1.fejezet

1.7K 43 0
                                    

Már 2 hete annak hogy visszajöttünk dolgozni . Pörög az élet itt a paddockban, mint mindin. Az egész olyan mint egy méhkas szorgos kis méhekkel, akiknek más más színű kis csíkjaik vannak.2 hete annak ,hogy Max elment ,mint ahogy mondta 3 nap múlva már ott sem volt. Abban a pár napban is alig találkoztunk, ami így volt jó.úl Úgy búcsúztunk el egymástól, hogy majd a versenyen biztos találkozunk majd. Hát ez eddig nem jött össze.Vagyis de, hiába láttam és sétált el mellettem ,még csak ide sem nézett. Na nem mintha nekem annyira nagy szükségem lett volna arra, hogy oda jöjjön beszélgetni ,de azért egy hello, szia hogy vagy, valami azért lehetett volna. Elvégre nálam csövezett ,de hadjuk ő ilyen, fontosabb dolga is van ennél. Épp a sajtó szobába siettek ,hiszen a fiúk már ott vannak ,csak nekem még egy pár papírt el kellet intéznem. Amikor beléptem megakadt a szemem egy redbullos sapkán, gondoltam az előző csapatból hagyhatta ott valaki. Nem foglalkoztam vele ,siettem a fiúkhoz, hogy gyorsan át vegyünk mindent ,hogy mire is számítsanak. Bár ezek az események nem igazán izgalmasak, de ha muszáj akkor muszáj. Sprint futam utáni interjú elég hosszú volt. Charles egész jól elvan és jól viseli őket ,na de Carlos ,sokszor szinte látványosan szenved, ami elég sokszor megmosolyogtat ,de azért komoly is vagyok ilyenkor. Mindig megpróbálok neki hátulról vagy oldalról mutogatni, hogy kicsit fogja vissza magát és tettese, hogy élvezi, különben megint vele lesz telle az egész internet. Amit kicsit nehéz megoldani főleg, hogy vagy több száz videó van róla és a szenvedéséről. Bár a rajongók ezeket nagyon szeretik ,de rossz akarok mindig is vannak és lesznek is. Már javában ment az interjú amikor, elég furcsa volt ,hogy Max mintha nem érezné valami jól magát.Végig nézve a sofőrök nagy részén, ha nem mindenkin a csapata sapkája rajta volt, kivéve rajta. Köztudott tény ,hogy a sapka neki szinte szent az ilyen eseményeken ,ezért is furcsáltam hogy most nincs rajta. És ahogy látom, ez ellége feszélyezve érezte magát nélküle.
Pár perc múlva egy fiatal fiú rohangált össze vissza ,mintha keresne valamit. Ahogy elnéztem ő is a redbullnál van, de nem tudtam rájönni mi lehet annyi fontos ,hogy itt jobbra balra futkozzon kb mindenkinek nekimenve.
Épp a telefonomat néztem amikor megállt mellettem ,nagyok sóhajtva és elég letörten.
-Minden rendben?Ahogy látom kicsit elveszett vagy.-felnézve a telefonomból kérdeztem tőle. Mire ő rám nézett és levegőt kapkodva közölte, hogy ő felejtette el oda adni Maxnak a sapkáját, és most sehol sem találja. Ezért őt biztos ki fogják majd rúgni.Miután ezt elmondta, próbáltam megnyugtatni, hogy ezért biztos nem fogják kirúgni ne izguljon, menjen el és hozzon gyorsan egy másikat, hiszem még nagyon sok van vissza az interjúból . Mire eszembe jutott hogy az ajtó mellett ,egy kis pakolós részén láttam a sapkát ,amit valószínűleg ő készített oda, hogy majd oda tudja adni annak az embernek ,akinek szüksége van rá.Gyorsan elmondtam neki ,hogy hol láttam de mire a mondat végére értem, ő már rég nem volt ott. Hiszen amint meghallotta ,hogy merre van azonnal el is rohant érte.
-Köszönöm ,életmentő vagy. Most már csak azt kellene kitalálnom, hogy hogyan adjam neki oda.-én is pont ezen gondolkodtam, hiszen nem sok ember mehet be hátra, és nem hiszem ,hogy neki lenne engedéje, hiszen ide csak a sajtós emberek mehetnek be külön belépővel.
-Megtennél nekem egy óriási szívességet?-felé fordulva kíváncsian vártam mit akar rám sózni.
-Az attól függ mit szeretnél.
- Én nem mehetek oda be ,mert én csak mindenes vagyok, még gyakornok. De ahogy látom neked van engedélyed, szóval ha nem lenne túl nagy kérés, elvinnéd a sajtósának a sapkát, hogy valahogy adja oda neki?-Hát már rá vágtam volna hogy nem, de kicsit megsajnáltam szegényt. Hiszen én is voltam gyakornok, nem könnyű nekik beilleszkedni és mindenre figyelni.Szemeimet megforgatva elvettem tőle a sapkát ,mire ő hirtelen hálálkodni kezdett. Gyorsan lecsitítottam hiszen elég hangosan sikeredett neki . Nem hiányzik hogy mindenki rólunk beszéljen. Amint hátraértem, a redbull sajtósát kezdtem el a szememmel keresni, de sehol sem találtam . Mikor egy ember odaszólt, hogy vigyem fel a sapkát annak az embernek akire kíváncsi sem vagyok,  megpróbáltam nem foglalkozni vele.
-Már bocs, de ha nem tűnt volna fel, én a Ferrarinál dolgozok ,és nem a Red bullnál. Nem viszem fel neki. Ha annyira kell neki ,akkor jöjjön ki érte és menjen vissza, vagy vidd fel neki te magad.-Ezt mégis ,hogy képzelte hogy egy rivális csapat tagjának fogok szívességet tenni. Ennyi kamera előtt, na azt felejtse el, de nagyon gyorsan.Mire sarkon fordultam volna ,valaki a kezembe nyomott egy fekete kabátot, hogy bújjak bele és menjek végre fel . Fél perc az egész, ennyit igazán kibírhatok.Megmondom őszintén ez kicsit rosszul esett ,hogy így rám rikálcsoltak ,de nem mutattam ki. Így nehezen, de belebújtam a kabátban a sapkát a fejem tetejéről leszedtem megigazítottam a hajam ,és gyorsan felfutottam a színpadra . Ő mintha megérezte volna hogy felé tartok ,felém fordult és amit észrevette, hogy én vagyok az a kezemben a sapkával, meglepő pillantást kaptam tőle. De ez hamar el is tűnt a tekintetéből, ahogy kinyújtotta a kezét amibe belenyomtam a sapkáját, és már csak annyit láttam a szemem sarkából, hogy nagy vigyorral az arcán felvette és már semmi baja nem volt.Leérve a színpadról, ha lehet annak mondani, a kabátot lehúztam a sapkámat vissza vettem. A legközelebbi ember kezében belenyomtam azt a nyamvadt kabátot, és már ott sem voltam. Puffogva vártam ,hogy véget érjen, és végre  tudjak beszélni a fiúkkal ,hiszen nekem még van egy pár elintézni való dolgom, Mire vissza indulok a szállásra. Addig nem áll szándékomban elmenni ,amíg ezeket nem intéztem el.

Unknown Friend (M.V.)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora