Unknown Friend (M.V.)

21.fejezet

Már a Grill the Grid forgatáson vagyunk a fiúkkal.Most ki kell találniuk a többi pilóta magasságát.Nem mondom ,hogy nem volt vicces ,hiszen nem igazán tudták eltalálni. De egyben senki sem hibázott, méghozzá abban ,hogy szegény Yuki a legalacsonyabb mindenki közül.Jókat nevettünk rajtuk hátul.
Amikor ez megvolt, Max kifelé menet észre vett és oda jött, nem foglalkozva a többiekkel.
-Apám már itt van.Neked mikor lenne jó? Én innentől szabad vagyok már.-ezek szerint már itt van az apukája.
-10perc múlva nekem jó.Talákozzunk a kávézóban akkor?-Erre csak bólogatott.Épp indult volna ki ,amikor megfogtam a kezét.
-Mi történt kint az egyik riporterrel?
-Te engem néztél?Pont munka időben ,ez nagyon imponál.-viccelte el.
-Ne vicceld el és válaszolj.Nem téged néztelek, csak pont akkor fordultam arra, és láttam hogy feldúlt voltál.
-Nem történt semmi ,de ezt én is kérdezhetném.Mindenki arról beszél, hogy faggatni akart a riporter, de te jól elküldted. És a fiúk elvittek onnan amikor nem hagyta abba.-ezek szerint már ez a téma de jó.
-Nem történt semmi . Ami meg igen azt már tudod.De te még mindig nem mondtál semmit.Max mit kérdezett.- reméltem hogy elmondja végre.-Ha nem mondod el akkor megkeresem a neten.
-Semmi nem történt . Ugyan az mint nálad ennyi.Akkor 10 perc múlva a kávézóban.Szia.
-Szia.

Épp a garázsból készültem elmenni, amikor nem láttam a foltot a földön és megcsúsztam. Akkorát estem ,hogy a szerelők egyből oda futottak hozzám ,hogy nem e történt valami komoly bajom .
-Nyugi fiúk ,nincs semmi baj csak megcsúsztam. Menjetek csak nyugodtan dolgozni.Én jól vagyok.- így páran elmentek, miután megkérdezték hogy biztos jól vagyok e.
-Gyere felsegítelek.-Nyújtotta a kezét felém az egyik idősebb csapattag.
-Köszönöm.-megfogtam a kezét és ahogy a bal lábamra akartam nehezedni éreztem, hogy azonnal belehasít egy erős fájdalom a bokámba.Meghallota hogy fel sziszentem.
-Ezzel el kell menni az orvoshoz. Gyere elkísérlek, lehet valami komoly dolog.-tartott még mindig a kezemnél fogva.
-Nem kell köszönöm, és a segítséget is.Csak kicsit ráestem és megütöttem. Nincs semmi gond vele.-úgy is gondoltam hogy csak ennyi az egész.
-Biztos ne nézze meg egy orvos?-engedett el ,én pedig óvatosan rá nehezedtem a lábamra, de újra belenyílalt a fájdalom.
-Nem kell tényleg.Majd pihentem este, meg jegelem és semmi baj nem lesz már.De nekem most mennem kell.Még egyszer köszönöm.
-Ugyan már semmiség.Azért csak óvatosan, és nézzen a lába elé ne hogy megint elessen.-még megvártam amíg vissza megy a többiekhez, és indultam én is el a kávézóba. Így már biztos elkések majd.

