Love is the medicine (C.L)

5.fejezet

Láttam már versenyt élőben, de ennyire közelről még soha.
Itt sétálok a paddocban, a garázsok előtt pedig hemzsegnek az emberek. Nemsokára kezdődik a szabadedzés, és mindenki nagyon kíváncsi már rá.
Épp az egyik garázsnál voltam, amikor egy ismerős hang odaköszönt.
-Á ,szia Max. Sziasztok.-Köszöntem újra, amikor láttam hogy nem egyedül van.
-Szia Zoe. Mit csinálsz erre?-kérdezett rá a holland.
-Csak nézelődök. Még van időnk az interjúig. Talán baj?-kérdeztem rá én is, hiszen nem tiltja semmi, hogy a paddockban legyünk.
-Dehogy is. Csak egyedül vagy és tartok attól, hogy megint valami baleseted lesz.-vigyorogva nézett rám.
-Nagyon vicces vagy. Ha nem jön nekem senki akkor nem esek el.
-Haha. Hadd mutassam be neked a barátnőmet Kellyt. Kelly, ő Zoe az egyik sajtós. Zoe, ő a barátnőm Kelly.
-Szia Zoe Blake. -nyújtottam felé a kezemet, amit mosolyogva el is fogadott.
-Kelly Piquet. Ennek a tanknak a barátnője.-amint Max meghallota ,hogy minek nevezte a barátnője egyből fel is háborodott.
-Tank? Mi az hogy tank?-nézett rá mire a nő csak megrázta a fejét.
-Ugyan már drágám. Csoda hogy Zoénak nem esett komoly baja. Vagy kétszer akkora vagy mint ő. -az igaz hogy magasabb nálam, de nem hiszem hogy 100 kg lenne.
-De akkor is, egy tank? Ez most nagyon fájt.
-Jól van bocsánat. Vissza szívom. -adott egy puszit az arcára, mire a férfi csak mosolygott.-Melyik újságnál dolgozol?
-A monacosky sport.
-Ismerem. Nagyon jó hely. Ha lenne kedved akkor valamikor megihatnánk egy kávét.
-Benne vagyok. De nem tudom mikor érek majd rá később.
-Semmi baj, ha neked jó akkor mehetünk most is.
-Nekem most jó, de ti nektek nem gond?-Néztem rájuk, hiszen a férfival épp mentek valahova.
-Ja, dehogy is. Menjetek csak. Majd Kelly eljön a Red Bullhoz ha végeztetek.
-Akkor szia Max, majd megyek. A szabadedzésre már ott leszek.-adott egy puszit a párjának és már karolt is belém.
Gyorsan elköszöntem a férfitól és már indultunk is el a kávézó felé.

-Köszi hogy elhívtál kávézni. Szinte nem ismerek itt senkit.-már megrendeltük a kávénkat és vártuk hogy kihozzák őket.
-Ugyan már. Szimpatikus vagy ,és mindig jól jön egy barátnő. Maxal is tegnap találkoztál először?
-Igen. Épp a fiúkhoz tartottam vissza, amikor nem figyeltem és kb egymásnak mentünk.
-És te jártál rosszabbul. Ez is csak Max lehet.-nevetett fel.
-Régóta vagytok együtt? Már ha nem személyes kérdés.-probáltam gyorsan menteni magam, hátha rosszat kérdeztem.
-Semmi baj. Már mindenki tudja, de ezek szerint te nem vagy tájékozott a pilóták magánéletében. Már két éve.
-Hát nem igazán. Próbáltam mindennek utánna nézni, a csapatoknak és a pilótáknak is, de a magánéletük nem rám tartozik.
-Ez az első versenyed itt?
-Igen. Izgulok is miatta. Régen voltam már kint futamon, de ez most teljesen más.
-Az biztos. Én is dolgoztam itt régen, még amikor egyetemre jártam. De most úgy itt lenni mint vendég teljesen más.
Ha megfogadsz egy tanácsot, kicsit nézz utánna a pilotáknak. Ki kivel van jóban, és ilyenek.
-Hát erre még nem gondoltam.-ittam bele a kávémba amit közben már rég megkaptuk.
-Na milyen?
-Tényleg nagyon finom.-Kellynek igaza volt, tényleg nagyon finom kávét csinálnak itt.
-És te hogy állsz a pasikkal? Van barátod?
-Nincs. Már egy ideje nincs. Próbálkozok de, nem igazán találok senkit.
-Majd összejön nyugi, ez miatt ne izgulj. Nagyon szép vagy és kedves is. Biztos találsz majd valakit.-Nagyon aranyos volt ez tőle.
-Köszönöm.  De ez így most nehezebb hogy utazók.
-Talán van valaki a láthatáron?-Hajolt előre az asztalon, és úgy nézett rám. Nem tudom miért, de úgy érzem Kellyben megbízhatók és nagyon jóba leszünk majd.
-Van egy app amit úgymond használok. És ott beszélgetek valakivel. Bár az eddigi randijaim kész katasztrófák voltak.
-Hátha ez jól sikerül majd. Mit tudsz eddig róla?
-Monacoi, rengeteget utazik a munkája miatt. Szeret zongorázni és sportolni.
-Hát ez nem sok. De legalább egy helyen laktok. Ez is valami.
-Hát igen. Kicsit nehezen nyílik meg, de én sem teregetem neki ki az egész életemet.
-Nem is kell egy idegennek. Mutatsz róla képet?-megnyitottam a telefonomat és megmutattam neki a képet.
-Nincs több képet kint?
-Nincs, csak ennyi.
-Hát ez nem sok. De lehet tök jóképű. Nem tűnik egy mázsás öregembernek, és már ez is jó.-probálta menteni a helyzetet, de tudom hogy ez így elég gáz. Sajnos egy kis idő után vissza kellett már mennünk, hiszen nemsokára kezdődik a szabadedzés és nekem még rengeteg dolgom van. Telefonszámot cseréltünk Kellyvel, és megbeszéltük hogy keressük majd egymást. Nagyon kedves nő, és nagyon örülök neki hogy megismertem.

