Unknown Friend (M.V.)

14.fejezet

-Most azonnal tedd vissza Charles!Hogy lehetsz ennyire gyerekes ,ez nem hiszem el.-Itt állunk egy játékbolt közepén és egy piros ferrari autót fog a kezében, mondván megtalálta Lorenzo ajándékát.
-Most miért Szandi. Ez tökéletes, ez az ajándékok szent grálja.Márcsak egy kicsi én kellenék hozzá.
-Persze, minden vágya hogy egy játék autót adj neki.Nem 5 éves gyerekről van szó ,szóval azonnal tedd azt vissza, és menjünk végre ki innen.-szóltam rá erélyesen, hiszen már kb 10 perce itt állunk, és el sem engedi azt az autót.
Végre ki értünk a boltból. Charles vidáman sétált mellettem, a vigyort szinte le sem lehetett vakarni az arcáról.
-Na most, hogy végre megvan a te ajándékod, akkor végre nézzünk valami normálisat a tesódnak is.Van valami elképzelésed minek is örülne, vagy mire van szüksége?-kérdeztem rá hiszen nem akarok még egy játékboltot megjárni. Hátha megint egy autóval távozunk, ami a monacói gyűjteményét növeli.
-Fogalmam sincs.Sose mondja, hogy kellene neki valami vagy szeretne valamit.-gondolkodott.
-Biztos vagy benne?Gondolkodj végre kicsit erősebben kérlek.-lassan már könyörögtem neki.
-Nem tudom, tényleg semmi ötletem sincs.-épp egy kiraktott nézett, remélem nem magának akar megint venni valamit. Mire csak megfogta a kezemet és húzott maga után be az üzletbe.
-Na, na. Remélem most eszedbe jutott végre valami jó ötlet.-nagyon remélem hogy így van.
-Igen. Láttam a kirakatban egy tök jó laptop táskát ,amin több rekesz is van. Lorenzo szereti az ilyeneket ,így nem kell több táskát vinnie magával amikor dolgozik.-mondta és már ment is az egyik ott dolgozóhoz ,hogy megmutassa mire is gondolt.Miután becsomagoltatta egy ajándék dobozba ,mind a ketten boldogan  mentünk ki a boltból.
-Ez tényleg tök jó ötlet. Biztos tetszik majd neki.-adtam a tudtára mit gondolok az ajándékról.
-Szerintem is . Remélem tetszeni fog neki.
-Biztos. Nyugi örülni is fog majd neki ,és Arthur féltékeny is lesz ,hogy nem neki jutott eszébe.
-Na az biztos. Kíváncsi vagyok mit talált ki.-nevettünk már mind a ketten, hiszen ismerjük a kis öcsit, nem épp az ajándékozásban a legjobb.

Már javában a paddockban voltunk, mikor velem szemben jött a Red Bull egyik pilótája ,akivel az utóbbi időben egyre több időt töltünk együtt.
-Sziasztok.-köszönt elsőre.
-Szia Max.
-Szia- köszöntem neki én is. Előttem meg állva csak nézett le rám.Nem értettem mit szeretne, így csak kérdőn néztem rá mire ő csak kitárta a kezeit.
-Már ölelést sem kapok?Leclerc így lefárasztott a délelőtt?-Piszkált a másik pilóta előtt.Hozzá léptem és átfogtam a derekát. Egy gyors ölelést kapott.
-Nem is tudtam ,hogy ennyire jóban vagytok.Nem azért mert zavarna ,de kicsit furcsa.-értetlenkedett  a monacói, hiszen nem tudott semmiről.
-Igen képzeld el ,csak nem féltékeny vagy?-Kérdezett rá a holland is.
-Nem, hidd el nem.Legalább nem én vagyok az egyetlen akit néha kiidegel majd.És amíg nem megy el veled edzeni, addig nem is vagytok igazán jóba, csak hogy tudd.-mondta neki.
-Már párszor tapasztaltam milyen amikor sikerül kiidegelnie az embert.És voltam vele edzeni már.Igazán élvezetes volt.-nevetett a mellettem álló.
-Mi ? Ti együtt edzetettek?Magától ment vagy megzsaroltad valamivel?
-Vigyázz Charles, még a végén beárullak a barátnődnél ,hogy mit is vettél délelőtt. -nem mintha Charlotte szólt volna miatta, vagy esetleg zavarná . De szereti ilyenkor húzni a barátja agyát ,hogy olyan mit egy 5 éves gyerek.
-Ne merészeld ,mert akkor én elmondom neki, hogy Verstappennek eljársz edzeni, vele meg nem akarsz. Mondván hogy te utálod.-vágta rá egyből.
A mellettem lévő férfi csak csendben hallgatót egészen idáig.
-Azért azt nem mondanám edzésnek.Én edzettem ,ő inkább csak szenvedett. -világosította fel az ellenfelét.
-Azt mindjárt gondoltam.Velünk is mindig ezt csinálja ha eljön.Pedig igazán élvezetes a szenvedése.
-Az biztos.Még sose láttam senkit ennyire  szenvedni egy kis futás után. Szinte kapkodta a levegőt.-nevettek már mind a ketten a nyomoromon.
-Láttad volna amikor teniszezni mentünk. Hát azt a napot máig bánom hogy nem vettem fel videóra.Egész életemben nem láttam olyat ,hogy valaki ennyiszer nem tud beletaláni a labdába mint ő.-újságolta tovább a monacói férfi.
-Hát egyszer megnézném én is . Hátha már jobban megy neki ,bár kétlem hogy úgy lenne.- a szemetek.
-Annyira szemetek vagytok.Nem zavar titeket, hogy itt állok melletetek?-már szinte háborogtam. Hozzá teszem jogosan.
-Bocs mit is mondtál? Olyan alacsony vagy, hogy ide fel nem ér el a hang.-utalt a magasságukra a kék szemű.
-Na jól van, most volt belőletek elegem. Téged nem akarlak látni holnapig, hátha addigra nem leszel ilyen szemét, és te még egy ilyen beszólás és beköplek a barátnődnél.-már hagytam is ott őket.