Az egész veled kezdődött

58.Fejezet

Előző részből:
-Mehetünk?-kérdeztem.

-mehetünk-ragadta meg a kezemet Izuku mosolyogva.

Ő érti.
Tudja és biztos vagyok benne, hogy segîteni fog nekem.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Bakugo szemszöge

Ha a szerelem egy ígéret lenne
megszegném-e?

Mi a francot akar ez jelenteni?!

'Megőrülök'-fogtam a fejem dühösen.

Ha a mi szerelmünk kézzel fogható lett volna mondjuk egy gyönyörű vérvörös rózsa, üvegburába zártam volna és mindentől megvédem.

Fúj de gusztustalanul szerelmesen hangzott ez.
Hányok magamtól.

Az üzenetre visszatérve...
Érted bármit megtennék Shoto.

-BAKUGO

-BAKUGO

-huh-eszméltem fel a bambulásból.

-megtennéd, hogy ide figyelsz és nem Todorokin legelteted a szemeid.-szólt rám mérgesen Aizawa sensei.

Azt elfelejtettem említeni, hogy órán vagyok.

-tudjuk, hogy Todoroki jól néz ki de kérlek ide koncentrálj és ne őt bámuld.-küldött felém egy sokatmondó mosolyt Midnight.

Le akarom tagadni, hogy őt néztem de nem tudom mert... tényleg így volt.

Remélem ennyi idő után megtudják már mondani, hogy valami ízléseset úgyis vissza fogok szólni.

-rá miért nem szól soha senki mikor a látványomra csorgatja a nyálát?-kérdeztem vissza, vigyorogva.

-nyugodj meg azt is észrevesszük mikor ő néz téged csak tudod az a különbség kettőtök között, hogy ő közben válaszolni is tud a feltett kérdésekre.-vont vállat Aizawa egy kis mosoly kíséretében.

-van különbség Katsuki. Méghozzá elég nagy.-fordult felém unottan Shoto.

3 hete szakítottunk de az elmúlt két hétben kirobbanó formában volt.
Osztály első, a tanulmányai az évfolyamon belül is kimagaslóak. Önkéntesként dolgozik az apja hősügynökségénél és a gyakorlati órákon is mindig a többiek felett végez.
Emelett mindenhová elmegy Dekuékkal és hetente kétszer bulizni megy.
Eddig is népszerű volt de most méginkább az és emelett egy kibaszott angyal is.
Mindenkinek segít és az a mosoly...

Nem beszélünk sokat de azért néha-néha hozzá fűz a dolgokhoz pár csípős megjegyzést.

-majd szünetben szólj rám, hogy ne felejtsem el megkeresni ki kérdezett-tettem fel a lábamat az asztalra.

És hogy mi van velem?
Jól vagyok, azt hiszem.
Inkább úgy mondanám, hogy megvagyok.

A tanulmányi eredményeim jók habár egy kicsit rosszabbul teljesítek pár órán. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elvesztettem az osztály tanulmányi rangsorában a kiemelkedő helyemet.
A délutánjaimon is általában elfoglalt vagyok mivel Kirishimáék mindenhova elrángatnak.