Már vége volt a második edzésnek is, és vártuk a pilótákat, hogy ide érjenek.
Először a ferrari pikótái jönnek, akik szinte száguldoztak az edzésen.
A telefonom hangosan jelzett hogy üzentem jött, így amíg nem érnek ide addig gyorsan megnézem.
Marc küldött egy üzenetet, gyorsan vissza írtam neki és már tettem is el.
-Szia Charles.
-Szia.
-Elképesztő eredményt értetek el a szabadedzésen, úgy tűnik az autó nagyon jó. Milyen hétvégére számítottok most?
-Hát tényleg nagyon jó az autó, de majd a versenyen minden kiderül. Eddig minden úgy alakult ahogy szerettük volna, és reméljük ez így is marad.
- Holnap lesz az időmérő és a verseny is. Két ilyen fontos versenyre ,hogyan tudtok mentálisan és fizikailag is felkészülni?
-Elég megterhelő lesz a holnapi nap.  Elég nehéz lesz az  időmérő délelőtt , este pedig a verseny. Megpróbálunk kicsit pihenni és edzseni délután és a legjobb formánkat nyújtani a versenyen.
-Sok sikert holnapra. Köszönöm Charles.
-Szia Zoe.-Miután Charles elment Carlos volt a soros. A spanyol férfi nagyon jó kedvű volt, hiszen nagyon jól vezetett ma.
Sorba jöttek a pilóták, és mire mindenkivel végeztünk már elég késő volt. Nekünk még össze kellett pakolnunk, hiszen a kamerákat nem hagyhatjuk itt.
Mire kiértünk a paddockba már elég sok csapat pakolt. Mindenki készül a holnapra, hiszen akkor lesz csak az igazi verseny.
Március közepéhez képest elég kellemes idő volt. Elég volt egy kis kabát, hogy ne fázzunk.
A fiúk előre mentek hogy mindent el tudjanak pakolni, addig én is össze szedtem a dolgaimat és már indultam is utánnuk.
Épp a ferrari előtt mentem el, amikor kijött a garázsból az egyik pilóta.
-Szia Zoe.
-Szia Charles.-mosolyogtam a férfira.
-Hát te? Hogy hogy egyedül vagy itt este?
-A fiúk már kimentek. Épp most pakolnak el, addig én is kicsit össze szedtem a cuccaimat.
-Így már értem akkor. Én is épp most végeztem, mehetünk ki együtt ha nem gond.- mivel nem volt semmi bajom azzal hogy együtt induljunk ki ,ezért belementem.
-És eddig hogy tetszik a munka?
-Furcsa de eddig nagyon tetszik. Mindenki nagyon kedves volt.
-Várj csak addig amíg nem lesz valami gond a versenyen. Lehet akkor már nem lesz mindenki olyan kedves.-lehet próbált kicsit megijeszteni, de mivel mosolygott ezért nem vettem annyira komolyan.
-Hát remélem nem lesz akkor sem gond.
-Monacoban laksz?-tett fel egy újabb kérdést, miután áthaladtunk a kapun.
-Igen, csak pár hónapja költöztem oda. De imádom azt a helyet.
-Én is pedig egész életemben ott éltem. Látom már várnak, nem is tartalak fel tovább. Majd holnap találkozunk akkor. Szia Zoe.
-Rendben, szia Charles. És sok sikert a versenyhez.
-Csak nem nekem szurkolsz?- állt meg előttem és vigyorogva nézett rám.
-Nem, én senkinek sem szurkolók. Csak egy jó kívánság volt.
-Szia Zoe.-köszönt el ,de a mosolya még ott virított az arcán amikor elment.