Miracoulous🐞🐈"Ketten a világ ellen"

Harmincnegyedik fejezet: Adrien

Tehetetlenül állok a nagymester, Alya és Luka társaságában, akik hasonló arckifejezést képviselnek. Mindannyian meglepődtünk Marinette kirohanásán.
-Ez meg mi a fene volt? Komolyan én már semmit sem értek! Beavatna valaki?-kérdezte a fejét kapkodó Alya.
- Feketemacskán kívűl az összes talizmánhordozót kérem, hogy hagyják el a repülőt. Nekik már nincs dolguk itt.
-Nincs dolgunk? Mi az, hogy nincs dolgunk? Ez már túlmegy minden határon! Valami rohadt nagy baj van! És Katica nem mondhatta el nekem mert maga megtiltotta!!-mutat mérgesen Alya a nagymesterre.
-Alya hagyjuk menjünk.-Mondta Luka, és megragadta Alya karját.
-Ezért még biztos számolunk, hogy így tönkretette a barátnőm életét!-Kiabált Alya.
Aztán, szépen lassan eltűntek a felhők között. Én adtam nekik erőnyerőt, segítségül a repüléshez.
-Most mi lesz?- kérdezem a nagymesterre nézve.
-Hát ha katica úgy döntött nem akarja ezt tovább folytatni hàt legyen. Majd keresek valaki mást aki átvehetné a helyét.- dörzsöli a tarkólyát.
-De hiszen mester! Maga is tudja, hogy őt senki sem tudná helyettesíteni. Arra senki sem lenne képes amire ő!-próbálom meggyőzni.
- Igen.Valóban nem egy átlagos lány amilyen akarna lenni.- húzza félre a szájàt.
-Pont ezért érdemel meg még egy esélyt.-húzom mosolyra a szám, és kinyújtom a kezem a fülbevalóra várva.
-ahh...Megfog gyűlni a bajom ezzel a hőssel. De rendben. Lássuk meg mit tartogat számunkra.-Mondja, és a kezembe ejti a fülbevalókat.
-köszönöm!-mondom hálásan, és el is indulok be a repülőbe.
-És Feketemacska!-szólít meg utólag.
-Igen?-kérdezem.
-Ne hagyd őt elveszni. Ő katica és ezt sose feledje el!-mosolyog.
-Rendben átadom!
-Ne! Semmiképp ne mond neki, hogy ezt mondtam! Gondoljon rám csak úgy, mint eddig. Egy zsémbes felettesre.
-Oké!-nevetek fel, és visszaváltozom. Azzal pedig, beszaladok az utas ajtón.
Amint beérek, meglepetésemre már mindenki nyugodtan ül.Mintha mi sem történt volna.De valahol még felmerül a korábban történtek.Egy egy telefonon, még mi virítunk, a híradóban.
Elgondolkozom. Mit tehetnék , hogy Marinette visszavegye a talizmánját? Aztán valahogy valami a fejembe pattan, és kitűzni sem tudom, ezért, túlmegyek az utastéren, be a repülő vezérlőközpontjàhoz. Út közben, még beszaladtam a mosdóba, hogy átváltozzak, ugyanis itt nem Adrienre, hanem macskàra lesz szükség.
Amint beérek, 2 ember már rám is száll, hogy mit keresek itt.
-Nem ismernek fel? A szívfálydító mosoly, a csábos izom, a cuki macsek tekintet?-na nem?! Mondom viccelődve, hogy oldjam a feszkót amit a két biztonsági őr irányít magából.
-Tudjuk ki vagy. Azt viszont nem mit keresel itt, ahogy már az előbb is kérdeztem!-Mondja mogorván, a szakállas.
-Hú de morcos itt valaki..-motyogom.
-Inkább most kedves engedélyükkel a kapitánnyal van beszélnivalóm!-bólogatok.
-A kapitányt senki sem zavarjatja meg a vezetésben. A pár órával ezelőtti esetet újra nem kockáztathatjuk meg!
-Várjunk ezt meg, hogy érti? Nem baleset volt? A kapitány hibája?-kérdezem gyanakvón.
-Dehogy az ő hibája! Valaki kicsalta a vezérlőállásából, és míg nem figyelt, egy másik dinamitot helyezett repülő területére, a propellerbe! A másik huligán, aki már a kapitány helyett ült a vezetőszékbe, maximum fokozatra állította a propellert! Ezzel pedig felrobbantva a dinamitot!- hadarta idegesen a biztonsági őr. -Ez nem lehet! Mégis ki lenne ilyenre képes?
- És  kik voltak? Azt nem lehet tudni?-kérdeztem.
- Mi csak annyit tudnunk amit a repülő oldalára festettek.:"üdvözlettel Sátán szolgái"

               Folytiii....💜❤️