Love is the medicine (C.L)

38.fejezet

A Kanadai nagydíj után szerencsére volt 2 hét szünetünk.
Mivel már nyár van, ezért úgy döntöttünk, hogy el kellene menni nyaralni valahova. Hát ebből volt egy kisebb problémánk, hiszen nehezen tudnunk megegyezni hogy hova menjünk.
-Oké, akkor legyen egy olyan ország ahol mind a ketten voltunk. -nézett fel rám, hiszen a feje az ölemben volt.
-Oké, de te már rengeteg helyen voltál.
-Jó legyen mondjuk Olaszország, valahol a tenger mellett.
-Már Olaszországgal megvettél. Benne vagyok. De azon belül hova?
- Nem tudom, nézzük meg mik vannak.-már vette is elő a telefonját és már nézte is az úti célokat.
-Szardínia?-nézett fel rám a telefonból, mire én csak megvontam a vállaimat.
-Még sose voltam ott.
-Akkor megvan az úti cél. Beszélek a többiekkel hogy benne vannak-e. Beszélsz Lisavál?
-Persze, de ő biztos hogy benne van. Egy jó kis kiruccanásra mindig vevő.
-Maxék?
-Beszéllek Kellyvel, majd meglátjuk mit szólnak hozzá. És hány napra mennénk?
-Mondjuk 4? Első nap körülnézünk, van két teljesen napunk akkor pihenni, és a negyedik nap délután jönnénk haza. Hétfő estére már itthon is lennénk.
-Oké, akkor pénteken mennénk ugye?
-Igen csak jó lenne tudni hányan is. Még szállás is kellene.
-Na akkor emeld szépen fel a telefont és telefonálj körbe. Én is felhívom a csajokat.-másztam ki a feje alól, és már indultam is el a telefonomért.
Lisa mint mondtam egyből benne van, szerencsére el tud jönni. Kellyvel viszont nem tudtam beszélni, mert nem vette fel a telefont. Mire vissza értem Charles már a szállásokat nézte.
-Na, benne vannak?-fordult felém ahogy leültem mellé.
-Lisa igen. Kellyt viszont nem értem el. Majd később megpróbálom.
-Josi, benne van. Ahogyan Clara és Adam is. A többieknek nem jó, de a nyáriszünetben benne vannak. Túl rögtönzött utazás ez.
-Hát igen. De te találtad ki.
-Tudom, és már várom is. Na ehhez mit szólsz? Ha Kellyék is jönnek akkor is elég nekünk. -fordította felém a gépet, mert már azon kereste a szállásokat.
Egy nagyon szép apartmant nézett, ami közel van a tengerhez, és pár percre van a központól. Ha jól láttam akkor 4 szoba van benne, kettő két ágyas és kettő francia ágyas.
-Akkor ha jól számolom, Lisa és Josi egy szobába lennének.
-Igen, ha nekik nem gond. Már írtam Josinak, ha Lisa benne van akkor neki oké.
-De ha Kellyék nem jönnek akkor mindenkinek van külön szobája.
-Bizony, de majd kiderül hogy hogyan lesz. -a telefonom hangosan kezdett el melletünk csörögni, és már vettem is fel, ahogy ránéztem a hívóra.
-Szia Zoe, bocsi hogy nem tudtam felvenni ,de Penelope ma nagyon nincs a toppon.
-Szia semmi baj, minden rendben van?
-Nem, beteg. Egész éjjel hányt, most megyünk a dokihoz. Remélem nincs vele semmi komoly baj.
-Nyugodj meg, lehet csak valami vírust nyelt be.
-Nagyon remélem. De miért kerestél?
-Ja, hát csak arra gondoltunk Charlessal hogy elutaznánk kicsit szardíniára. Pénteken mennék és kedden este már itthon is lennénk. Azért kerestelek ,hogy benne lennétek-e de ahogy hallom, ez most nem a legjobb alkalom.
-Hát nem. Nem hiszem hogy két nap alatt meggyógyul. Bocsi Zoe, majd legközelebb. De nagyon kedves tőletek hogy gondoltatok ránk. Szívesen mentünk volna, de most sajnos nem tudunk. Penelope az első.
-Persze, ez érthető. Majd írj hogy mit mondott a doki. Remélem nincs komoly baj.
-Rendben. De most leteszem, szia.
-Oké szia.- Egy nagy sóhaj után már fordultam is Charles felé.
-Hallottam. Sajnálom a kis csajt. Remélem rendbe jön hamar.
-Én is.
-Hát akkor Maxék nem jönnek.
-Hát nem.

