Miracoulous🐞🐈"Ketten a világ ellen"

Első fejezet:Marinette(szemszöge)

-Marinette!!! -Ordított bele valaki az arcomba szinte kora hajnalban.Felébresztve engem nyugodt alvásomból.Mert szinte ez az a tevékenység amit nyugodtan végezhetek. Nem kell gondolkoznom és nem aggaszt semmi.Csak fekszem a pihe puha ágyamban és élvezem a pillanatot.Amit most ármánykodó kwamim Tikki tönkre is tett amit nem tagadom,nagyon rosszul érintett
-Tikki!? Mi bajod? Hagyj aludni.-Nyöszörögtem szinte félálomban a mondatot amit ki tudtam préselni magamból.De látszólag ez Tikkit nem nagyon hatotta meg.Mert szinte fél perc után megint hallottam a kétségbe esett hangot.
Marinette! Kelj fel! Már 9 óra!-Sikította Tikki a fülembe mire szinte rögtön kipattan a szemem.
-kilenc óra!???? Sikítottam mostmár én is az imént hallott szavakat.-Jézusom el fogok késni!
Lerúgtam magamról a halványrózsaszín virágos takarómat amit még tavaj születésnapomra kaptam a közeli virágbóltostól aki nagyon kedves nő és mellesleg szüleim jó barátja.És amilyen gyorsan csak tudtam   szökdécseltem   le a páros lépcsőfokokon ágyamról.Szememmel a kikészített ruhámat keresgélve amikor rájövöttem nem tettem ki ruhát!
-Ömm..Marinette.-Hebegte nekem mai ébrszesztőórám Tikkie a szavakat.
De én ekkor már jóval a ruhásszekrényemnél jártam és dobáltam szanaszét a szebbnél szebb, és unalmas darabokat.Amikor ugyanis megpillantottam ruhák között egy szoknyát.-Oo hát ide tűntettem el! Kaptam a fejemhez mikor megláttam egy régi kedvenc szoknyámat és áhitattal bámultam a csillagos darabot.
-NE NE NE!! Marinette  koncentrálj most ez nem fontos! Vitatkoztam önmagammal amikor kikaptam gyorsan egy farmert és egy pólót amit jónak ítéltem meg így a kései órákban.
-Marinette figyelnél? Kérdez ett valamit ismét Tikkie amikor gyorsan odafordultam
-Tikkie! Nem látod, hogy nem érek rá?! Elfogok késni a suliból szinte a legfontosabb napon a próba érettségi napján és kukába dobhatom az életemet! Adrien szakítani fog velem mert rá fog jönni hogy egy tudatlan csitri vagyok aki még beérni se képes és a gyerekeim majd szörnynek fognak tartani mennyire elcseszett vagyok!-Zokogtam a földre rogyva.
-Jóóó...Deee..Te nem vagy érettségizős...böki ki hallkan  Kwamim.
-Várj..MI??? De megesküdtem volna..-Merültem el lassan a gondolataimban amit Tikkie megszakított.
-Megnyugodhatsz.
Jó jó de várj oké, hogy nem ma van de attólmég elkésem a suliból és lehet lemaradok valami fontosról! Mondtam, miközben kétségbe esetten próbáltam felrángatni magamra a farmeremet.
-Deee ma Vasárnap van...ésssss nyáriszünet
-Igen tudom pont azért..-De nem fejeztem be a mondatot mert vízhangoznak bennem Tikkie szavai.
-Várj! Hogyhogy vasárnap van? Ma nincs is suli! Se érettségi! Se semmi ami miatt kiverhettél volna az ágyamból! Akkor mégis mi  bajod van??Ordítottam bele Szegény Kwamim fejébe a szavakat miközben odanyúltam az íróasztalomon lévő telefonomhoz,Hogy megnézzem , tényleg vasárnap van-e.(És, hogy talán ugyanazt a évet írjuk-e még).....Elkaptam a telómat és bepötyögtemna kódom és máris felnyílt a kezdőlap.Az első amit észrevettem egy üzenet.Adrienntől jött.-Jó reggelt! Délután egy mozi Alya-val és Ninóval?-Megmosolytam az üzenetemet és gyorsan bepötyögtem a választ ami egy igen és menten Tikkie-hez fordultam
-Szóval??? Kérdeztem
-Hát...tudod este későn jöttél haza Adrienntől és...Mondta a magyarázatot de nekem eszembe jutott a tegnap töltött délután Adriennel.Annyira tökéletes volt! Az uszodába mentünk az után pedig Náluk töltöttük a fennmaradó időt és videójátékoztunk,beszélge..De nem tudtam befejezni a gyönyörű gondolataimat mert Tikkie félbeszakított.
-Marinette figyelsz te rám? Kérdezte a szemembe nézve mintha most én lennék szembesítve tetteimmel csak ez nagyon is fordítva van.
-Igen persze mond!
-Szóval ott tartottam, hogy mikor megjöttél..Azonnal lefeküdtél aludni és..Én nagyon éhes voltam és nem tudtam szerezni semmit mert nem akartalak felébreszteni ezért lefeküdtem így.És reggelre ez nagyon erősödött és 9-kor már nem bírtam szóval...
-Hé Na álljunk csak meg!Szóval felkeltettél  konkrétan az arcomba órdítva, és azután én mindent magam után hagyva dobáltam szét szinte mindent a szobámban mert azt hittem el kések ezután sírva hanyatlottam össze és ez mind azért volt mert ÉHES VAGY?!!!??
Ordítottam szinte már magamnak mert nem tudtam felfogni a hallottakat.
-Hát tudod..Én egy szóval sem mondtam, hogy   Suli van vagy  ilyesmi.Csak a nevedet mondtam.-Nézett rám Tikkie nyusziszemekkel.
Egy ideig bambán meredtem rá és egy szót sem szóltam, de egyszer csak váratlanul kidőlt belőlem a nevetés és nem bírtam megállni de Tikkie is velem együtt zendített. Hàt igen ez az én formám.Mint mondtam, ha nem alszok hajlamos vagyok mindent túl gondolni...És ez még csak a kezdet.

Folyajuk....

Merd végigolvasni a történetem! Sosem tudhatod, hogy egy ilyen egyszerű semmilyen kezdethez milyen folytatás társul. A végéről pedig nem is beszélve... lapozz, és merülj el a soraimban, a lelepleződésig és tovább❤️