Love is the medicine (C.L)

3.fejezet

-Most vagy itt először?-Kérdezett rá Dan az egyik kollégám.
-Igen. Még sose voltam itt.-már itt vagyunk Bahreiniben a szezon első versenyén.
-Jó kis hely ez, és a pálya is szuper. De egyedül ne nagyon járkálj majd a szállodán kívül.-nem mondom hogy nem lepett meg vele.
-Rendben. Úgy sem állt szándékomban este már bárhová is menni.
-Majd elmegyünk együtt, van egy jó kis étterem. Mindig elmegyünk oda amikor itt vagyunk.-szólt közbe Jack is. Ők már évek óta itt dolgoznak, így minden helyet és pályát ismernek már. Csak én vagyok új a csapatban.
-Oké, köszi fiúk.-ők csak legyintettek egyett, és már mentünk is a recepcióhoz hogy bejelentkezzünk.
A csapatok nincsenek itt, hiszen ők másik szállodába szálltak meg. Mi nem igazán engedhetjük meg magunknak ,hogy ezen a helyen ugyan ott szálljunk meg mint ők. De annak ellenére ez a szálloda is nagyon szép és modern volt.
-Tessék a kulcsod. Egy szinten vagyunk mind a hárman, de nem egymás mellett van a szobánk.-adta oda a kulcsomat Jack.
-Rendben akkor menjünk pakoljunk ki ,és majd találkozzunk később. Át kell még beszélni a holnapi napot.- holnap lesz az első nap, vagyis a média nap. Persze lesz még szabadedzés is, de nekünk főleg a délelőtt fontos.
Miután elváltam a fiútól, a szobába csak letettem a bőröndömet és már dőltem is le az ágyra. Nagyon hosszú volt az út, és nem is aludtam valami jól az éjjel. Nagyon izgultam, hogy milyen lesz majd amikor itt leszek.
Mivel volt még időm, ezért felhívtam a szüleimet és Lisat is, hogy egyben megérkeztem, és semmi bajom sincs.
Lisával kicsit elbeszéltük az időt, ezért gyorsan kipakoltam a bőröndből és kerestem valami ruhát ,amit zuhanyzás után felveszek.
Marcal is beszéltem, ő majd holnap utazik, ma még otthon van monacóban.
Nem mondta hogy hova utazik, ahogyan én sem. Csak annyit tudunk mind a ketten, hogy munka miatt kell utaznunk.
Nem tudom mi lesz ebből a kapcsolatból vagy akarmiből, de majd kiderül.

Már itt vagyunk a pályán a fiúkkal. Lesz egy eligazítás a csapatok sajtósaival, így én oda tartok, amíg a fiúk összekészülnek.
Szerencsére megmutatták hova kell jönnöm, ezért elég hamar megtaláltam. Mire beértem a terembe már rengetegen voltak. Itt voltak a többi sajtótól és már majdnem minden csapatól is.
Kerestem egy nyugis helyet hátul ahol jegyzetelni tudok. Nekem ez az első alkalom hogy itt vagyok ,így minden leirok amit tudok.
Amint mindenki megjelent a csapatoktól, már kezdetét is vette a megbeszélés.
Szerintem elég jól sikerült, bár volt egy férfi aki elég sok mindenbe beleszólt. Nem tudom melyik újságtól van, de eléggé unszimpatikus volt amit most csinált.
Kifelé menet elég nagy volt a tömeg, és megpróbáltam minnél előbb a fiúkhoz vissza menni.
Nem figyeltem és mire észhez tértem már a földön ültem. Hirtelen egy kezet vettem észre a szemem előtt, ami arra várt hogy megfogjam.
-Jól vagy?-szólalt meg a kéz tulajdonosa. Égy kellemes férfi hang volt, de mielőtt megnéztem volna a tulajdonosát ,inkább elfogadtam a kezét és már szemben is álltam vele.
-Jól vagy?-kérdezett rá újra. Hirtelen felnéztem, és egy kék szempár nézett vissza rám.
-Igen, köszönöm a segítséget. Ne haragudjon ha magának mentem.
-Ellenkezőleg én mentem magának. Sajnálom de siettem ,és nem figyelmet. Nem ütötte meg magát?
-Nem, dehogy is. Jól vagyok.
-Max vagyok.
-Zoe-sajnos nem tudtunk többet beszélni, mert már szóltak neki többször hogy mennie kell. Miután Max elment, újra elindultam az úticélom felé.
Mire oda értem, a fiúk már mindent felállítottak.
-Na milyen volt az első megbeszélés?-Kérdezett rá Dan.
-Egész jó, másra számítottam.
-Csak nem arra ,hogy egy listát adnak, hogy  miről lehet beszélni és miről nem?-Szólt közbe Jack is.
-De, ami azt illeti de.
-Nyugi, inkább nézz rá az emailekre. Ott van minden.-úgy tettem ahogy a fiúk mondták. Igazuk volt, egy csomó email volt a csapatoktól.
-Jézusom, ezzel holnapig sem végzek.-erre a fiúk csak elkezdtek hangosan nevetni.
-Pedig 1 óra múlva kezdődik minden. Úgyhogy siess kislány.

