Unknown Friend (M.V.)

26.fejezet

Austin óta nem találkoztam Maxal. Kereset telefonon és több üzenetet is írt, de nem akartam vele beszélni.A fiúk nem tudnak róla ,hogy összevesztünk. Megkértem Isat, hogy ő se mondjon semmit Carlosnak.A lány nagyon rosszul érezte magát, hogy nem mondta el nekem még délelőtt ,de nem tudta hogyan kellene ezt közölnie.Nem az ő hibája volt ami megtörtént, úgyhogy semmi okom nincs  arra ,hogy haragudjak rá. Itt vagyunk már brazíliában, San Pauloban. Épp a kis irodámban dolgozok, amikor Isa bejött.Nem szólt semmit, csak leült és nézett rám.
-Találkoztál már vele?-tudom kire gondol.
-Nem, még nem.-tovább gépeltem ,nem foglalkozva azzal hogy a lány ott van.
-Ez hogy lehetséges? Hogyan tudtad elkerülni?
-Nagyon simán.Reggel korán már itt voltam, és szándékomban áll estig itt is maradni. Majd valamivel el ütöm az időt. Munkát mindig találok ,azzal nem lesz gond.
-Na jó ebből legyen elég.Már lassan dél lesz, te reggel óta itt vagy. Úgyhogy most abba hagyod azt amit csinálsz, és eljössz szépen velem egy kávéra, és eszünk valamit.Ha minden igaz, már Charlottenak is itt kell lennie.-Nem tudtam neki nemet mondani.Oda állt mellém és megfogta a székemet, fordított is ki az asztal elől.
-Nem mondasz nemet.Jössz és kész. Megkeressük Charlottét, és elmegyünk együtt szépen enni egyett.
-nagy sóhaj után felkeltem a székből és a spanyol lánnyal karöltve ,indultam el megkeresni a monacói lányt.

Nem is éreztem ,hogy ennyire éhes vagyok, amíg nem értünk be az étterembe. Helyet foglalva az asztalnál kezdtük el nézni az étlapot. Egy kis nyugis ,családias étteremben voltunk, nekem nagyon tetszik ez a hely.Én valamilyen kis csirkés húst kértem ,míg a lányok inkább halat rendeltek.
Miután elment a pincér szinte egyszerre kérdeztek rá.
-Mit fogsz csinálni ha találkozol Maxal? -érdeklődött először Charlotte.
-Megprobálom elkerülni.-nem hiszem hogy nagyon sikerülni fog ebben a 3 és fél napban, de eddig jól ment.
-Az kizárt, hogy ne találkozzatok. Előbb utóbb ,kell vele beszélned.- igaz volt Isanak . De még én sem tudom, hogy hogyan alakul majd az a beszélgetés.
-De ugye keresett azóta?
-Igen. Telefonon és üzeneteket is írt.-válaszoltam a barna hajú lány kérdésére.
-Miért nem beszéltél vele? Lehet csak össze zavarodott kicsit.Évekig együtt voltak ,biztos hogy már nem szereti. Hónapok óta nincsenek együtt, most találkoztak azóta először.- lehet igaza van Charlottenak . De a büszkeségem és az a fájdalom amit akkor éreztem, nem engedte meg.
-Nem tudom.Egyszerűen csak nem volt erőm vele beszélni. Nem akartam tudni hogy mi történt vele ott a szállodában, amikor nem mondott semmit.
-a lányok nem mondtak semmit ,csak szomorúan mosolyogtam rám.-Na jó, elég volt már Maxból, nem azért vagyunk itt hogy csak róla beszéljünk.Inkább meséljetek ti, mi lesz a terv ha vége a szezonnak?- néztem a lányokra és kezdtek el egyből mesélni. Jó volt kicsit elterelni a figyelmemet, mert hiába dolgoztam egy idő után ,ugyan úgy vissza tértek a gondolataim a férfi felé.
-Nem eszünk egy kis desszertet?-nagy szemekkel néztek rám a lányok.
-Most komolyan, még szeretnél desszertet enni?-igen furcsa, hiszen megpróbáltam oda figyelni arra hogy mit eszek ,de most nagyon jól esne egy kis édesség.
-Nem értem miért bámultok rám így.
-Csak nem szeretnénk hogy pár nap múlva rosszul érezd magad miatta. Tudjuk ilyenkor mennyire befordulsz.
-tényleg ilyen szoktam lenni
Ha kicsit is többet engedek magamnak mint amennyit lehetne, olyankor elég rosszul érzem magam.Sokszor még munka után is képes vagyok lent lenni az edző teremben, vagy csak futni a városban ,pedig nálam az nagyon ritka pillanat.
-Nem ettem tele magam csokival ,csak azért mert szarul éreztem magam. Úgyhogy most pont megérdemlem.
-Jó ,akkor együnk. Én nagyon szívesen ennék egy kis fagyit.Most nagyon jól esne.-hát az nekem is. Igaza van a szőke lánynak, a fagyi lesz a legjobb választás.
-Akkor együnk fagyit, ha már mindenkinek megfelel.-így Charlotte rendelt mind a hármunknak egy adag fagyit.