Igazam is lett, kb 5 percet biztos késtem. Siettem ahogy tudtam, de bicegve elég nehéz sietni. Ahogy beértem a kávézóba az egyik sarokba megláttam Maxot, és vele szemben az édesapját.Nem vettek észre, hiszen beszélgettek ,így lassan oda bicegtem hozzájuk. Remélem Max nem veszi észre majd.
-Jó napot kívánok.Szia.Elnézést kérek a késésért.-értem oda hozzájuk.
-Gyere ülj le.-Mutatott a mellete lévő székre Max, amit oda húzott maga mellé.
Így lassan elindultam . Csak pár lépést kell úgy megtennem, hogy nem sántítok.
Ahogy oda értem a helyemre és mielőtt leültem volna ,még előtte a velem szemben lévő férfira néztem.
-Üdvözlöm ,Cassandra Cooper vagyok. -nyújtottam felé a kezem amit el is fogadott.
-Joe Verstappen. Kérem foglaljon helyet.- mutatott a fia melletti székre.
-Jó ,akkor hadd mutassalak be én is titeket egymásnak.Apa ő itt a barátnőm Szandi.-címezte az édesapjának aki kicsit furcsán nézett rám.-Szandi ő pedig az édesapám.-itt csak félénken egy mosolyt küldtem felé, amit ahogy látom elég nehezen de viszonzot.
-Kér valaki valamit inni?-Kérdeztem rá. Remélem nemet mondanak. Nagyon fáj a lábam.
-Én egy esszpressot kérnék csak egy cukorral ha lehet.-itt csak bólogattam.
-Te mit kérsz?-Néztem a melettem lévő férfira.
-Hagyd csak, majd én hozom. És ez nem vita tárgya.Akkor egy kávé egy cukorral ami nem kettő volt eddig?-kérdezte meg az édesapját.
-De, de megpróbálom már egy ideje eggyel inni.-válaszolta
-Oké akkor egy cukorral.Neked?
-Nekem is egy kávé lesz, de maradj csak majd én hozom.-már álltam is volna fel, de a vállamnál  fogva óvatosan vissza nyomot a székre.
-Mondtam hogy maradj. Majd én megyek. -ezzel  el is ment.
-Szóval Cassandra vagy Szandi? Nem igazán értem.-kérdezett ő először.
-Szandi csak a becenevem. A Cassandra nekem túl hivatalos, és ahol lehet ott a Szandit használom.
-Akkor én is szólíthatom Szandinak ugye?
-Persze nyugodtan ,de ezt meg sem kellet volna kérdezni.-eddig jól haladunk.
-És mi ez az egész a fiammal?
-Nem igazán értem, hogy ezt hogy érti.
-Azt hogy ti együtt vagytok. Ez mennyire lesz komoly dolog?Maxnak most a bajnokságra kell először gondolnia. Nincs arra ideje ,hogy még a csapatokon belüli rivalizálással is foglalkozzon és harcoljon két ekkora csapat ellen.
-Biztosíthatom róla ,hogy komolyan gondoljuk.De ezt megkérdezhette volna tőle is.Ami pedig a csapatokat illeti ,a mi két csapatunkkal nem lesz gond ,erről biztosíthatom.Minden úgy lesz ahogy eddig is.Sajnos a többi csapatról nem tudok még mondani semmit. Hiszen nekik semmi sem tetszik amit a másik csinál ,így most lesz nekik egy újabb pletyka ,amiről napokig tudnak majd beszélni.A bajnokság miatt ne aggódjon, tudom hogy az a legfontosabb Maxnak.-remélem másba nem köt bele.
-A fiamat is megkérdeztem, és ő is ugyan ezt válaszolta. Komolyan gondolja és ne aggódjak a csapatok miatt.
-ezek szerint ők már beszéltek erről korábban.
-Mi lesz a bajnoksággal?
-Ne haragudjon ezt nem értem.-mégis hogy érti.
-Teljes mellszélességgel nem tudja támogatni a fiamat, hiszen egy másik csapat tagja. Gondolom ők nem örülnének neki ,ha egy elvesztett verseny végén a fiam nyakába ugrana.-hát erről még nem beszéltünk.
-Annyira fogom támogatni amennyire csak tudom.Ami pedig a versenyt illeti, nem vagyunk rivális csapat. Tény ,hogy egymás ellen küzdenek, de a fiúk ennek ellenére jóban vannak. Ők is ugyan úgy  gratulálnak a másiknak egy verseny után, mint ahogy én is eddig megtettem.
-sose ér vissza azzal a kávéval.
-Jó ezt majd megoldják. De ha lehet ,ne tegye tönkre a fiamat, mert nem érdekel ki maga . Azt nem fogom önnek sem eltűrni ,hogy megint más miatt állítsák be rosznak.
-Biztosíthatom, hogy még egy ilyen nem fog megtörténni.Nem az a fajta ember vagyok ,aki nem vállalja fel a felelőséget a tetteiért.
-Igen ezt már észre vettem, hogy maga teljesen más, mint akikkel a fiam eddig volt.-ez volt a végszó és Max már meg is érkezett az italokkal.
-Tessék a kávétok.-rakta is le elénk fekete koffein bombát.
-Te nem iszol semmit?-hiszen magának nem hozott semmit.
-De itt van- és rakta is maga elé az energia italt.
-Hát persze mi mást innál.-mondtam halkan de a két férfi meghallota és elkeztek nevetni rajta.
-Na de meséljetek, mit szóltak hozzá a csapatok?-kérdezett rá az apja
-Jól fogatták.Nem volt semmi gond.-válaszolt az apjának.Látszik rajta hogy nem igazán hitte el.
-Természetesen mindent megbeszéltünk velük.Hiszen mind kettőnk munkája elég fontos a csapatnál.Maxé ugye a legfontosabb, így nálunk lesz majd egy külön szerződés amit alá kell írnom. Amolyan titoktartás féle- ezt a szöveget mondjuk majd el a médiának is ,így nem lesz gond ha ő is tudja.
-Értem. Akkor önnek ez meg van oldva és nálad Max?Gondolom neked is egy ilyet alá kell majd írdod ugye?-kérdezte most a fiát.
-Igen persze, nekem is lesz majd ,ez a legkevesebb.-helyeselt a fia.
-Jó rendben van gyerekek, én ebbe nem szólok akkor bele. Csak annyi lenne ,hogy remélem nem fog kihatni ez az egész majd Max versenyére.- érthető hogy aggódik miatta.
-Apa ,szerintem ez már kicsit túlzás nem gondolod?-Szólt közbe Max is.
-Max, igaza van hogy aggódik miatta.Nem természetesen nem, ha rajtam múlik.Tudom mennyire fontos ez mindenki számára, főleg a pilótáknak. És azt is tudom ,hogy fejben száz százalékosan ott kell lenniük. Nem terelheti el semmi a figyelmüket.- itt csak rám nézett, de nem mondott semmit.
-Biztosíthatom róla, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ez ne történjen meg.Tudja hogy másik csapatnál vagyok, így nem sokat tudunk találkozni a pályán, csak maximum pár percet. Nem áll szándékomban abban a kevés időben össze veszni vele.-így már remélem megértette.
-Igen tudom.Még ha nem is lenne magán a piros pólója, akkor is tudnám hogy melyik csapatban van. Elég sok időt töltök kint a pályán a fiam mellet, és nem vagyok vak sem. Láttam már önt párszor munka közben.-hát én nem emlékszem  hogy találkoztunk volna.
Csörögni kezdett a telefonja. A hívott látva elnézést kért, és már állt is fel az asztaltól , hogy fel tudja venni.
-Egész jól fogadta nem?-persze drágám nagyon jól fogadta.
-Igen ,szerintem is , és érthető hogy aggódik.
-Azért vannak kétségei . Elég nehezen értette meg, hogy mi is ez kettőnk között és ,hogy lehet azt hogy ebben a csapatok bele mentek.Főleg hogy nem mondhattam el neki az igazat.Gondolom téged is faggatott ugye?
-Beszélgettünk igen, de remélem elfogadja.
-Hidd el el fogja.Ismerem apámat . Tudom milyen, ami a szívén az a száján.És téged szimpatikusnak tart ez jó.- hát nekem sem tűnik egy bunkó embernek.
-Végeztél mára?Mert én igen.-nem megy mindenkinek olyan jól mint neki.
-Nem ,még nem. Van egy kis dolgom még.
-Az hogy lehet?Reggel óta itt vagy.-épp erre a mondatra ért vissza az apja is.
-Ki van itt reggel óta?-Kérdezett rá ő is.
-Én, vagyis nem csak én ,Max is akkor jött amikor én.
-Igen ,de én már végeztem. Nem úgy mint te.-látom rajta hogy ez kicsit most zavarja.
-Van még egy kis munkám amit el kell még végeznem.-igazság szerint orvoshoz akarok menni ,hiszen rettenetesen fáj már a lábam.
-Ez érthető, a munka az első.Mit szólnátok hozzá ha este elmennénk valahova vacsorázni? Persze csak ha mindkettőtöknek jó?-nem hittem volna hogy ilyen ötlete lesz majd.
-Nekem oké.Neked?
-Nekem is jó. kb 1 óra az egész ,és én is végzek.
-Akkor nem is kell várni estig.1 órát mi is kibírunk még ,úgy is beszélni akartam a versenyről Maxal és Christiannal is.Addig mi is itt maradunk, és ha végzett akkor majd együtt elmegyünk valahova. Így legalább este tudtok majd pihenni.
-Hát ha tényleg nem gond, akkor én benne vagyok.-Nem is rossz ötlet ez.
-Így nekem is jó.Úgy is velem jöttél reggel, így nem kell majd taxiznod a hotelig.
-Jó akkor ez lesz.

