Love is the medicine (C.L)

6. fejezet

Charles szemszöge:

Egyre jobban érzem azt ,hogy igazam van. Már szinte biztos vagyok benne, hogy a két nő egy és ugyan az. Egyre több az egybe esés. Carlosnak nem mertem még elmondani hogy mire gyanakszom ,mert lehet hülyének néz.
Jobban megnézve a képét, most veszem csak észre a hasonlóságokat. Lehet kicsit régebbi kép, mert ezen még hosszabb volt a haja és világosabb is. De meg kell hagyni, élőben sokkal szebb mint a képeken. Megpróbáltam vele sokkal többet beszélni napközben, mint az interneten, mint személyesen is.
Sajnos nem nagyon volt rá időm, csak pár mondatot váltottunk a neten.
Szerencsére este amikor indultam el a pályáról, észre vettem hogy ő is pont akkor készült elmenni. Beszélgetni kezdtünk, és megtudtam hogy nemrég költözött Monacoba. Még egy közös pont. Egyre több dolog van, ami miatt már kezdek egyre biztosabb lenni a dolgomban.
Sajnos mikor kiértünk a kollégái már várták, így hamar elköszöntem tőle és már indultam is el az autóm felé.
Egész úton amíg a szállodába értem ,végig azon gondolkodtam mégis hogyan mehetnék biztosra. Nem állhatok csak úgy oda elé ,és kérdezhetek csak úgy rá. Főleg úgy, hogy ő még azt sem tudja hogy velem beszél.
Fogalmam sincs mit tegyek, és ez a dolog egyre jobban zavar. Tudom hogy ő az, de nem tudom mit tegyek.
Valakivel muszáj beszélnem erről a dologról.

-Csá, ráérsz akkor?-hívtam fel azt az ember aki kb mindent tud. Mivel rá ért ezért lementünk az étterembe, és vacsora alatt lesz időnk mindent megbeszélni.
-Na mi a helyzet?-kérdezett rá egyből.
-Zoe az.-nem bírtam tovább magamba tartani, és egyből kimondtam ami egész nap a fejembe járt.
-Mármint, milyen Zoe?
-Carlos,ne legyél már ennyire hülye kérlek. Mégis hány Zoet ismersz?
-A riporter csaj, Zoe?-mire én csak bólintottam egyett. Akkora vigyor lett az arcán, ami szinte az egész fejét beterítette.
-Na haver, ezt jól összehoztad.-kezdett el kiröhögni.
-Ne már Carlos. Segíts már.-szóltam rá, hogy hadja már abba a röhögést.
-Oké, miben segítsek? Egyébként mégis hogy jöttél rá?
-Túl sok a hasonlóság. Ma kicsit beszéltem vele, és túl sok minden egyezik meg abban, amit a neten beszéltem vele. És hasonlítanak is egymásra, mármint a képen lévő csaj és ő.
-Aha, hát haver nem tudom mit kéne csinálni. Mond el neki.-jobb ötlete nem is lehetne.
-Persze majd holnap reggel oda állok elé, és megmondom, hogy szia Zoe én vagyok az Marc, vagyis Charles akivel a neten beszélsz. Tényleg, ez a legjobb ötlet.
-Jó akkor nem tudom. Várj még vele. Beszéljetem többet a neten, és a pályán is. Ismerd meg jobban. Lehet nem is ő az. Biztosra kell menned.
-De hogyan? Nézzek bele a telefonjába vagy mi?-komolyan kezdek olyan lenni mint egy tini lány.
-Úgy tudom Max barátnőjével jóban van. Ma láttam őket a kávézóban, és Max is mondta hogy elmentek együtt kávézni. Kellynek nagyon szimpatikus és már telefonszámot is cseréltek.
-Te honnan tudsz ennyi mindent?
-Maxtól.- lehet beszélnem kellene Verstappenel. Hátha ő tudna valahogyan segíteni.

Zoe szemszöge:

Kicsit furcsa volt, hogy este Charles velem jött ki a paddockból, de nagyon kedves volt.
A fiúk is néztek egy nagyot, de nem szóltak semmit. Én sem tudtam mit mondhatnék nekik, ha esetleg rákérdeznének valamire.
Csak annyit ami történt.
Este Lisaval is beszéltem, elmeséltem neki a napomat. Minden kis apró részletre kíváncsi volt. Amikor említettem neki, hogy együtt kávéztam Kellyvel ,szinte belesikított a telefonba. Tudtam hogy kicsoda Kelly, vagyis azt hogy modell, hiszen láttam már az interneten, de az hogy Lisa ennyire meglepődik, arra nem számítottam.
Hát amikor megtudta hogy este Charlessal is sikerült egy kicsit beszélnem, na ott lehet eldobta az agyát.
Másnap reggel már indultunk a fiúkkal a pályára, hiszen nekik még mindent össze kell szerelniük ,és még van mit átnéznünk.
Útközben Kelly írt, hogy ha lesz időm akkor össze futhatnánk megint egy kávéra. Persze belementem,  így majd írok neki amikor lesz időm.
A fiúk szerint nyugodtan menjek el, hiszen abban hogy össze állítsanak mindent, abban én nem tudok nekik segíteni. Szerencsére Kellyék is itt vannak már, így elindultam a kávézó felé , miután írtam neki.
Amint kiértem a sajtónak fenntartott részről, szembe jöttek velem a ferrári és a Red Bull pilótái.
-Szia Zoe.-köszönt Max, ahogy oda értek hozzám.
-Sziasztok fiúk.-Charles is elhadart egy gyors köszönést.
-Kelly azt mondta a kávézóba találkoztok, vagy rosszul tudom?-Kérdezett rá Max, mert valoszínűleg a barátnője már ott van.
-Nem, jól tudod. Épp oda tartok hozzá, csak volt még egy kis dolgom. De ha nem gond akkor én mennék is, nem akarom nagyon megváratni.
-Persze, majd csak,  úgy is nemsokára találkozunk.
-Oké, sok sikert fiúk. Sziasztok.-ahogy elköszöntem tőlük már indultam a kávézó felé.
-Szia, bocs hogy várnod kellett.-ültem le vele szemben, és gyorsan kifújtam magam.
-Te futottál?-nézett rám és közben elkezdett nevetni.-jaj Zoe, tudtam volna várni még 5 percet.
-Nem futottam, csak nagyon siettem.
-Akkor futottál.
-Jó lehet. Jézusom ,ezer éve nem futottam.-dőltem hátra a széken miután kicsit jobban voltam.
-Közbe jött még valami munka?
-Igen, és találkoztam Maxal és Charlessal. Nem beszéltünk sokat max, 2 mondatot de elég volt ahhoz hogy ennyit késsek.
-Láttalak tegnap este a paddockban, Charlessal jól elbeszélgetetek. Szinte észre sem vetettek minket.
-Micsoda? Ti is ott voltatok még?
-Igen, elég későn indultunk mi is vissza. De mesélj inkább. Leclerc?
-Dehogy is. Alig beszéltünk eddig. Csak össze futottunk, és ő is pont akkor végzett. -Kelly csak mosolyogva beleivott a kávéjába.
-Hát jó, de csak hogy tudd, ezek a fiúk nem beszélgetnek csak úgy egy riporterrel. Szimpatikus vagy nekik, és ez nagyon jó.
-Úgy gondolod?
-Igen. Más vagy mint itt a többi riporter.
És ez nekik is feltünt.
-Nem is tudom. Szerintem csak próbálnak kedvesek lenni.-hirtelen pittyent a telefonom, és az értesítés szerint Marc küldött egy üzenetet.
Egy apró mosolyra húztam az számat, de nem akartam neki addig válaszolni ,amíg Kellyvel vagyok. Nem azért mert titkolnám előtte, csak nem akarok bunkó lenne.
-Mi az a mosoly az arcodon? Csak nem egy várt üzenet?-azt hittem nem tűnik fel neki, de ezek szerint tévedtem.
-Csak Marc üzent.
-Akkor miért nem válaszolsz neki?
-Mert most veled vagyok, majd beszélek vele.
-Nyugodtan írj neki vissza, tudom hogy elég sok dolgod lesz még ma.-így gyorsan megnéztem hogy mit üzent és már válaszoltam is neki.
Csak érdeklődött hogy hogy állok a munkával, és mennyire vészes a mai napom.Gyorsan válaszoltam és már tettem is el a telefont.
-Mikor mentek haza Maxal?
-Szerintem már a verseny után. Legalábbis eddig úgy beszéltük meg. De az is lehet hogy majd hétfőn reggel. Te?
-Hétfőn reggel. De még lesz egy csomó dolgom és majdcsak este érek haza.
-Be kell menned az irodába?
-Igen, át akarják beszélni a hétvégét, és fel kell készülni a következőre.
-Elég szoros a beosztásod.
-Csak hétfőn kell bemennem. Gyorsan átbeszélünk mindent és utánna szabad leszek a héten.
-Ha lesz kedved akkor találkozhatunk. Jövőhéten én is szabad leszek, csak utánna megyek egy fotózásra.
-Benne vagyok, még elég kevés helyet ismerek monacóban sajnos.
-Tudod ki tudná neked megmutatni a várost?-csak megráztam a fejemet, mire ő csak vigyorva nézett rám.
-Egy igazi monacói lakos. Charles.-a szemeim csak nagyra nyíltak, hiszen Kelly nem láthatta, de épp a háta mögött volt az említett férfi és a párja.
-Mi van velem?-kérdezett rá a Monacói, mire én csak lejjebb csúsztam a széken és próbáltam eltünni a szemei elől.