Már a boxutcában voltunk és csak pletykáltunk mindenféle dologról.
Először észre sem vettem amikor oldalra néztem ,de a lányok böködték a kezemet, hogy forduljak végre oldalra.
Max állt ott Hornerrel és a feleségével, épp valamit nagyon meséltek neki.Amint meglátott ,egy percre sem szakította meg a szemkontaktust, hiába beszéltek hozzá.
Látszott rajta hogy valami nagyon megviseli ,de én is ugyan így érzek.
Nem bírtam tovább ,így én voltam az aki elfordult tőle és mentem tovább.Nem álltak messze ,így még hallottam amikor Geri, Horner felesége megkérdezte hogy minden rendben van-e vele.A választ már nem hallottam.
-Na lányok ,én most itt hagylak titeket, menjetek csak a garázsba nyugodtan. Nemsokára én is megyek ígérem, de van még egy nyilatkozat amit be kell fejeznem.-mondtam nekik még mielőtt tiltakoznának ,hogy miért nem tartok velük.
-Jó ,de siess. Ne hogy lekésd a szabad edzést. Ott várunk majd a garázsban.
-búcsúztak el tőlem és mentek is a garázsba.
Röpke egy óra alatt megvoltam vele és úgy gondoltam, hogy elmegyek gyorsan egy kávéért. Jó itt is a kávé ,de a főépületben tudok vinni a lányoknak teát, hiszen ők nem nagyon kávéznak.
Már a kávézó felé tartottam ,amikor valaki megállított út közben.
-Elnézést hogy csak úgy letámadom, de szeretnék magával beszélni ,ha most esetleg ráér.-na ezt sose gondoltam volna, hogy pont ő akar velem beszélni.
-Még be sem mutatkoztam ,Geri Horner vagyok.Christian Hornernek a felesége.
-Jó napot.Cassandra Cooper vagyok, és tudom ki maga.-próbáltam meg a legnormálisabban válaszolni.
-Ahogyan én is tudom ki maga. Esetleg lenne most egy pár perce? Beülhetnénk egy kávéra ,addig tudnánk beszélni. Persze csak akkor ha magának most jó.- nagyon energikus nő ,az már most látszik rajta.
-Persze, épp oda tartottam én is.
-Akkor menjünk. Tegeződhetünk esetleg?
-Persze ,ha önnek úgy jó.
-Tökéletes lenne.Hívj csak nyugodtan Gerinek.- elég kedves eddig.
-Engem meg csak Szandinak. -lassan oda értünk a kávézóba, és egy eldugodtabb részt kerestünk.
-Beszélni szerettél volna velem.-keztem én ,mert úgy látszik ő nem tudja hogyan kezdjen bele.
-Igen. Tudom hogy nekem ehhez nincs semmi közöm ,és nem is kellene bele szólnom, de beszélnetek kellene Maxal.
-szinte sejtettem hogy erről akar velem beszélni. Épp szólásra nyitottam a számat ,amikor ő gyorsan folytatta.
-Max nincs jól ,szinte nem is önmaga. Sose szokta elmondani az ilyen dolgokat, de amikor ma találkoztál vele ,már akkor is furcsa volt nekem hogy nem ment oda hozzád. De miután megkérdeztem tőle hogy minden rendben van e, először nem mondott semmit ,de ahogy kettesbe lettünk akkor elmesélt mindent.
-hát erre nem számítottam.
-Nem tudom hogy mit mondjak.
-Csak annyit hogy beszélsz vele, amíg valami baj nem lesz.Szinte kifordult magából. Egyáltalán nem önmaga. Nagyon maga alatt van ,de a többieknek a csapatból nem mondott semmit.Tudom hogy mennyire fájdalmas dolog ez egy nőnek ,én is átéltem.De most az a férfi a férjem ,és sose bántam meg hogy kibékültem vele.
-Sejtettem hogy Maxról akarsz velem beszélni.De ha már itt tartunk ,akkor ez nem az én hibám volt.Nekem is nagyon fáj ami történt, de ennek az egésznek akkor nincs értelme, ha nem tudja hogy mégis ki iránt ,mit érez.Nem fogok egy pótlék lenni, mert ő közben mást akar. Nekem is vannak érzéseim, és nem hagyom hogy még egyszer  bárki is játszon velem.És ha most megbocsáltasz, nekem vissza kell mennem.Örülök neki hogy megismertelek.Szia.-álltam fel az asztaltól és már indultam el ,amikor még utánnam szólt.
-Csak kérlek beszélj vele.Nem kérem hogy bocsáss meg neki ,de beszélj vele. Nem is kell most azonnal, de legalább amíg itt vagyunk addig.-meg kell ezt beszélnünk az igaz, de nem azért mert más kéri
-Jó, és nem tudok most többet mondani, de majd beszélek vele. De nekem már tényleg mennem kell.
Szinte futottam a garázshoz ,ne hogy mással is beszélnem keljen még ma.
-Veled meg mi történt?-kérdezett rá az egyik szerelő ahogy beértem a garázsba
-Semmi különös ,csak siettem hogy ne maradjak le semmiről.
-Nyugi van még egy kis idő.Ha a lányokat keresed ott vannak oldalt.
-Köszi.-már mentem is oda hozzájuk.