Gyorsan elköszöntem tőlük és amint kiértem a kávézóból, azonnal felemeltem a lábamat, hiszen nem bírtam már tovább rajta állni.
-Hát veled meg mi történt?- állt meg előttem Lando.
-Lando ,de jó hogy jössz. Mennyi időd van?
-Van időm miért?Baj van?-igen ,az van.
-El tudnál kísérni az orvoshoz? Nagyon fáj a lábam.
-Persze ,de mi történt.-Fogta át a derekamat, hogy ne keljen rá állni a lábamra és kísért is el az orvosi szobába.
-Elestem.
-Elestél?Mikor ,most?
-Nem ,még az előtt hogy Maxal és az édesapjával találkoztam volna a kávézóban.
-Te így mentél oda hozzájuk?És ha valami komoly baj van akkor mit csinálsz?-akadt ki kicsit.
-Jó ,mit kellet volna csinálnom?Így is késtem.-lassan oda értünk.
-Köszi Lando, most már meg leszek.
-Na azt már nem. Megvárom mit mond a doki.-ellenkezett
-Tényleg nem muszáj ,biztos van még dolgod. Így is kb 10 percig szenvedtél velem ,menj csak.
-Jó ,de akkor szólok Maxnak ,hogy jöjjön ide.-Már vette is elő a telefonját hogy hívja.
-Meg ne próbáld.Ő úgy tudja, hogy dolgozok. Nem akartam neki elmondani. Itt az apja, hogy jött volna már ez ki első találkozásnál, hogy eljön velem a dokihoz.
-Akkor is szólok valakinek ,hogy jöjjön ide.
-A fiúk közül valakinek jó?-ő csak annyit mondott ,hogy megértette és már mentem is be a dokihoz.

