Love is the medicine (C.L)

22.fejezet

Charles szemszöge:

Örültem neki amikor Zoe elfogadta az úgymond meghívásomat, hogy velem jöjjön monzaba.
Ez már egy kis előrelépés a kapcsolatunkban. Tudom hogy nagyon megbántottam, hiszen hazudtam neki, de remélem előbb utóbb majd elfelejti, és minden olyan lesz mint előtte.
Amikor láttam hogy ő üzent,  boldog voltam, hiszen ezek szerint érdekli hogy mi van velem.
A délután is jó hangulatban telt, egészen addig amíg fel nem hoztam azt a hülye appot. Amint hazaértem már le is töröltem. Nem érdekelt senki más ,csak ő.
Amikor a reptérren voltunk látszott rajta hogy meglepődött ,amikor meglátta hogy magán géppel megyünk. Nem tudom hogy mennyire van tisztában azzal, hogy mi legtöbbször magangéppel járunk, de ahogy láttam az arcát szinte semmennyire.
Az út alatt elég jól elbeszélgettek Andreaval, aminek örültem hiszen ő elég fontos ember az életemben.
Andrea nem tartott velünk, mert a szülei itt élnek monzában, így majd reggel találkozom vele a gyárban.
Zoe szeretett volna kivenni egy szobát, de rábeszéltem, hogy egy éjszakáért felesleges lenne és aludjon nálam. Nem nagyon akart beleegyezni, de végül beadta a derekát. Hát nem éppen úgy alakult az este mint ahogyan elterveztem. Nem mondom hogy nem örültem neki, de látszott rajta hogy neki ez így kellemetlen és szerintem már azon volt hogy inkább elmegy. Nehezen rávettem hogy maradjon, így fürdés után mind a ketten az ágyban kötöttünk ki. 
Reggel arra ébredtem, hogy szorosan ölelem magamhoz a lányt. Nem tudom mikor aludtunk el, és azt sem hogy miért így aludtunk, de nagyon jól esett magamhoz ölelni.
Egy darabig még beszélgettünk, de valószinűleg kellemetlenül érezte magát mert elrohant a fürdőbe.
Mivel útba esett az autókölcsönző ,így elvittem oda Zoet mielőtt a gyárba mentem volna.
Kicsit lehet hogy túlzásba estem amikor azt mondtam neki, hogy ismét menekül, de azt teszi.
Akármikor kicsit közelebb engedne magához, mindig elrohan valahova.
Nem mondom hogy nem lepett meg amikor visszafordult, és megpuszilt, de nagyon jól esett.
Megvártam amíg bemegy a kölcsönzőbe, és csak utánna mentem el.

-Elkéstél.-szólt be Andrea ahogy beértem a gyárba.
-Tudom, bocsi. De itt vagyok már. -rohantam hozzá oda, mert láttam rajta hogy nem örül nekem.
-Kihagytad a reggeli edzést is. Ezért este dupla lesz.
-Tudom Andrea.
-Miért késtél? Azért valami magyarázat jó lenne.
-Menjünk inkább, majd útközbe elmondom.-indultam el az irodák felé, hiszen először lesz egy megbeszélés.
-Hát az jó lesz.-indultunk el az emeletre, de tudom hogy muszáj neki elmondanom.
-Elvittem Zoet az autókölcsönzöbe. Nem tudta hogy nekem reggel már itt kell lennem. Így is kellemetlenül érezte magát, nem akartam még ezzel is rátenni egy lapáttal.
-Van köztetek valami? Elég sok időt töltötök együtt.
-Nincs, elcsesztem és most elég nehezen enged magához közel.
-Azt nem csodálom. Mondtam hogy ez hülyeség.-ez igaz. Tényleg mondta hogy egy nagy hülyeséget csinálok, de már mindegy.
-Megprobálom helyrehozni.
-Nem lenne ilyenre gondod, ha elmondod neki egyből az igazat. Csoda hogy szóba áll veled.
-Hadjuk inkább Andrea. Pénteken velem jössz haza?
-Azt hiszem igen. Zoe? Ő meddig marad?
-Péntekig. Mondtam neki hogy jöjjön velem, de nem biztos hogy elfogadja.
-Sose lehet tudni. De gyere, már várnak.

Zoe szemszöge:

Írtam Charlesnak egy üzenetet amint egyedül voltam, hogy sikeresen megérkeztem és hogy apa majd elájult az ajándékomtól. Választ nem nagyon vártam mert tudom hogy most nagyon elfoglalt, ezért kipakoltam és már mentem is vissza anyáékhoz.
Az ebéd nagyon finom volt, anya igazi mesterszakács. Ha nem tudnám hogy kozmetikus a szakmája akár szakács is lehetne.
Írtam az itteni barátaimnak hogy itthon vagyok és egyik este találkozhatnánk.
Persze egyből belementek így holnap este bulizni megyek.
Nem leszek itthon sokáig, de szeretnék minnél többször hazajönni majd.
Délután anya kitalálta hogy süssük meg a kedvenc sütimet. Persze hogy nem mondtam rá nemet, így a délutánunk azzal telt el.
Másnap este már készülődtem amikor egy ünetem jött Charlestól. Képet küldött, amin épp edz és megkérdezte én mit csinálok az este.
Én csak annyit írtam neki vissza,hogy készülődök.
Amint megvoltam mindennel beálltam a tükör elé és csináltam egy képet magamról ,amit el küldtem a monacói férfinak.
Nem kellett sokat várnom és már válaszolt is az üzenetemre.
Szíveket küldöt és megkérdezte hogy hova is tartok ilyen csinosan. Nagyon jól esett az üzenete, észre sem vettem hogy szinte le sem lehet vakarni a mosolyt az arcomról miatta.
Megigértette velem hogy vigyázok magamra, hamár ő nem tud itt lenni velem.
-Wow drágám, nagyon csinos vagy. Ugye nem hajnalba szeretnél hazajönni?
-Nem anya, elöbb jövök majd nyugi, csak kicsit bulizunk egyett a lányokkal.
-Rendben, érezd jól magad. Kulcsod remélem megvan. Nem akarok felkelni arra, hogy nem tudsz bejönni.
-Megvan nyugi, és meg is lesz. De megyek, nem akarom hogy rám várjanak.
-Oké, vigyázz magadra és ne idd le magad nagyon.-csak megforgattam a szemeimet, és már indultam is el.
Egy parknál találkozunk, hiszen mindannyiunknak ez van közel és majd onnan megyünk tovább. Mire odaértem Christi már ott volt, és ahogy látom már egy ideje ott lehet, hiszen minden irányba nézz csak épp erre nem.
-Minden felé nézel, csak felém nem?-amint meghallotta a hangomat egy sikony mellett már bele is ugrott a nyakamba.
-Jézusom hát itt vagy. És sem hiszen.
-Bizony itt vagyok. Ahogy látom már te is egy ideje ugye?
-Szerinted? Mindig én várok rátok. Ester is elindult már, úgyhogy szerintem menjünk elé, és onnan megyünk tovább.
-Oké, legalább nem kell rá várni.
-Amugy mesélj már, milyen Monaco?
-Nagyon jó, és nagyon szép hely. Szeretek ott lakni.
-Azt el is hiszem. És a munka? Vannak szuper pasik ugye? -csak nevettem rajta, hiszen hiába van kapcsolatban, azért minden jó pasit megnéz.
-Igen vannak, és barátnőjük is van.
-Jaj már. Hát mindig ez van. Minden jó pasit foglalt.
-De te kapcsolatban vagy.
-És? Attól kezdve vak nem vagyok.
-Az ott nem Ester?-minnél közelebb értünk egymáshoz, annál biztosabb voltam abban hogy a barátnőnk az.
-Csajok, végre Zoe.-ahogy oda ért hozzánk, már ugrott is bele a nyakamba. Hát igen nekik ez a szokásuk.
-Szia, wow gyönyörű vagy.
-Köszi, de azért te sem panaszkodhatsz. Jót tesz neked Monaco.
-Én is úgy érzem.
-Na menjünk és rugjunk be végre. Ezer éve nem voltál itthon, van mit bepótolni.

A buli kicsit jobban sikerült mint szerettem volna.
Elég sokat ittunk, és hát jó sokat is táncoltunk.
Hajnalban amikor hazaértem, halkan elmentem a szobámba, és már vettem is le magamról a cipőimet.
Ledőltem az ágyra és már írtam is a csajoknak, hogy egyben hazaértem.
Ők is már otthon voltak, így nem kellett egymás miatt már aggódnunk.
Észrevettem hogy van egy csomó értesítésem instagrammon, ahogyan egy pár üzenetem is. Tettünk ki egy pár képet, vagyis inkább a lányok amiben megjelöltek. Én csak egy képet és egy rövid videót a buliról.
Lisa is írt hogy ezt még vissza kapom, hogy nélküle mentem el bulizni, de nem vettem tőle komolyan.
Ami viszont meglepett az az hogy Charles nem elég hogy kedvelte a képemet, de még üzit is írt.
Az egyiket még valamikor este, hogy érezzem jól magam. A másikat viszont kb. 20 perce.
Remélem egyben hazaértél és jól érezted magad. Legközelebb velem bulizól egyett.😜
Nem tudom fent van-e még, de vissza írtam neki.
-Most is jöhettél volna, de neked más dolgod volt. És igen, egyben hazaértem kicsit kotyagós fejjel, de jól vagyok. - elküldtem neki az üzenetet és már indultam is a fürdő felé.
Amikor kiértem láttam hogy villog a telefonom.
-Későn szóltál hogy mész, de legközelebb velem tartasz. Jól érezted magad? - az óra kereken fél 6ot mutatot. Miért van fent már ilyen korán?
-Nagyon jól éreztem magam, rengeteget táncoltam. Te miért nem alszol?
-Nemsokára megyek edzeni Andreaval. Táncoltál? Ezek szerint tényleg jól érezted magad.
-Így már értem akkor miért vagy fent. Igen, táncoltam a barátnőimmel. Nem kell nekem ahhoz egy idegen pasi hogy jól érezzem magam.
-Szóval akkor ha ott lettem volna, akkor velem táncoltál volna? -csak nem hadja annyiban a témát. Oldalra fordulva magamhoz vettem újra a telefonomat, és csak bámultam az utolsó üzenetét.
Mi lett volna ha az este velem lett volna?
Biztos hogy jól éreztük volna magunkat, mindig jól érzem magam a társaságában. És igen, táncoltunk is volna. Lehet kicsit közelebb is kerültünk volna egymáshoz.
-Igen táncoltam volna veled. De megyek aludni, neked pedig jó edzést. Szia. -elküldtem az üzenetet és már tettem is el a telefont.