már három hónapja együtt vannak!!?-üvöltöttem el magam.

Kész vége, elszakadt a cérna nem tudok nyugodt maradni. Nem azért fáj mert, elhagy vagy azért mert megcsalt a legjobb barátommal. Nyilván fáj egy kicsit, csak ilyenkor mindig végig gondolom, hogy mennyivel jobb lenne ha én választhatnék magamnak barátnőt, ha már muszáj rám erőltetni ezt az egész barátnő dolgot. Így ilyen nem történne meg csak nagyon kis eséllyel.

Akkor legalább nem kéne elviselnem ahogy az apám üvöltözik velem és közli, hogy én vagyok a remekműve és büszkévé kéne tennem nem pedig mindent elbaszni. Mert ez az ami fáj, hogy én csak egy mestermű vagyok a számára és ezek a barátnős dolgok csak okot adnak neki arra, hogy még többet bánthasson.

Fel sem tűnt, hogy a "barátnőm" elsírta magát.

-Látod ez is a te hibád-kiáltotta el magát mérgesen a legjobb barátom és felpofozott.

Hallottam ahogy a többiek felszisszennek mögöttem.

-Mióta vagy te ilyen bátor?-néztem rá és megajándékoztam egy kedves mosollyal.

Nem értette, hogy min mosolygok ezért jobbnak látta hátrébb lépni egy kicsit. Ezek után hirtelen az exem kapott erőre és számon kért, hogy merek én beszólni az ő édes és aranyos barátjának, szíve csücskének. Ezek után még veszekedtünk egy kicsit.

Mindent a fejemhez vágott amit utált bennem.

-Ideje mennetek-szóltam majd az ajtóhoz sétáltam és kinyitottam azt. Kiléptek rajta és a volt barátnőm végül így szólt:

-Sosem kellett volna megszánjalak és sose kellett volna oda adjam neked azt a hülye pólót sem-mondta nekem, egy kicsit sem kedvesen.

-Oh nyugodj meg vissza adom, amúgy is kétszer ha volt rajtam és akkor is mindig a szekrény aljáról kellett előkotornom a kedvedért.-mondtam majd lekaptam magamról a pulóverem és a pólóm majd a pólót hozzá vágtam és bevágtam előttük az ajtót.

Remélem tetszett a fejezet.💕😊

Elnézést a késői rész feltöltésért😖 csak nem szerettem volna holnapra halasztani mert itt az őszi szünet és hát akkor 11-ig alszunk.💤🤣😊 Szóval nem akartalak meg
várakoztatni titeket ennek csak ennyi lenne a lényege.😊

Apropó őszi szünet. 2/3 részt tervezek feltölteni a szünetben. Az egyik nap mindenképpen a jól megszokott péntek lenne, a másik pedig kedd vagy szerda. Ha szeretnétek megszavazhatjátok, hogy kedd vagy szerda legyen de nem ígérek semmit. Ha úgy alakul hogy három részt töltök föl akkor is csak a pénteket tudom biztosra mondani a másik két időpontot nem.

Ha esetleg kérdésetek van a story-val kapcsolatban, írjatok nyugodtan.😊💕

Legyen szép őszi szünetetek és jó Halloween-t mindenkinek.🍁🎃🦇