Eddig úgy érzem egész jól haladok. Már egy csomó pilóta volt nálam, és mindenki nagyon kedves volt.
-Na akkor a következő a Red Bull pilótái lesznek. -Szólt oda Jack.
-Hello- köszönt oda egy igen ismerős férfi.
-Szia, akkor kezdhetjük?-mosolyogva kérdeztem rá, mire ő csak bólintott egyett.
-Hogy érzed magad, újra itt a szünet után?-tettem fel az első kérdésemet.
-Nagyon jól. Már vártam hogy itt legyünk. Hiányzott már az itteni pörgés.
-Gratulálok a tavalyi versenyhez, hihetetlen szezon volt. Számítasz rá, hogy most szorosabb lesz?
-Először is köszönöm. Másodszor igen, nagyon valószínű hogy idén szorosabb lesz a verseny, mint tavaly volt. Számítok rá ,hogy most több csapattal is meg kell majd küzdenünk.
-Milyennek érzed az autót?
-Eddig nagyon jó, de nem tudjuk hogy a többi csapatnak milyen lett.
-Rendben köszönöm szépen.-Max csak bolíntott egyett, de mielőtt elment volna, még egy kérdést ő is feltett.
-Hogy van a kezed?
-Jól köszi, szerencsére nem estem akkorát. És köszönöm a segítséget még egyszer.
-Ugyan már. Majd akkor találkozunk, szia Zoe.
-Szia Max.- ez után még sorra került a csapattársa is, akit eddig nem ismertem, de nagyok szimpatikus volt.
-Na jó, meg mielőtt a többi pilóta ide ér, honnan a fenéből ismered Max Vestappent?
-Csak ma találkoztunk először. Elestem amikor jöttem vissza hozzátok, és ő segített.
-Hihetlen vagy. Komolyan-nevettek fel a fiúk, de tovább nem tudtunk beszélgetni, mert már jött is a többi pilóta.
-Hello, Charles Leclerc.
-Hello, Zoe Blake vagyok. -mutatkoztam be én is.
-Monacoi vagy?-utalt itt a mikrofonra, amin a monsky sport felirat volt.
-Igen, ez az első szezonom, szóval bocs ha olyat kérdezek.
-Semmi baj, max nem válaszolok- mosolygott rám, ami miatt egy kicsit zavarba jöttem.
-Nos Charles, ahogy mindenki látta elég mozgalmas volt a szüneted. Sikerült feltőltődnőd és kipihenned magad?
-Ami azt illeti igen. Tény hogy elég sok mindent csináltam, de nagyon jól éreztem magam.
-Akkor ezek szerint, számítani kell arra, hogy idén is versenybe szállsz a bajnokságért, és még szorosabb lesz mint tavaly volt?
-Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy idén máshogy alakuljon. Az autó nagyon jó, de majd most derül ki igazán, hogy milyen is lett.
-Szuper, köszönöm Charles. -gyorsan elköszönt és már ment is tovább.

Elég mozgalmas kis napunk volt, mire a szállodába értem szinte vonszoltam magam. Megbeszéltük a fiúkkal, hogy majd este lemegyünk és együtt vacsorázunk, így át tudjuk venni a mai és a holnapi napot is.
Beszéltem Marcal is, neki is elég hosszú napja volt, de megígérte hogy majd még este beszélünk majd.
Gyorsan átnéztem mindent, és mire végeztem már mehettem is le az étteremben.
-Sziasztok fiúk-ültem le az asztalhoz, mire a két férfi gyorsan köszönt.
-Na mesélj csak, hogyan sikerült elesned úgy ,hogy Verstappen segítsen neked?
-Már mondtam Jack, elestem és ő volt ott. Segített és ennyi.
-Elég bőbeszédű volt ma. Reméljük egész szezon alatt ilyen marad.
-Ezt miért mondod?-kérdeztem rá Danra.
-Hát Max nem igazán szereti a sajtót. Keveset lehet tudni a magánéletéről, amit meg is értünk. De most elég sokat beszélt, valamikor gyorsan lezavarja az interjúkat és ennyi.
-Értem. Akkor ma jó napja volt. Na de mi lesz holnap?-így gyorsan átbeszéltük a holnapi napot, és vacsoráztunk egy jót.
Vissza érve a szobába gyorsan lezuhanyoztam és már bújtam is be az ágyba.
-Én mára végeztem, és te hogy állsz?-írtam Marcnak, aki elég gyorsan válaszolt is.
-Szerencsére én is. Majd holnap lesz a nehezebb nap, de nagyon várom már. Mikor mész vissza Monacoba?
-Hétfőn reggel utazók vissza, de be kell mennem a munkahelyemre, úgyhogy csak este végzek. Na és te?
-Én csak a hét közepén megyek haza, és utánna már megyek is tovább. Ez most egy ilyen utazós időszak lesz.
-Elég sokat utazol. Szereted?
-Hát sokszor úgy vagyok vele, hogy jobb lenne egy kis szünet, de szeretek utazni. De valamikor elég fárasztó.
-Hát ezt megértem. Én csak most kezdtem, de hosszú volt az út, és ellégé lefárasztot.-még beszélgettünk egy ideig. Szóba kerültek a zenék is, és a sport is.
Kiderült hogy zongorázik, ahogyan az én sport múltam is szóba került. Régen teniszeztem, de sajnos egy sérülés miatt abba kellett hagynom, de attól kezdve néha még játszok. Ő is szeret teniszeni és megbeszéltük,  hogy egyszer majd játszunk egymás ellen.