Mikor kiértem tőle a váróban egy zilált hajú férfi várt.Ahogy észrevette hogy kinyílt az ajtó, egyből oda jött hozzám ahogy meglátta, hogy én vagyok az aki kijön.
-Minden rendben?-Azt sem várta meg amíg az ajtót becsukom magam után.
- Azért rendben nincs a hölgy, de ha megfogadja a tanácsaimat, akkor hamar rendbe jön majd .-Mondta a doki aki ott állt az ajtóban.
-Köszönöm doktor úr.-köszönte meg a férfi.
-Viszlát-mondtam én is és már bicegtem is ki onnan.
-Mégis mi történt?-állt meg vele szemben a holland.Már kint voltunk a boxutcában
-Semmi, elcsúsztam és valahogy ráestem a lábamra.Nem hittem volna, hogy ez lesz. De semmi komoly nyugi.
-Mit mondott a doki?-Szinte meg sem hallotta amit mondtam.
-Ficam.-mást nem is kellet neki mondanom.
-Tényleg nem komoly.Mikor estél el?
-Még az előtt hogy a kávézóba mentem volna. Elcsúsztam a garázsban, de nem engedtem meg nekik ,hogy dokihoz hozzanak. Azt hittem elmúlik majd .
-Persze, a ficam az elmúlik magától.Na gyere segítek ,ne hogy megint elcsúszál valamiben.-fogtam meg a derekam ő is és segített elmenni onnan.
-De honnan tudtad, hogy itt vagyok?
-Lando.- a szemét őt hívta fel.
-Megölöm.
-Tudta hogy ez lesz, ezért megígértette velem, hogy nem engedlek a közelébe.
-nevetett fel.

Már a Ferrari előtt voltunk, én bementem a cuccaimért addig Max felhívta az apját, hogy mi végeztünk, jöjjön ha akar.Mire kiértem mind a 2 férfi ott várt rám.Kicsit sem furcsa, hogy két Red bullos férfi áll a piros épület előtt.
-Itt vagyok.-álltam meg mellettük.
-Minden rendben van?-Kérdezett rá az apja.-Max mondta hogy mi történt.
-Hát igen kicsit béna vagyok, de minden rendben.
-Hát ezek szerint nem csak teniszben vagy annyira béna, de az átlagos dolgokban is mint a séta.-Nevetett az a férfi aki elméletileg a barátom.
-Hát köszi ,nagyon kedves vagy. -fordultam el tőle de őt nem hatotta meg.
-Gyere te kis béna ,menjünk.-adott egy puszit a számra és a derekamat újra átfogva indultunk ki.