-Mindent bepakoltál?-Mentem vissza a bőröndömhöz, egy újabb adag ruhával.
Tegnap elmentünk Lisaval vásárolni és sikerült beszereznem egy új bikinit.
És egy pár ruhát még mellé.
-Én igen. Még egy pár dolgot el kell majd tennem. Mi van abban a táskában?-Mutatott rá, a tegnapi szerzeményeimre.
-Ezeket tegnap vettem. Kellett már egy pár új ruha, és vettem új bikinit is.
-Remélem valami ruhát is vettél felé, mert nem akarom, hogy mindenki téged bámuljon benne.
-Jézusom Charles, nyaralni megyünk. Más is lesz rajtam kívül benne. Nem csak én.
-Akkor is.
-Akkor te se járkálj majd póló nélkül.
-Szándékomban áll majd úszni is. Oda nem húzok pólót.
-Na ugye. Akkor ezt már be is fejezhetjük.-pakoltam be mindent, és már csuktam is le a tetejét.
-Ugye tudod hogy nem akartalak megbántani.
-Tudom, de semmi okod arra hogy féltékeny legyél. Még egy kicsit sem.
-Tudom. Nem megyünk vacsorázni? Holnap úgy is korán megy a gépünk.
-Oké, rendeljünk?
-Mi lenne ha inkább elmennénk egy étterembe?-jött oda hozzám, és karolta át a derekamat.
-Benne vagyok. De akkor át kell öltöznöm.
-Ez a ruha miért nem jó?-egy farmer, póló kombó volt rajtam.
-Csak. Na engedj el, gyorsan elkészülök. És te is öltözz át.-rajta egy rövidnadrág volt egy póló.
-Jó, megyek. Mennyi idő mire készen leszel?
-Nem tudom, még kell ruhát is keresnem. Olyan fél óra.
-Aha, akkor egy óra. Értem.-indult ki a szobából, valószinűleg a nappaliba. Ő hamarabb elkészül mint én, ezért még ráér.
Egy fehér ingruhát vettem elő, és egy fekete övvel fogom össze magamon. Remélem megfelel majd, mert másikra már nagyon nincs időm. A hajamat csak elcsatoltam, és egy gyors sminket dobtam fel.
Charles már a kanapén ült, teljes harci díszben.
-Készen vagy?-nézett fel rám a telefonjából, mire csak bólintottam.
-Ügyes vagy, tényleg fél óra alatt készen lettél.
-Mondtam. Szuper vagyok.-kacsintottam rá, és már vettem is magamhoz a táskámat.
-Vezethetek?
-Nem. Majd én vezetek. Na menjünk, még oda is kell érni.-soha nem engedte meg hogy én vezessem az autóját. Tudom mennyire szereti, de nem törném neki össze.
-Ugye tudod hogy nekem is van jogsim. És tudok vezetni is.
-Tudom, de akkor is. Menjünk.-már zárta is be utánnam az ajtót, és tette is el a kulcsot.

Az étteremben nem voltak szerencsére sokan, így kényelmesen le tudtunk ülni egy ablak melletti asztalhoz.
-Nagyon szeretem ezt a helyet.-néztem körbe újra, pedig nem most vagyunk itt először.
-Én is. Tudod gondolkodtam. Lenne egy ötletem.
-Micsoda?
-A ferrári új sajtó managert keres majd, mert Tim a gyárba szeretne maradni. Arra gondoltam hogy te esetleg jelentkezhetnél rá. A képesítésed megvan hozzá, csak jelentkezned kellene.
-Charles, nekem van munkám.
-Tudom, de ez egy nagyszerű lehetőség.
-Ahogyan a munkám is az. Minden versenyen ott vagyok, nem értem miért kellene váltanom. És az sem valószínű hogy felvennének.
-Mert akkor nálunk dolgozhatnál, és hidd el felvenének.-nagyon biztos abba amit mondott. Van egy sejtésem, de remélem rosszul gondolom.
-Ezért akartál ma este étterembe jönni? Hogy itt mond el az ötletedet, hátha nem akadok majd ki?
-Nem Zoe, de gondolj bele. A ferrárinál dolgozhatnál.
-Belegondoltam, de már mondtam hogy van munkám. És szeretem is. Nem fogok újra interjúkra járkálni. Én még kezdő vagyok ,oda egy tapasztalt ember kell.
-Hidd el hogy megfelelő ember vagy a munkára.-mindenáron meg akar győzni.
-Miért vagy benne olyan biztos?
-Beszéltünk már róla. -valotta be, nagy nehezen.
-Hogy mi van?
-Csak szóba jöttél te is. Megkérdezték hogy mit szólok hozzá. És nekem tetszik az ötlet.
-Hát nekem nem. Ne haragudj Charles, de nem mindenki akar a ferrárihoz menni.
-Zoe.
-Nem Charles. Ebbe légyszíves ne szólj bele. Ha úgy döntök hogy elmegyek a tvtől ,akkor olyan helyre megyek ahova magam miatt kerültem be, és nem azért mert együtt vagyunk. Nem kell a protekció.-egyre idegesebb voltam. Az hogy ő nélkülem beszélt velük, és úgy hogy nem is tudtam róla, nekem nagyon rosszul esik.
Olyan érzésem van ,hogy csak azért akarnának mert a barátnője vagyok.
-Ez nem protekció. Azért gondoltak rád mert jó vagy.
-Ja, vagy azért mert a barátnőd vagyok. Akkor is rám gondoltak volna ha nem vagyunk együtt?-tettem fel neki a kérdést, mire csak lehajtotta a fejét.-Na látod. Nekik egy tapasztalt ember kell, és nem egy kezdő mint én. Nem kell azért a munka, mert a barátnőd vagyok.
-Nem azért ajánlották volna fel.-probálta megmagyarázni a helyzetet, de már felesleges volt. Ezzel az egész estét sikerült elrontania.
-Dehogy is nem. De nem akarok erről többet beszélni.-fordultam el és inkább az ablakon néztem ki.
-Zoe..
-Nem Charles. Elég volt. Mondtam már, nem akarok róla többet beszélni.-ő csak elmormogott egy értemet és nem is hozta fel a témát többet. Mondjuk már mindegy volt, mert az este hangulata teljesen meghalt.